A szabadkai származású, egy évtizede Pesten élő, tanuló és dolgozó Negyela László a zsidóság szabadkai társadalomban betöltött történetét írta meg doktori dolgozatában, arra keresve a választ, hogy a várostörténelmen belül egy nemzeti vagy vallási közösségnek lehet-e különutas történelme.

— Tizenöt éve kutatom a szabadkai zsidóságot mint vallási közösséget, szubkultúrát. Alapjában a dualizmussal foglalkozom. Ez egy várostörténeti, nem pedig helytörténeti kutatás. Dolgozatom és a mai előadás a Petőfi utcára terjed ki — kiderül, hogy ez legalább annyira elit utca volt, mint az egykori Kossuth utca, a mai Korzó. Majdnem tíz virilis polgár lakott a Petőfi utcában. A város újkori történelmének kezdetén még nem volt a belváros szerves része, de a város népességének rohamos fejlődésével már a XVIII. század végén urbanizálódott. Itt kapott helyet a városi gimnázium, a gimnazista Kosztolányi Dezső életterével. Itt lakott hajdan a dúsgazdag Hartmann Rafael és családja — Hartmann Németországban született, majd Magyarországon először Szegeden telepedett le, ott ismerkedett meg későbbi feleségével, ezért Szabadkára költöztek át, és itt találkozott Conen Vilmossal, aki tőkével segítette vállalkozását, melyet jóval később November 29-e Húsárugyár néven ismertek és szerettek meg a szabadkaiak —, az öttömösi birtokokkal rendelkező Magyar László Afrika-kutató leszármazottjai, illetve az országgyűlési képviselő Varga Károly ügyvéd, bankigazgató, a Népkör elnöke.

Róluk és a többi Petőfi utcai lakosról beszélt előadásában, mely részletesen kitért az utca egykori látképére, a társadalmi és a politikai összefüggésekre, a kapcsolati hálókra, számos példával, történettel érzékeltetve a dualista Magyarország mindennapjait, és hangsúlyozva, hogy az egyes helytörténeti kutatások során alkalmazott zsidóképek, sztereotípiák tudatos mellőzésével kialakuló szabadkai zsidó képe nem különül el bármely szabadkai polgár képétől, a szabadkai izraelita szerves része a városnak, a hétköznapoknak és a nyilvános élettereknek egyaránt.

Negyela László doktori dolgozatának tézise Mert ez az a hely, ahol emlékük élni fog címmel jelent meg a Milko Egyesület kiadásában. Az előadás kezdetén Halbrohr Tamás elnök méltatta a szerző kutatási témáját, rendkívüli tudását, kitartó munkáját. A kiadvány előszavában felelős kiadóként így fogalmaz: „A téma iránti elhivatottságának és a szülővárosa iránt érzett ragaszkodásának a gyümölcse a Mert ez az a hely, ahol emlékük élni fog: A zsidóság története Szabadka tereiben című értekezése.” Kérdésemre Negyela László elmondta, nyitottan vár minden megkeresést és lehetőséget, ami a Szabadkára való visszatérését és az itthoni szakmai tevékenységét illeti.

Doktori dolgozatának ismertetése hamarosan itthon is megvásárolható lesz. A Szabadka iránt érdeklődők nézzék meg a HelyTörtÉNelem Facebook-oldalt, mely a város nevezetességeit és történelmi helyeit mutatja be az olvasóknak, illetve keressék a Minerva Könyvképző vajdasági helytörténeti és örökségvédelmi témákkal foglalkozó kiadványait.