Gelencén, ebben a Kézdivásárhely közelében levő, kis faluban látogathatjuk meg Székelyföld egyik leghíresebb műemlékét, az UNESCO által világörökségi helyszínként számontartott katolikus templomot. A Szent Imre-templom Szent László legendáját feldolgozó freskósorozata ugyanis egyedülálló a világon.

A Szent Imre-templom építése a tatárjárás után, 1245 körül kezdődhetett. A templomhajó és a diadalív félköríves formája teljes egészében ebből az időből maradt meg. Szentélyét a XV. században elbontották, majd a kövekből újabb gótikus stílusút építettek, valamint ugyanekkor fatornáccal magasított harangtornyot és védőfalat is emeltettek. Kazettás mennyezetét 1628-ban alakították ki, 1766-ban az északi és a nyugati oldalon karzatot húztak fel.

A templom 1802-ben súlyos károkat szenvedett egy földrengéstől, kapuit néhány évtizeddel később bezárni kényszerült. 1932-ben restaurálási munka kezdődött, melynek során feltárták a gótikus szentély termésköves padlózata alatti román kori szentélyt. Rovásírásos emlékeket is találtak, melyek Évszámos gelenci rovásjelek címmel kerültek be a publikációkba. 1966-ban, az újabb restaurálás során megtisztították a falképeket és felújították a kazettás mennyezetet. 1999-ben a kőfallal kerített templom északi oldalán külső falfestményrészleteket is találtak. Ezek valószínűleg a XV. század közepéről származó, úgynevezett keresztény lovagábrázolások, valamint a XIV. században keletkezhetett, Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét formázó töredékek.

A templom szinte teljes belső falát díszítő középkori freskók közül a leghíresebb és legérdekesebb a művészettörténeti szempontból is kiemelkedő Szent László-legenda, mely Krisztus szenvedéstörténete felett található. Az 1330-as években született képsorozat elején Szent Lászlót láthatjuk, amint elindul Váradról. A király üldözőbe vesz egy kun katonát, aki egy elrabolt magyar lánnyal menekül. A harci jelenetben Szent László fehér, a kun fekete lovon ül. A történet következő kockája azt mutatja, amikor a magyar lány a kun vitéznek előbb a lábát, majd a fejét vágja le a király kardjával.

Egyébként a Szent László-legenda valódi történelmi eseményen alapul: 1068-ban a kunok betörtek Magyarországra, Erdély északi részét feldúlták, majd a Meszes-hegységen át vonultak vissza Moldva felé. Salamon király László és Géza hercegekkel üldözőbe vette őket, és Kerlés mellett megütköztek.

Az ugyanezen a falon lejjebb található, Jézus életéből vett jelenetek egy évszázaddal később, a XV. század elején keletkeztek.

Érdemes tüzetesebben is megszemlélni a templom 103 táblára osztott, reneszánsz virágmintákkal díszített kazettás mennyezetét is. A feliratos táblákból megtudhatjuk, hogy a mennyezet Bethlen Gábor idejében, Felföldi Ferenc esperesplébános szolgálata alatt készült.

Az oltártól balra helyezkedik el az 1503-as évszámmal, rovásírással megjelölt, gótikus szentségtartó. A főoltár és a karzat barokk stílusú, a szentélyt pedig gótikus hálóboltozat fedi. A műemlék nemcsak turisztikai látványosság, hanem egyházi esküvők helyszíne is.

A templom kulcsát a szomszéd házban lakó harangozó nénitől lehet elkérni, aki önkéntes adomány ellenében az érdeklődőket körbevezeti a templomban. Ízes tájszólásban elhangzó előadása élményszámba megy a látogatók körében, különösen, amikor a köténye zsebéből elővesz egy lézerlámpát, és a piros fényt a falnak azon a pontján táncoltatja, amelyről beszél.

Létezik egy könyv is, a templomkalauz, ennek segítségével a vendégek alaposabban szemügyre vehetik az épület értékeit, a művészettörténet vagy a történelem iránt érdeklődők pedig hasznos olvasmányként forgathatják.

A templomba lépőket megszívlelendő felirat fogadja, melyet érdemes idemásolni: Ha hiszel, imádkozz! Ha nem hiszel, csodálkozz! Ha művelt vagy, viselkedj tisztelettel!

A szerző felvételei