Mások tragédiájával szemben nyitottnak és érzékenynek lenni nem könnyű. Befogadni mindazt a fájdalmat, amelyet a szeretteiket elvesztettek átélnek, látni a lelki vívódásukat, megterhelő, lelket marcangoló. Csak keveseknek adatott meg ez az képesség, éppen ezért nagyon fontos, hogy ezek az emberek — papírra vetve a hallottakat, látottakat, megtapasztaltakat — oly módon tárják mindezt az olvasók elé, hogy minden leírt szó a lélekig hatoljon. Elfásult világunkban az emberek inkább a saját gondjukkal, bajukkal foglalkoznak, de ha a kezükbe akad egy sorstragédiákat bemutató kiadvány, bizony meghatódnak, és felteszik magukban a kérdést: Hogyan lehet ezt megírni? Milyen „keménynek” kell lenni ahhoz, hogy az író, újságíró gondolatokba, majd érthető szövegbe rendezze más emberek legfájdalmasabb élményeit, az életüket gyökeresen megváltoztató történeteket?

Szabó Angéla újságíró meg van áldva ama bizonyos képességgel: rendkívüli érzékenysége az emberi tragédiák iránt tapasztalható a közelmúltban megjelent Holtszezon című könyvének minden lapjáról.

Olyan sorstörténeteket dolgoz fel, pontosabban mesél el benne az olvasónak, amelyeket a húsz évvel ezelőtti balkáni háborúban elesett magyar kiskatonák és tartalékosok szerettei mondtak el. Szívet tépő, álmot elűző történetek ezek, melyekből megtudhatjuk, milyen fiú volt a szabadkai Kudlik Mihály sorkatona, vagy emberként hogyan állta meg a helyét a világban Nagy Sándor kúlai tartalékos. Ők csak kettő a hatvanból, akiknek tragikus sorsát bemutatja ez a könyv — emberi közelségbe hozva őket az olvasóhoz.

Márton Attila ekképp fogalmaz a könyv előszavában:

„Közhely, de igaz, hogy a háború első áldozata az igazság. A kilencvenes évek mészárlásairól a mai napig nagyon sok »igazság« létezik. Mindenki a magáét mondja, azt, amiben »mi« vagyunk az áldozatok, »amazok« pedig a gonosztevők. Ezt tanítják az új nemzedékeknek is, amelyek nem emlékezhetnek arra, hogy a zágrábi rockegyüttesek számára a legfontosabb a belgrádi közönség pozitív reakciója volt, és fordítva. Arra sem, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság büszke polgárai Londonba repültek punklemezt és szögekkel kivert bőrcuccokat venni, hogy a világ legtermészetesebb dolga volt Újvidéken horvát nyelvű képregényeket olvasni és valamelyik szerbiai faluban a spliti Hajduknak szurkolni.

Ez a könyv is sokféle »igazságot« mondat el. Az áldozatok sokféle igazságát. Mert áldozatok voltak azok is, akiket megbolondított a propaganda és magyarként mentek el önkéntesen megvalósítani a nagyszerb etnikai »tisztaság« eszméjét, de természetesen áldozatok azok is, akik kényszer-mozgósítottan ottvesztek a szlavóniai kukoricásban egy már nem létező ország zászlaja alatt harcolván. És áldozatok azok is, akik őrizgetik fényképeiket a vályogfalba bevert szögön. Áldozatok azok is, akiknek sikerült elmenekülniük a határokon túlra, meg azok is, akiknek sikerült elkerülniük a behívót, de az egészségük ráment a hajnali dörömbölésre és a katonai rendőrök lépteinek lesésére. Áldozatok mindazok, akik így vagy úgy megszenvedték egy (nem ideális, de ugyan melyik az?) társadalom szétmarcangolását, amely során a Nyugat-Európa kapujából a legsötétebb barbárságba rántottak egy húszmilliós lakosságú térséget.”

Az áldozatok élettörténete az elhalálozásuk sorrendjében következik a könyvben. Az elsőnél még nem robbant ki a háború, az utolsónál meg már véget ért a NATO-bombázás is.

Szabó Angéla édesapja életéből tizenhárom évet vett el a háború, hadifogoly volt az Urál hegységben. Ez és még jó néhány érv szólt amellett, hogy megírja a balkáni háború vajdasági magyar áldozatairól szóló könyvét. „Az 1944/45-ös vérengzésekkel sokan foglalkoztak már, a húsz évvel ezelőtt hősi halált halt katonákkal viszont senki, vagy legalábbis kevesen. Ezért láttam hozzá, hogy megírjam a történetüket” — vallja a szerző.

És valóban: Szabó Angéla meg van áldva ama különös érzékenységgel, amellyel a toll után nyúlva lélekig hatolva örökítette meg a balkáni háború vajdasági hőseinek élettörténetét.

A könyv a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap és Kövér László házelnök támogatásával jelent meg.

A Holtszezon című könyv Szabó Angélánál rendelhető meg a 062/16-15-088-as telefonszámon.