A zentai Városi Könyvtár Zentai kincsestár néven óvodásoknak indított sorozatot. A program keretében a kisgyermekek olyan neves zentai személyekkel ismerkednek meg, akik sokat tettek a város kulturális fejlődéséért, a hagyományok őrzéséért és ápolásáért.
Az első találkozón a kicsinyek a tíz évvel ezelőtt elhunyt Tripolsky Géza (1926-2002) tanárról, néprajzkutatóról, művészettörténészről, íróról, a zentai múzeum igazgatójáról hallottak. A jól sikerült eseményről Hajnal Anna, az intézmény vezetője elmondta: az ovisok nagyon nyitottak az újra, és szeretik ezeket a közvetlen, vidám összejöveteleket.
— Elmeséltük nekik, hogyan alapította meg Tripolsky Géza bácsi a helyi múzeumot, beszéltünk az ásatásokról, a kincskereső játékban pedig egy mamutfogat kellett megtalálniuk. Géza bácsi gyűjtéséből megtanulták az A juhászok így élnek, úgy élnek című népdalt, majd botos tánccal fejeztük be az órát. Az esemény különleges hangulatához hozzájárult az is, hogy Kata, Tripolsky Géza lánya szintén a könyvtár munkatársa. Ő szívesen mesélt az édesapjáról és olyan gondolatokat, élményeket osztott meg a jelenlévőkkel, amelyeket csak egy családtag ismerhet.
Az elhangzottakhoz Kruška Tripolszky Kata hozzáfűzte, a könyvtárnak nemcsak az a feladata, hogy a gyermekeket az olvasás szeretetére tanítsa.
— Úgy gondoltuk, a most kezdett sorozatban először azokat a híres zentai embereket mutatjuk be nekik, akik maradandót alkottak, de már nincsenek közöttünk. Mivel november 5-én volt édesapám halálának a tizedik évfordulója, ezúttal rá emlékeztünk. Történetéből azokat a momentumokat ragadtuk ki, amelyeket a legkisebbek is megérthetnek. Az életműve, az álma a múzeum volt, de nagyon szerette a juhászokat is. Nem volt nehéz dolgunk, mert ezek az óvodások már jártak a múzeumban, tudták, mi az ásatás, szívesen kapcsolódtak be a beszélgetésbe. Az újabb csoportokat november végén és decemberben várjuk.
Megtudtuk, a Zentai kincsestárban a jövőben Bodor Anikóval, Burány Bélával, Tőke Istvánnal és Stevan Kragujevićtyel szeretnének foglalkozni. Hajnal Anna elárulta, a Városi Könyvtár nemcsak a gyermekekre, a fiatalokra is gondol.
— A vajdasági magyar irodalom népszerűsítése céljából találtuk ki a Rendhagyó irodalomóra című sorozatunkat, amellyel az általános iskolák felsőseihez és a középiskolásokhoz szólunk. Ezeken a rendezvényeken fiatal vajdasági írókkal és költőkkel ismerkedhetnek meg a diákok. Legutóbb Bencsik Orsolya vendégeskedett a felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában, valamint Zentán is nagy sikerű könyvbemutatót tartott. A folytatásban Terék Annára, Csík Mónikára gondoltunk. Mindkét említett programmal azt szeretnék sugallni, hogy meg kell becsülnünk az értékeinket. Hozzáfűzném azt is, hogy könyvtárunk újabban a közkedvelt Facebook közösségi oldalon is megtalálható. Fontosnak tartjuk, hogy a virtuális világban is megjelenjünk, hiszen a fiatalok nagyon sok időt töltenek a számítógép előtt — magyarázta Hajnal Anna.
Tripolsky Géza néprajzkutató, múzeumigazgató
Zentán született 1926-ban. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán általános iskolai tanári, majd középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1952—1986 között a Zentai Múzeum munkatársa és igazgatója, a maga néprajzi és régészeti gyűjteményével létrehozta a vajdasági magyar tájmúzeumot. A nevéhez fűződik a II. világháború utáni első jugoszláviai művésztelep működtetése, valamint a képtár és a kiállító terem kialakítása. Az újvidéki Magyar Tanszéken művelődéstörténetet adott elő.
Megkapta a Kultúra Szikrái Díjat és a Nagyapáti Kukac Péter-díjat.
Művei: Száraz kútgém, üres válú. Juhásznóták, betyárdalok balladák Zentán és vidékén (Burány Bélával és Fábri Jenővel), Zenta, 1966; Zentától Hangonyig. Ősz Szabó János élete, monográfia, Zenta, 1970; Rukkolnak a szép zentai fiúk. Katonadalok Zentán és vidékén (Burány Bélával, Fábri Jenővel, Bodor Gézával), Zenta, 1972; Senta — Zenta, tanulmányok. (Erdélyi Istvánnal), Zenta, 1980; Zentai Művésztelep (Ács Józseffel és Farkas Nándorral), Újvidék, 1980; A Zentai Ipartestület száz esztendeje, helytörténet, Zenta, 1988; Nem bánom, hogy juhásznak születtem — tanulmányok, Újvidék, 1992; Munkák, ünnepek, népszokások — tanulmányok, Újvidék, 1993; Város, folyó, emberek — tanulmányok, Zenta, 1999.