home 2024. február 23., Alfréd napja
Online előfizetés
A Kiscelli Múzeum
Talpai Lóránt
2023.12.08.
LXXVIII. évf. 49. szám
A Kiscelli Múzeum

Nemcsak a tárlatai lehetnek izgalmasak egy múzeumnak, hanem a története is   

Ki gondolná, hogy a Kiscelli Múzeum, Közép-Európa egyik legizgalmasabb városának, azaz a magyar fővárosnak a kialakulását bemutató intézmény múltja mögött egyfajta Agatha Christie regényeibe illő történet húzódik? Minderről és a múzeum jelenéről az intézmény igazgatójával, Perényi Rolanddal beszélgettem.

* A Kiscelli Múzeum elsősorban Budapest XVIII—XXI. századi történetét tárja a közönség elé. A múzeum kiállításai hogyan mutatták be az elmúlt csaknem száz esztendő alatt a magyar főváros folyamatos fejlődését?

— Az elsődleges feladtunk a múzeumban, hogy gyűjteményeinkben gyarapítjuk mindazokat a tárgyakat, amelyek a magyar főváros történetéhez valamilyen formában kötődnek. Az utóbbi évtizedekben és években már egyre inkább koncentrálunk arra, hogy ne csak a régmúltat, hanem a közelmúltat is dokumentáljuk, vagyis olyan épületek történetét is próbáljuk begyűjteni, amelyeket éppen napjainkban bontanak le. A kiállításaink is nyilván a gyűjteményeinken alapulnak, tehát a klasszikus várostörténeti témák mellett aktuálisakat is próbálunk megjeleníteni. Szóval azt is bemutatjuk, ami most, pillanatnyilag érdekli az embereket.


Perényi Roland

* Számos gyűjtemény gazdagítja a múzeumot. Mit lehet ezekről a közkincsekről tudni, hogyan csoportosíthatóak a megtekinthető tárgyak?

— Fontos kiemelni, hogy a Kiscelli Múzeum a Budapesti Történeti Múzeum egyik alintézménye, mely két fő irányzattal foglalkozik, az egyik a képzőművészeti anyag, a másik pedig a várostörténet. Mivel maga a város, azaz Pest, Buda és Óbuda története 1886-tól kezdődött, érthető módon ettől az időszaktól próbáljuk bemutatni a megőrzött közkincseket. Több mint egytucatnyi gyűjteményünk van. Egyrészt van egy több mint 200 000 fotót tartalmazó képgyűjteményünk, mely a város kialakulásának a történetét tartalmazza a XIX. századtól egészen napjainkig. Emellett nagyon fontos még az építészeti gyűjteményünk, mely téglákat és egyéb épületelemeket őriz. De van még egy jelentős műszaki gyűjteményünk, illetve térképek, kéziratok, nyomtatványok is megtekinthetőek. A legaktuálisabb pedig a divat- és városkiállításunk, mely textíliákat, ruhákat és kiegészítőket mutat be.

* A Kiscelli Múzeum a nem mindennapi tárlatairól is ismert. Milyen különleges tematikájú kiállítások voltak láthatóak az intézményben az utóbbi időszakban?

— Két vonalon is vannak jelenleg időszakos kiállítások. Például a képzőművészeti tematikájú bemutatók közül kiemelném a Mácsay István életművét bemutató kiállítást. Ő egyébként Mácsay Pál színész édesapja volt, festményein a ’60-as évek Budapestjét jelenítette meg. Emellett nemrég nyitottuk meg azt a kultúrtörténeti összeállítást, amely a hajszobrászattal foglalkozik. Szóval a fodrászat mesterségének történetét mutatja be. Budapest 150 éves múltja kapcsán pedig hamarosan Lajta Béla építesz életművét tárjuk a közönség elé. Ennek egyébként december 19-én lesz a megnyitója.

* Jelenkorunk múzeumai kapcsán megkerülhetetlen tényező a digitális adatbázis kifejlesztése, illetve a tárlatok egyfajta digitális térbe való áthelyezése. Feltételezem, hogy ez a Kiscelli Múzeum esetében sincs máshogyan.

— Ez teljes mértékben így van, hiszen folyamatos a múzeum értékes anyagainak digitalizálása. Most, az év végén fog működésbe lépni a digitális oldalunk, mely bemutatja értékeink egy részét. És természetesen a továbbiakban mindez bővülni fog. Ezenkívül egyrészt törekszünk arra, hogy az időszaki kiállításainkat virtuálisan is dokumentáljuk, és ezáltal úgyszólván örökkévalóvá tegyük az online térben, emellett pedig sok más internetes felületen is megjelenünk, mint például a Google Art vagy az Art and Culture projektum. A jövő évtől pedig egészében egy saját fejlesztésű felületen is láthatóak lesznek majd a műtárgyaink.

* Végül, de nem utolsósorban ön főkét a bűnözés, a normaszegés, a deviáns viselkedési módok, valamint a nyomor és a nélkülözés társadalomtörténetével foglalkozik. Könyveket is írt ezekben az igencsak nyomasztó és nehéz témakörökben.

— Mindez annyiban kapcsolódik a múzeumhoz, hogy az intézménynek még 2015-ben volt egy időszakos kiállítása, mely egy bizonyos 1914-ben elkövetett gyilkossághoz kötődött — ez magának a múzeum épületének a története kapcsán megkerülhetetlen tényező. Ez a bizonyos meggyilkolt felvidéki hölgy Turcsányi Emília, egy dúsgazdag bútorgyáros, Schmidt Miksa barátnője volt, akit az éjszakai világban Mágnás Elza néven ismertek. Schmidt Miksa pedig a jelenlegi Kiscelli Múzeum épületének a tulajdonosa volt az 1900-as évek elején. Ő volt az a személy, aki végül Budapestnek adományozta az épületet. Az én kutatásomnak pedig a történet kapcsán az volt a lényege, hogy a századfordulós Budapestet úgy képzelhetjük el, hogy ez az időszak valójában a város virágkora volt. Ekkor ugyanis nagyon sok minden épült, illetve jelentős fejlődésen esett át. Viszont mint minden nagy metropoliszban, Budapesten is mindennek megvolt az árnyoldala. Ekkor jelent meg a modern újságírás, illetve a modern riport műfaja is, mely feltárta az olyan izgalmas krimiket, mint amilyen Mágnás Elza élettörténete is. Mindez jelenkorunk polgárainak is érdekes lehet.


Fotók: MTI

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..