A brain rot egy olyan jelenség, amely az alacsony minőségű, gyorsan fogyasztható online tartalmakból ered. Ez az állapot a következőkhöz köthető: folyamatos tartalomfogyasztás (TikTok, Instagram és egyéb platformok vég nélküli görgetése); felületes figyelem (a rövid videók, mémek és posztok gyors befogadása, mely nem igényel mély gondolkodást); dopaminfüggőség (vagyis az agy azonnali kielégülést keres a folyamatos újdonságok által, ami csökkenti a türelmet és az összetettebb gondolkodásra való képességet) és kognitív hanyatlás (az információ feldolgozásának és megőrzésének képessége csökken, ami memóriaproblémákhoz és figyelemzavarhoz vezethet).

A túlzott digitálistartalom-fogyasztás következményei számos területen megmutatkozhatnak. Ilyen a memóriavesztés és a feledékenység, hiszen a felhasználók nehezebben jegyeznek meg információkat, mert az agy kevésbé aktiválja a hosszú távú memóriát. Jelen lehet ingerlékenység és hangulatingadozás. A gyors dopaminlöketek után jelentkező digitális másnaposság miatt a felhasználók hajlamosabbak a frusztrációra és a szorongásra. Csökken a koncentrációs képesség, a hosszabb, elmélyült figyelmet igénylő tevékenységek (pl. könyvolvasás, tanulás) egyre nehezebbé válnak. Valamint jelentkezhet dezorientáció és túlzott függőség, amikor az emberek egyre inkább az online világhoz kötődnek, és kevésbé vesznek részt a valódi interakciókban.

Az, hogy a brain rot lett az év szava, azt is mutatja, hogy az emberek egyre inkább felismerik a digitális túlhasználat problémáját. A kifejezés használata 230%-kal növekedett 2023 és 2024 között, különösen a Z és az alfa generáció körében. Ez a tendencia arra utal, hogy az online kultúra egyre inkább az egyszerű, gyors tartalmakra épül, míg a mélyebb gondolkodást és elemzést igénylő tevékenységek háttérbe szorulnak. Érdekes módon azonban a kifejezés nem új keletű. Az első feljegyzett használata Henry David Thoreau Walden című művében történt 1854-ben, amikor a brit társadalom intellektuális hanyatlását kritizálta. A kifejezés azóta új jelentéssel bővült a digitális korszakban, melyben a folyamatos tartalomfogyasztás a modern figyelemhiányos állapotok egyik fő okozója lett.

A közösségimédia-platformok algoritmusai úgy vannak kialakítva, hogy maximálisan kihasználják a felhasználók figyelmét. A tartalom folyamatosan frissül, a felhasználó igényeire épül, és az új inger állandó keresése miatt az emberek egyre több időt töltenek az online térben. Ez egy önmagát erősítő ciklust hoz létre, melynek hatása a dopamintúltermelés. A rövid videók és posztok azonnali jutalmat nyújtanak, mely addiktívvá teszi a tartalomfogyasztást.

Közben csökken a türelem, már kevésbé vagyunk képesek hosszabb ideig figyelni vagy várni a jutalomra, így azonnali kielégülést keresünk mindenben, vagyis ez a vágy generalizálódik. Ugyancsak csökken az érzelmi stabilitás, hiszen a gyorsan váltakozó tartalmakhoz való alkalmazkodás miatt az emberek kevésbé tudják szabályozni az érzelmeiket.

Természetesen erre is van megoldás, sőt, a káros hatások visszafordítására is mutatkozik lehetőség. Az egyik ilyen a digitális detox — ilyenkor időszakosan vagy ideiglenesen korlátozzuk vagy megszüntetjük a digitális eszközök és technológiai platformok használatát, mint amilyenek például az okostelefonok, a számítógépek, a táblagépek és a közösségi média. Erről már korábban szóltam a digitális minimalizmus keretében. De segíthetnek a mélyebb koncentrációt igénylő tevékenységek, mint az olvasás, kreatív írás, meditáció és sport, vagy a tudatos tartalomfogyasztás, mely esetében a minőségi, hosszabb és elemző jellegű tartalmakat részesítjük előnyben a gyorsan fogyasztható mémek helyett. Bevethetjük a gyerekeinknél is eredményes képernyőidő-korlátozást, amikor is meghúzunk egy határt az eszközök használatára vonatkozóan. Figyeljünk az offline interakciók előtérbe helyezésére, azaz a barátokkal és a családdal való valódi kapcsolatok megerősítésére, megélésére, fenntartására.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a brain rot jelensége világosan rámutat arra, hogy az online világ és a digitálistartalom-fogyasztás miként befolyásolja mentális és kognitív képességeinket. Az, hogy ez a kifejezés lett 2024-ben az év szava, figyelmeztetésként szolgálhat arra, hogy érdemes tudatosabban kezelnünk az internethasználatunkat — különösen a mesterséges intelligencia terjedése érájában, amikor már igazi kihívás a valódi és a hamis (fake) tartalmak szűrése. A digitális világ hatalmas lehetőségeket rejt, de csak akkor lehetünk hosszú távon sikeresek és egészségesek, ha egyensúlyban tartjuk az online és az offline életünket. Az új technológiák használata mellett fontos, hogy ne feledkezzünk meg a mélyebb gondolkodásról, a minőségi tartalmakról és az emberi kapcsolatok ápolásáról.