home 2024. április 26., Ervin napja
Online előfizetés
A kántorkirály emlékére
Szilágyi Edit
2009.05.20.
LXIV. évf. 20. szám
A kántorkirály emlékére

Az emlékezők a Tisza-partonÁprilis végén az óbecseiek rendezvénysorozattal emlékeztek meg néhai kántorkirályuk, kántorköltőnk, dalszerzőnk és dalgyűjtőnk, Öreg Mezey János születésének bicentenáriumáról.Az ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel msgr. dr. Pénzes János püspök és paptársai: ft...

Az emlékezők a Tisza-parton

Április végén az óbecseiek rendezvénysorozattal emlékeztek meg néhai kántorkirályuk, kántorköltőnk, dalszerzőnk és dalgyűjtőnk, Öreg Mezey János születésének bicentenáriumáról.
Az ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel msgr. dr. Pénzes János püspök és paptársai: ft. Fuderer László, ft. Matéfi Béla, ft. Horváth László és a kunszentmártoni plébános, ft. Kövesdy Zsolt atya. A rendezvényen jelen volt a város polgármestere, Knézi Péter és munkatársa, Varnyú Ilona oktatással és kultúrával megbízott tanácstag.
Öröm volt és megtiszteltetés, hogy a bicentenáriumon részt vettek Öreg Mezey János leszármozottai, Mezey Cecília, Éliás-Mezey Erzsébet és fia, Gergely.
A megemlékezés a Stefaniga Nagy Ottília által vezetett Scola Cantorum énekeivel kezdődött és a kunszentmártoni Laurinyecz Pál által vezetett Szent Márton énekkar föllépésével végződött.
A rendezvényt Knézi Péter, Óbecse polgármestere nyitotta meg.
A rendezvény nyitórésze a 19. századi egyházi életről, azon belül a 19. századi óbecsei vallási történésekről, a Mezey családról és a Mezey-féle énekekről szólt. Az előadók: dr. Török József egyháztörténész, egyetemi tanár (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar, Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszék), Gleszer Norbert néprajzkutató, egyetemi tanársegéd (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék), valamint dr. Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék) felkeltették a jelenlévők érdeklődését.
A gabonakereskedő mezőváros a 19. század második felére - a Monarchia általános gazdasági fellendülésének hatására vált mezőgazdasági és ipari településsé, mely megteremtette a reprezentáció és a vallási élet korízlést követő összefonódását - mondta az előadó. Ennek jó példáit nyújtják a polgári ízlést tükröző imakönyvek, bibliák és vallási témájú kiadványok. A vallási szent nyelvként szereplő latin, ószláv, héber mellett a nemzeti nyelvek párhuzamos szövegei és vallásgyakorlatai is megjelentek vagy a vallási szövegek korábbi formáihoz visszanyúlni szándékozó törekvések szolgálatába álltak.
Öreg Mezey János, korának szép hangú kántora, nagy hatású énekszerzője és kiadója volt - mondta dr. Barna Gábor. Sok énekének maga szerezte a szövegét és a zenéjét. Nevét a versszakok kezdőbetűibe rejtette el. Fiainak: Mezey Mór szentesi főkántornak kéziratos kottáiban, valamint Mezey Nepomuk János és Mezey István kunszentmártoni kántorok nyomtatott énekes könyveiben Óbecsén írt énekei maradtak fenn. Közkedveltek voltak Mária-énekei, melyeket főleg búcsújárás alkalmával daloltak. Ezeket a 19-20. század fordulóján átvették sok más énekeskönyvbe is. Tevékenysége nem korlátozódott csak a templomra, hitre, kántorkodásra, Öreg Mezey János részt vett Óbecse társadalmi életében is, pl. a katolikus Olvasókör megalakításában, 1868-ban. Mivel utódja, illetve a fia, Mezey Márton lett, s Óbecsén működött egészen az 1881-ben bekövetkezetett haláláig.
A rendezvény tudományos része után szentmise következett a két kórus énekével, majd az érdeklődők megtekintették a kiállítást, melyet dr. Barna Gábor és Gleszer Norbert állítottak össze. A pannókon és vitrinekben kiállított képek és tárgyak a témához kapcsolódnak, és az adott kort tükrözik. A kiállítás május végéig lesz megtekinthető a könyvtárban.
A vasárnapi szentmise az óbecsei belvárosi Nagyboldogasszony-templomban Öreg Mezey Jánosért és a Mezey család elhunyt tagjaiért, valamint a néhai óbecsei kántorokért volt bemutatva. Az utána következő koncerten a kunszentmártoni és az óbecsei énekkar Mezey-énekeket adott elő nagy sikerrel.
A megemlékezés súlya a rendezvény után volt igazán érezhető. A visszajelzés kiváló. A szervezők rengeteg munkát fektettek abba, hogy létrejöjjön a maga teljes valóságában. Az előadásokat komoly kutatómunka előzte meg, a kiállítás anyagát nemcsak ízlésesen és tematikusan kellett kiállítani, hanem fel is kellett kutatni.
A Mezey család leszármozottai és a kunszentmártoni kórustagok, szóban és később levélben is megköszönték az ittlétet, és máris tervezik a folytatást Kunszentmártonban. Igen megható volt az interneten érkező levelek mindegyike, a Mezey családéból idézünk: ''...a határon várakozni kellett, de a rengeteg szép élmény, szeretet és figyelmesség, amiben részünk lehetett Önök által, folyamatos jókedvre derített bennünket!
Itthon természetesen várt a család izgatottan! Az éjszakába nyúlott az élménybeszámolónk, a relikviák bemutatása, az Önök kedvességének részletezése! A hír Kanadába is eljutott az ott élő rokonokhoz.
Ott ülni a becsei templomban!!! Csodás előadásban hallgatni őseim zenéjét! Fellépkedni a kórus csodás falépcsőin!!! Látni a csöpp, temetőkápolnai orgonácskát is!!! Nem tudom leírni, amit érzek!
Annyi szeretetet, törődést, gondoskodást kaptam Tőletek, hogy most egészen egyedül érzem magam... Felemelő volt köztetek lenni!!!
Így utólag is minden szervezőnek, az ünnepség előkészítőinek és lebonyolítóinak hálásan köszönjük a lehetőséget! Köszönet ezerszer! A család nevében is.”
Részlet a kórustagok leveléből: ,,Köszönjük szépen a szíves vendéglátást, a kényeztetést, amiben részesítettek bennünket! Örülünk, hogy részesei lehettünk a szép ünnepnek, s nemcsak külsősökként, hanem aktív közreműködőkként is. Bizony igen kevés szó esik ma az olyan emberekről, akik nem a botrányaik miatt lesznek ismertek, hanem azért, mert valamit visszaadtak az Istentől kapott adományaikból embertársaiknak, s közben nem feledkeztek meg a Gondviselőről, akitől tehetségük származik. Vagyis nem rejtették véka alá a talentumot, hanem kamatoztatták...” A levél végén egy megható gondolat: ''Hamarosan dél lesz, megszólal a harang Óbecsén és Kunszentmártonban, s ez is jelzi együvé tartozásunkat keresztényként és magyarként is!!! Még egyszer köszönünk mindent. Isten segítse Mindannyiukat.”
A megemlékezés, amely az önkormányzat hathatós anyagi és erkölcsi támogatásával jött létre, kulturális örökségünk megőrzését szolgálta, hiszen ahogyan életében, úgy az évszázadok távlatából is, Öreg Mezey János szerzeményei lélekben egyesíteni tudták mind a katolikus híveket, mind a különböző felekezeteket régen és most.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..