Az elmúlt héten két workshopot tartottak, melyek azt vizsgálták, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a farmergazdaságokra, a kistermelőkre és a méhészágazatra. Az első műhelymunkának Kenyeres Emil kispiaci kecskefarmja adott otthont, majd másnap a kistermelői mintafarmok fejlesztésére irányuló workshop a velebiti tájházban, Bernát László méhészetében folytatódott. A program egyik vajdasági lebonyolítója a zentai Kertészek Egyesülete Civil Szervezet.

Kenyeres Emil, a kecskefarm tulajdonosa saját mintafarmját mutatta be

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak a kistermelők fokozottan ki vannak téve. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények negatívan befolyásolják működésüket és hatékonyságukat. A kistermelői gazdaságok fontos szerepet töltenek be a vidék fenntartásában a magyar—szerb határ mindkét oldalán. Hagyományos mezőgazdasági módszereik és működési stratégiáik már nem elég hatékonyak, hiszen egy újabb tényezővel, a klímaváltozás negatív hatásaival is szembe kell nézniük. A gazdaságokban hiányoznak az előrelépést segítő technológiai, piaci és társadalmi ismeretek. Az ARCCHAD projektum célja, hogy alternatív megoldásokkal támogassa a kistermelőket, legyen szó akár modern technológiák megismertetéséről, tevékenységük diverzifikációjáról, együttműködő közösségek kialakításáról vagy akár az érintettek szemléletformálásáról. A kétéves ARCCHAD projektum teljes költségvetése 323 378 euró, melyhez az EU 274 871,30 euróval járult hozzá.

Kenyeres Emil 2003-ban két gidát vásárolt, ma pedig már átlagban száz törzskönyvezett anyaállománya van. Biotermeléssel, a többi közt dió- és mandulatermesztéssel 2009 óta foglalkozik, 2011-ben pedig feldolgozóüzemet nyitott, ahol kecsketejből sajtot és egyéb termékeket készít. Elmondta, hogy a biotermelésre való átállás hosszadalmas folyamat volt, és a mai eszközökkel több biokultúra nem termelhető sikeresen.

— Az alacsonyabb tejhozamot a kecskék létszámával ellensúlyozzuk. Így a jószágok sincsenek kizsigerelve, tovább élnek, a biotermékek pedig egyszerűbben, ha nem is feltétlenül drágábban adhatóak el. Az extrém időjárási viszonyokat is könnyebben átvészelték, mivel kisebbek az elvárások, és nem voltak túlterhelve. A tejet saját üzemünkben dolgozzuk fel, és saját magunk rendelkezünk a raktárkészlettel is, ami előny, hiszen így jobban tudunk alkalmazkodni a piachoz. Hosszú időbe telt, amíg piacot teremtettünk és megbízható fogyasztókra tettünk szert. Nálunk kiszámítható, kinek és mennyit termeljünk, és ez alapján könnyebb az értékesítés, mint ha csak a rendezvényekből és a piacról élnénk — mondta Kenyeres Emil, hozzátéve, hogy ebben az ágazatban is nagy gondokat okozott az aszály, a jószágokat ugyanis biotakarmánnyal etetik.

A barna alpesi kecskék

A projektumba magyar és szerb oldalról egyaránt 20-20 kistermelőt vonnak be, akik előadásokon és tanfolyamokon bővíthetik tudásukat.

Dr. Kulcsár Sarolta programkoordinátor elmondta, a pályázat a kistermelőket próbálja felkészíteni a klímaváltozás okozta, illetve a klímaváltozás következményeként tapasztalható változásokra, és segít megoldást találni ezekre a kihívásokra.

— A mai workshop témája a kistermelőknek az állattenyésztésben tapasztalható változásokra való felkészítése. A kistermelőkkel a térséget, az állattenyésztési ágazatot és a jogi aspektusokat ismertetjük. Ráirányítjuk a figyelmüket azokra az elvárásokra, amelyekre számíthatnak, és számítaniuk kell a jövőben, hogy időben felkészülhessenek, illetve szükség esetén további képzések, illetve tanfolyamok formájában tudjuk őket segíteni ebben a projektumban — mondta dr. Kulcsár Sarolta, majd hozzátette, hogy a 20 kistermelőt érintő tanfolyammal kapcsolatban még nem kezdődött el a jelentkezési időszak, erről az érintettek a falugazdászoktól, a közösségi oldalakon, a médiában és az online felületeken értesülhetnek.

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere kiemelte, hogy az ehhez hasonló projektumok és előadások hasznosak a kistermelők számára, hiszen azt a tudást, azokat a naprakész információkat, amelyekhez itt jutnak, máshol nem tudják megszerezni. Dr. Lengyel László, a Kertészek Egyesülete Civil Szervezet elnöke leszögezte, hogy a világot saját magunkon kívül azok a gazdasági, természeti és technológiai folyamatok is felgyorsítják, amelyeket nem tudunk, de nem is akarunk elkerülni, inkább felhasználjuk a javunkra. Kőrösi Sóti Beáta, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, valamint a MATE Zentai Konzultációs Központ oktatója a vajdasági mezőgazdaság jövőjét elemezte a klímaváltozás tükrében. Kiemelte, hogy a kevés csapadék miatt őriznünk kell víztartalékainkat, a gazdáknak pedig azt tanácsolta, hogy tifonok helyett inkább csepegtető öntözőrendszerrel locsoljanak.

— Tudományos téren háromféle arculati megoldás alakult ki: az agroökoszisztéma és a fenntartható gazdálkodás felé fordulás, az innováció a költséghatékonyságban és a konvencionális gazdálkodás — mondta Kőrösi Sóti Beáta.

Lakó-Tóth Edit, a KDMFÜ Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. vezető projektmenedzsere az ARCCHAD projektumról, Frank Eszter, a MATE ZKK oktatója a kiskérődző-ágazatról szólt térségünkben a klímaváltozás tükrében, dr. Kovács Sárkány Hajnalka, a MATE ZKK oktatója pedig a klímaváltozással kapcsolatos trendekről és azok kistermelőkre tett hatásairól tartott előadást.

Az apiterápiás kaptárok

A workshop másnap Velebiten folytatódott, ahol először Bernát László a saját méhészetét mutatta be, külön kiemelve az apiterápiás méhészet fontosságát.

— Méhészetem jelenleg 80 családból áll. Az apiterápiás méhészetben nagyon sok a tartalék, hiszen fizikailag nem nehéz munkáról van szó, és a befektetések sem nagyok. A kaptárokat rövid idő alatt átalakítottam, belülről szinte olyanok, mint a Rubik-kocka. A próbát ma sajnos nem lehet megejteni, mivel nincs hordás, és kaptárlevegő csak akkor jön létre, ha a méhek hordják a virágport. Az apiterápia kiváló ellenszer a köhögésre, a hörgők megbetegedésére, hiszen a légzőszerveken, a tüdőn át fejti ki hatását. A füst helyett illóolajat alkalmazok, bekenem magam, és az illata lenyugtatja a méheket. Amikor ez sem segít, akkor azon a napon már nem méhészkedem — mondta Bernát László.

Bálint János szakelőadó a méhészetekben fellépő környezeti hatásokról, dr. Végi Barbara, az NBGK-HGI tudományos főmunkatársa a herék szaporodásbiológiájáról, dr. Könyves Tibor, a MATE ZKK oktatója pedig a méhészet innovációs lehetőségeiről értekezett. Zárásként a projektum résztvevői apiterápiás méhészbuszt tekintettek meg.