Ezeknek az alapelveknek a megfelelő alkalmazása fizikailag megkönnyítheti a várandósságot; támogatja a babák forgó mozgását, így azok könnyebben és pontosabban be tudnak helyezkedni az optimális pozícióba; abban is segít, hogy közvetlenül a szülés előtt a babának több helye legyen a leereszkedéshez; megkönnyíti a vajúdás és a szülés menetét. Nem ritkán azért van szükség császármetszésre, mert az anya el van fáradva, ki van merülve, a vajúdás túl sokáig tartott (akár 18 óráig, sőt tovább is), a méhszáj még nem áll készen, vagy ha teljes tágulásban van is, a kisbaba még nem ereszkedett le. A kitolási szakasz tehát még csak ezután következne. Ilyenkor a kismamának már nem sok ideje maradt, időközben már biztosan felmerült a különféle beavatkozások lehetősége is (például burokrepesztés vagy oxitocininfúzió), és ha ezzel egyidejűleg a baba szívhangja is romlik, az bizony egyértelműen indokolttá teszi a szülés művi befejezését. Az ilyen esetek hátterében legtöbbször lelki gondokkal is számolni kell, de fizikai tényezőkkel is, melyek megelőzése érdekében érdemes megfontolni és alkalmazni a fent említett alapelveket.

1.  EGYENSÚLY

Az anyaméh nagyon sokat változik a várandósság ideje alatt, és ez hat a környező szövetekre, szervekre is. A tömege 50-60 grammról 1000-re, az űrtartalma az ötszázszorosára, a hosszúsága pedig 7 cm-ről 32-re változik. Az egyensúly fogalma ebben az esetben az anyaméhnek a környezetével kialakított egyensúlyára vonatkozik. A felbomlását a méhszalagok, a hasizmok, a kismedencei izmok és a medence ízületeinek krónikus feszessége, vagy ugyanezeknek a képleteknek a krónikus gyengesége, lazasága okozhatja. A feszes izmokat és képleteket lazítani, valamint nyújtani, a gyengült és petyhüdt izmokat pedig erősíteni kell, illetve ritkán ugyan, de szükség lehet a has külső támogatására is haskötővel.

Minden a testtartással kezdődik

Testtartásunk és izmaink tónusa hatással van a méhszalagok állapotára is. Ha a mozgásszegény életmód és a helytelen testtartás már szokásunkká vált, ez megváltoztathatja a méh dőlésszögét, és akár el is csavarhatja (lásd a mellékelt ábrán). Ez már a várandósság alatt tartási rendellenességeket idézhet elő a babánál (fejtető-, homlok- vagy arctartást), ami a későbbi beilleszkedési és/vagy forgási rendellenességeknek alapja is lehet. Sokévnyi helytelen testhasználat után pusztán a helyes testtartás elsajátítása nem vezet eredményre, de esszenciális jelentőségű. 

Akár túl feszes, akár túl laza az anyaméh környezete, az egyensúly helyreállítása az első és a legfontosabb feladat. Az egyensúly megteremtése megelőzi a többi alapelvet, és napi aktivitást igényel, hiszen az anya teste és a méhe folyamatosan alakul, ennélfogva állandó támogatásra szorul. A legtöbb nő természetes szülésre vágyik, ennek azonban fizikai feltételei is vannak. A modern életmódunk miatt ennek érdekében többet és tudatosabban kell tennünk, mint az elődeinknek, akik sokkal változatosabb fizikai kihívásoknak voltak kitéve, mint mi. Az előrehajlások, a mély guggolások, a négykézláb végzett gyakorlatok és a tudatos légzés szinte minden „modern” kismamatorna-rendszer alapja — akárcsak a természeti népek rituális, szülésfelkészítő táncainak is. Ha felidézzük, hogy egy parasztasszony annak idején hogyan végezte a hétköznapi teendőit (négykézlábra ereszkedve vagy guggolva mosta fel a padlót, a kerti munkák során előrehajolgatott, gyalogolt, és sok időt töltött a szabad levegőn), akkor világossá válik, hogy neki a szüléshez nem volt szüksége különösebb testi felkészülésre. Nem úgy, mint nekünk, modern nőknek! Manapság már számos módszer közül válogathatunk, melyek felsorolásába nem bocsátkoznék bele, pusztán annyit tanácsolnék, hogy a kismama a személyiségéhez leginkább illő mozgásformát válassza, melyet élvezettel, örömmel tud végezni. Felsorolnám viszont azokat a főbb szempontokat és elemeket, amelyek megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy a kismama teste fizikailag fel legyen készülve a szülésre.

A fizikai egyensúlyt támogatja:

• mély előrehajlás-gyakorlat (részletes leírás később)
• hastánc, aktív csípőmozgások
• a medencefenék stabilizálása jóga-, pilates- vagy gyógytornamódszerekkel
• a medencefenék tudatos ellazításának megtanulása
• gátizomtorna, guggolások
• a nagy horpaszizom (psoas) nyújtása
• a hasizom erősítése és a törzs stabilizálása
• a helyes testtartás ülés és állás közben
• szimmetrikus testhasználat, az egyoldali terhelés elkerülése
• helyes gerinchasználat (például helyzetváltoztatás vagy súlyhordás közben)
• könnyed, rugalmas járás ringó csípővel
• aktív szexuális élet a babavárás ideje alatt is
• egészséges táplálkozás, megfelelő folyadékbevitel

Ahogyan Ina May Gaskin, a világ leghíresebb bábája az Útmutató szüléshez című könyvében írja: „Nincs még egy olyan szerv, mint a női méh. Ha a férfiaknak lenne hasonló, dicsekednének vele. Nekünk is kellene.” Kedves leendő anyukák, legyetek hát büszkék a méhetekre, és ne feledkezzetek meg róla!

A másik fontos alapelv, melyről érdemes tájékozódni, a gravitáció igen fontos szerepe a várandósságban és a szülésben. Erről a jövő héten olvashattok.

(Folytatjuk)

Olvassa el az első részt is: Útravaló kismamáknak (1.)