Csóka községben körülbelül hatezer juh van, Padén megközelítőleg háromezer. Padé legelői igen jók, így az adai juhászok is mintegy ezerötszáz juhot legeltetnek ott. Ez azt jelentené, hogy egy esetleges fertőzés vagy járvány nemcsak a bánsági állattenyésztőket érintené.
Dr. Irsai Károllyal, Padé állatorvosával, a fertőző vetélésről (brucellózis) és egyéb gondokról beszélgettem.
* Mi is tulajdonképpen a brucellózis?
- Európában a Földközi- és a Fekete-tenger vidékén, Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika területén gyakran fertőz meg állatokat a Brucella melitensis baktérium. Többnyire krónikus és nem ritkán tünetmentes a betegség, amelynek fő hordozója a kecske és a juh. Az állat a tejével szájon át, de hüvelyváladékkal, ondóval és vizelettel is fertőz. A nőstényeken jellegzetes tünet a vetélés és a tőgygyulladásos csomók, a hímeken a heregyulladások. A betegség az emberre is átterjedhet.
* Hogyan állapítják meg, hogy fertőzött-e a jószág?
- Vért veszünk az állatoktól, s elküldjük a nagybecskereki illetékes intézetbe vizsgálatra.
* Mi a teendő, ha az állat fertőzött?
- A fertőzött egyedektől ismét vért kell venni, ugyanis két független intézetnek kell elvégeznie az elemzést. Amennyiben pozitív lesz az eredmény, akkor a fertőzött állatokat kötelezően el kell altatni. Mivel a fertőzés gyorsan terjed, biztonságosabb az elaltatásuk. Ha maradt egészséges állat is a nyájban, azokat karanténba kell helyezni, amit három hónapon át fenntartunk. Ez alatt az idő alatt havonta egyszer kell mindegyik jószágtól vért venni és elemeztetni. Ha csupán egy is pozitív a három vizsgálat eredménye közül, akkor mindegyik juhot el kell altatni. A törvény szerint nem szabad gyógyítani őket, mert kórokozógazdák maradhatnak.
* Kapnak-e kártérítést az elaltatott birkák után a tulajdonosok?
- A minisztérium megtéríti az állatorvos munkadíját és a gazdák kárát is. Tudomásom szerint az elaltatott állatok darabjáért 100 euró jár. Ez az ár nem reális, legalább a duplájára lenne szükség.
* Mikor vizsgálták meg ilyen szempontból legutóbb a juhokat?
- A minisztérium, talán pénzhiány miatt, a tavalyi vizsgálatokat csak októberben hagyta jóvá. A hónap közepén kezdtük a vérvételt. Sajnos, körülményes volt a munka, mert a juhok nagy része olyankor vemhes, valamint nagy a gyapja. Időszűke miatt Padén a juhállománynak csak a 40%-a esett át a vizsgálaton. Remélem, hogy tavasszal folytathatjuk a munkát. Olyankor a vizsgálat is könnyebb, mert akkor van a birkanyírás. Jó lenne, ha ezt a tényt a minisztérium is figyelembe venné.
* Kérheti-e az állattenyésztő a vizsgálatot, ha észrevette a tüneteket a jószágon?
- Akkor kérheti, ha ő fedezi a költségeket. A vérvizsgálat körülbelül kétszáz dinár. Ha a minisztérium rendeli el, akkor csupán harminc dinárt kell fizetni egy-egy jelöletlen jószág után.
* A környéken mikor volt legutóbb fertőzés?
- 2004-ben Kálován (Beodra) volt nagyobb, amikor tizenkét ember kórházba is került. Padén legutóbb 2006-ban ütötte fel a fejét a brucellózis egy háztartásban, de szerencsére emberek nem betegedtek meg.
Padé általános orvosát, dr. Selena Stojakovićot arról kérdeztem, mi a teendő, ha az ember elkapja ezt a betegséget.
- Többnyire azok betegednek meg, akik érintkeznek a fertőzött állatokkal. Ezek általában állatorvosok, állattenyésztők és hentesek. A betegség átvihető tejjel, hússal, zsírral, vérrel és vizelettel. A lappangási idő 30 naptól akár hónapokig is eltarthat. A náthához hasonló akut tünetek lépnek fel. 37-40 fokos láz, izzadás, fájdalom a csontokban, testsúlycsökkenés, depresszió, de nincs tipikus szimptómája a fertőzésnek. Megjelenhetnek gennyes kiütések a bőrön, vagy a csuklók, esetleg a központi idegrendszer gyulladása figyelhető meg.
* Hogyan gyógyítható?
- A vérvizsgálat után, ha megbizonyosodtunk, hogy brucellózissal fertőzött a páciens, antibiotikummal kell több hónapon át kezelni. A gyulladás huzamosabb ideig tart, de tartós vagy súlyos következmények, esetleg halál csak akkor állhatnak be, ha éveken keresztül nem gyógyíttatja magát a beteg. A nőknél a terhesség első pár hónapjában ez a fertőzés spontán vetéléshez vezethet.
* Mit javasol a lakosságnak?
- Az állattenyésztők engedélyezzék, hogy az állatorvos vért vegyen az állatoktól. Használjanak védőkesztyűt, rendszeresen fertőtlenítsék az állatok istállóját és vegyenek részt a felvilágosító előadásokon, forduljanak kérdéseikkel az állat- vagy az általános orvosukhoz. Fontos, hogy a tejet felforralják, mert így a baktériumok elpusztulnak.