A hirosimai atomtámadás hetvenedik évfordulója

Hetven évvel ezelőtt dobta le az amerikai légierő az atombombát Hirosima városára. A tragédia halálos áldozatainak pontos számát mindmáig nem lehet tudni. A Hirosimában felállított emlékművön 61 443 név szerepel, az amerikai felderítés azonban egykor 139 000-re tette a halottak számát. Nagaszaki városában 60 000-80 000 ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében. Rengetegen veszítették életüket sugárbetegség, égési és egyéb sérülések miatt. Az áldozatok túlnyomó többsége mindkét városban civil volt. 1945. augusztus 15-én, hat nappal Nagaszaki bombázása és hét nappal a Szovjetunió hadüzenetének bejelentése után Japán feltétel nélkül megadta magát a szövetséges erőknek. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút. Most, hetven esztendővel később Hirosimában és Nagaszakiban újra összegyűltek a világ vezetői, megteremtve annak a lehetőségét, hogy szenvedélyes beszéddel lépjenek fel az atomfegyverkezés ellen.

Menekültügyi központ épül Kiskunhalason

Új, őrzött menekültbefogadó központ épül Kiskunhalason. A magyar kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást. A Kiskunhalas Menekültügyi és Migrációs Központ a tervek szerint a Szegedi út 73—75. alatt épül meg. A központ jelentőségét kormányrendelet is hangsúlyozza, annak értelmében ugyanis a beruházással kapcsolatban nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak sincs helye. A koordinációs feladatok ellátásával a magyar kormány a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjét bízta meg. A beruházás hivatalos közbeszerzési tanácsadója, lebonyolítója és építési műszaki ellenőre pedig kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. lett.

Metrósztrájk Londonban

Az idei nyáron Londonban már második alkalommal került sor metrósztrájkra, melynek következtében az utakon csaknem 320 kilométeres dugó alakult ki. A huszonnégy órás sztrájk oka, hogy a szakszervezetek és a munkáltató között továbbra sincs megegyezés a bevezetés előtt álló éjszakai műszakért járó fizetésről. A London Underground 200 fontos extra hozzájárulást ígért a metróvezetőknek az éjszakai műszakra, az állomáson dolgozóknak pedig 500 fontot, valamint megígérte, hogy bevezeti a 32 órás, négynapos munkahetet. Az alkalmazottakat tömörítő négy szakszervezet azonban elutasította az ajánlatot, és egységesen a sztrájk mellett döntött. Szakértők szerint a London Underground viszonylag új vezetőségének sok tapasztalata van ugyan az üzleti ügyekben, de a közlekedésben semmi. A brit fővárosban szeptember 12-én indulna az éjszakai metróközlekedés.

Vitába szálltak az amerikai republikánus elnökjelöltek

Donald Trump, Jeb Bush, Scott Walker, Ben Carson, Mike Huckabee, Ted Cruz, Rand Paul, Marco Rubio, John Kasich és Chris Christie — ezek a politikusok vettek részt a republikánus elnökjelölt-aspiránsoknak a Fox News által szervezett televíziós vitáján. Az amerikai közvélemény, illetve a sajtóelemzések szerint a legnépszerűbb tíz politikus összecsapásán a milliárdos Donald Trump volt a legmeggyőzőbb. Arról azonban, hogy a vitán aratott siker biztos jelöltséget hozhat-e neki, eltérnek a vélemények. Donald Trump, csakúgy mint riválisai, több kellemetlen kérdést kapott a Fox News műsorvezetőitől. A többi közt azt is, hogy miért beszél becsmérlő hangnemben a nőkről, vagy hogy mióta tartja magát republikánusnak, hiszen bizonyos kérdésekben liberális nézeteket vall, sőt korábban demokrata politikusokat is támogatott. A milliárdos a konkrét válaszok helyett azt mondta, hogy „nincs idő politikai korrektségre” egy olyan helyzetben, amikor az Egyesült Államok „vesztésre áll” mindenkivel szemben, Kínával a gazdaság, Mexikóval pedig a bevándorlásügy tekintetében.

Vikingeket képeznek Norvégiában

Vikingképzés kezdődik egy norvég főiskolán. Az Oslótól 150 kilométerre található Seljord Folkehøgskule nevű népfőiskola tanulói a jövőben megismerhetik a viking ünnepeket és az ősi életlétformát. A tananyagban egyebek között kardkovácsolás, ékszerkészítés, hajózás, ácsmunkák és tetőfedés is szerepel. Arve Husby, az iskola egyik tanára szerint sokféle megfontolásból jelentkeztek hozzájuk diákok, sokakat például a Trónok Harca és a Vikingek című tévésorozatok inspiráltak arra, hogy megismerjék az északi népek múltját. A vezető „vikingológia” tanár Jeppe Nordmann Garly lesz, aki egyébként dán származású, ám ennek ellenére „rekreációs” vikingnek tartja magát. Eddigi életének nagy részét azzal töltötte, hogy minél jobban megismerje az Észak középkori létformáját. Szerinte egyébként a vikingekkel kapcsolatban sok tárgyi tévedés él a köztudatban, ezeket is helyre teszik majd a hallgatók fejében.

Hatalmas vasúti baleset Indiában

Indiában, Madhya Pradesh államban két személyvonat siklott ki egy hídon néhány percnyi különbséggel. Az ellenkező irányba haladó vonatok szinte ugyanakkor érték el a Delhitől 950 km-re fekvő hidat, melyet az esőzések okozta áradás alámosott. A két szerelvény valójában egyszerre zuhant le. A vonatbaleset helyszíne katasztrófafilmekre emlékeztetett. A búvárok a folyóba esett kocsikból körülbelül 300 embert szabadítottak ki. A szerencsétlenségben 32-en szörnyethaltak, 100-an pedig megsebesültek. Az egyik túlélő elmondása szerint a víz betört a vagonokba, és pillanatok alatt mellmagasságig elöntötte a kocsit. Az indiai vasúthálózat biztonsága régóta vita tárgya, különösen az utóbbi hónapok balesetei miatt. Az állam üzemeltette vasút a 12 000 személyvonatán mindennap 23 millió utast szállít.