• Egyre nehezebben élnek az emberek, aminek a következménye a közbiztonság romlása. A község vezetősége hogyan próbálta, illetve próbálja orvosolni a gondokat? Sikerült-e növelni a rendőri jelenlétet, valamint eljárás alá vonni a kisebb-nagyobb bűncselekmények elkövetőit?

— 2012 óta próbálunk javítani a közbiztonság helyzetén. Akkor falugyűlést tartottunk, melyen az egykori községi vezetőségen kívül a tartományi és a helyi képviselők is részt vettek. A legnagyobb gond akkor — és most is — a túlzott központosítás volt. A belügyi szervek működése olyannyira centralizált, hogy a helyi közösség vezetőségének nincs beleszólása a rendőrség munkájába. Mi folyamatosan közöljük észrevételeinket, és rámutatunk a hiányosságokra, de kizárólag a rendőrségtől függ, hogyan értelmezi az elmondottakat. Mi elsősorban a városok szerte már jelen levő kommunális rendőrség bevezetésével szeretnénk elérni a rendőri jelenlét fokozását. Azaz szeretnénk, ha a kisebb községekben is működne az úgynevezett kommunális rendőrség. Ezáltal ugyanis nagy mértékben lehetne csökkenteni a bűncselekmények számát. Azok kapcsán pedig a zéró toleranciát hirdetjük, vagyis szeretnénk, ha a jövőben bármilyen értékű eltulajdonítás, lopás büntethetővé válna.

• Évek óta arra biztatják a magyar anyanyelvű fiatalokat, hogy jelentkezzenek a rendőr-akadémiára, de sikertelenül. Hogyan lehetne a község nemzeti összetételének megfelelő, sikeresen működő rendőri állományt létrehozni?

— Több magyar anyanyelvű rendőrre van szükség a községben. Mindez főként a bűnmegelőzés és a bűncselekmények felderítésének eredményessége szempontjából fontos. Hiszen ha több rendőrnek volna helyismerete, valamint magyarnyelv-tudása, akkor bizonyára hatékonyabban működnének a belügyi szervek. Meggyőződésem, hogy a bűnüldözés minőségén is javítana, ha a helyi lakosságot és a környezetét jól ismerő rendőrök tevékenykednének a községben. Több esetben nehezményeztük, hogy ezen a téren nem volt elmozdulás az utóbbi időben.

Csóré Róbert, a falu volt polgármestere többször hangoztatta a községi képviselő-testület ülésein, valamint Belgrádban a minisztériumban is, hogy minden évben megfelelő számú magyar ajkú fiatal jelentkezik a rendőr-akadémiára, de valamilyen okból kifolyólag sokakat nem vesznek fel. Többen már az orvosi vizsgán sem felelnek meg. Most azonban talán változhat a helyzet, mivel az észak-bácskai körzetben hamarosan harminc új rendőrt fognak munkába állítani. Reméljük, hogy ezúttal figyelembe veszik a lakosság nemzeti összetételét is. Mi továbbra is arra buzdítunk minden magyar fiatalt, hogy jelentkezzen rendőrnek. Előbb-utóbb mindenki belátja — beleértve az ország legfelső vezetőségét is —: szükség van rá, hogy minden településen olyan rendőrök szavatolják a közbiztonságot, akiknek van helyismeretük.

• Egy közösség közbiztonságáért azonban a helyi vezetőségen kívül nemcsak a rendőrség felelős, hanem az egészségügyi intézmények, illetve a tűzoltóság is. Milyen az együttműködés a felsorolt intézmények között?

— Nyugodtan mondhatom, hogy kiváló kapcsolatot ápolunk velük, jól végzik a munkájukat. Ezt a rendkívüli hóhelyzetben is jól bizonyították. A 2016. esztendőig tartó munkahelyi létszámstop azonban minden testület munkáját jelentősen megnehezíti. Reméljük, hogy a különféle minisztériumokban is érzékelik azt, hogy a községekben mekkora gondot okoz a munkaerőhiány. Az említett intézményeknek jóval több dolgozóra volna szükségük ahhoz, hogy még sikeresebben végezhessék a feladatukat. Emellett nagyon fontos volna, ha a polgárok máshogyan viszonyulnának a közösség értékeihez. Mindenkinek vigyáznia kellene a középületekre, a közterekre, azaz a közvagyonra. A jelenlegi önkormányzat nyitott az emberekkel való párbeszédre. Sok mindent el lehet intézni feljelentések és a belügyi szervek bevonása nélkül. Ezzel a „polgárbarátibb” módszerrel bizonyára sokat javítunk a közbiztonság helyzetén is.