Olyan idők járnak, amikor az európai nagyvárosokban — melyekben jólétben és biztonságban éltek a lakosok — már az utcára sem igazán mernek kimenni az emberek. Nem csak a vírusról van szó. Nehéz megítélni, melyik fenyegetettség hordoz nagyobb veszélyt a „kihalófélben” szorongó bennszülött európai polgárra nézve.
Amíg sokan naivan még most is abban hisznek, hogy a járvánnyal és a terrorveszéllyel kapcsolatos félelmek hamarosan elmúlnak majd, mert mindkét problémára gyorsan megtalálják a hatékony ellenszert, a valóságban nyilván nagyon bizonytalan idők jönnek.
A gazdasági tevékenységre is jelentősen kihatnak a fejlemények és a trendek. A bizonytalanság az élet minden területén érzékelhető. Nem véletlen tehát, hogy a krízisek során mindig biztos menedéknek számító arany iránt megnőtt a kereslet. De a modern kor aranya, a kriptodeviza is egyre népszerűbb. A sajtó felkapta a hírt, mely szerint egy bróker, aki állítólag a 2008. évi válságot is előre megjósolta, most a legismertebb kriptopénz, a bitcoin értékének szédületes emelkedésében hisz. Raoul Pal szerint ennek a kriptodevizának egy egysége hamarosan akár 1 millió dollárt is érhet. Szerinte ehhez az is hozzájárul, hogy már a jegybankok többsége is saját virtuális fizetőeszköz létrehozását fontolgatja. De megszűnt a bitcoinnal szembeni korábbi ellenszenv is olyan formában, hogy már nem akarják betiltani a virtuális fizetőeszközöket, egyedül a szabályozás szükségességét hangsúlyozzák.
Ahogy fogalmazott, a döntéshozók most már „megértik, hogy a technológia kiszabadult a palackból”, és jobb elfogadni, mert a palackot visszazárni már lehetetlen. Voltak már korábban is hasonló feltételezések, melyek beigazolódásra várnak. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, amit Pal is megjegyzett, hogy a digitális pénz elkezdte az intézményi vagyonokat is bevonzani. Nem tudhatjuk, hogy a XXI. században a hagyományos pénznemek szerepét valóban átveszik-e a virtuális fizetőeszközök. Az viszont már tény, hogy a jegybankok által kibocsátott és legálisan forgalomban levő pénznek is van virtuális megjelenési formája. A kriptovaluták azonban egy egészen más kategóriát alkotnak. A virtuális pénzek legnagyobb hátránya, hogy árfolyamuk a hagyományos fizetőeszközökéhez viszonyítva rendkívül ingadozó. Ha megnézzük a kriptopénzek árfolyamgrafikonjait, azzal szembesülhetünk, hogy felfúvódások és kipukkanások követik egymást, gyakran még utólag sem világos ok-okozati összefüggésekkel.
Sokak szerint a bitcoin egyszerre új forradalmi technológia, digitális arany, koncepció és fizetési eszköz, illetve az új pénzügyi világ részvénye is. Az iránta tanúsított növekvő érdeklődés is azt mutathatja, hogy valami forradalmian új és értékes van születőben.
Érdekes magyar vonatkozása is van a virtuális pénz megalkotásának. Az 1956-os forradalom bukása után sok százezer ember hagyta el Magyarországot. Az egyik ilyen kivándorolt állítólag gyakran mesélt a diktatúra természetéről a gyermekének, akire olyan nagy hatással voltak a történetek, hogy felnőtté válva a saját eszközeivel próbált az önkény ellen harcolni. Olyan struktúrákat szeretett volna kialakítani, amelyekben csak a feltétlenül szükséges kérdésekben dönthetnek önkényesen. Az ’56-os menekült fia, az informatikus Nick Szabo alkotta meg még 1997-ben az okosszerződés fogalmát. Csaknem húsz évvel később pedig állítólag köze lehetett a virtuális pénz létrehozásához is. Az ’56-os forradalom elbukott ugyan, de úgy fest, a hatása — minden túlzás nélkül — továbbra is „átszabja” a történelem menetét.
