Történelmi és emberi kapcsolatok

Történelmi és emberi kapcsolatok

Budavár és Zenta több mint tíz éve dolgozik azon, hogy szorosabbra fűzze a két önkormányzat közötti kapcsolatot, 2006-ban írták alá ugyanis a testvérvárosi megállapodást.

A zentai községi képviselő-testület a városnapi ünnepi ülésén díszpolgári címet adományozott dr. Nagy Gábor Tamás budavári polgármesternek, aki immár két évtizede tölti be ezt a tisztséget.

* A Budavári Önkormányzat honlapján olvastam, hogy együttműködési hálózat kiépítésére törekszenek a határon túli magyar, illetve más, Budához kapcsolódó történelmi városokkal, városrészekkel. Hol tartanak jelenleg ezzel a tevékenységgel?

— A testvérvárosi kapcsolataink kialakításánál egyrészt azokkal a szomszédos országokkal, határon túli magyar közösségekkel lépünk kapcsolatba, amelyekkel személyes vagy történelmi kötődésünk van. Ide tartozik Lendva Szlovéniából, Zenta Szerbiából, Székelyudvarhely Erdélyből, Munkács Kárpátaljáról, Pozsony belvárosa Szlovákiából és Bécs első kerülete Ausztriából. Ezek közül azokat, amelyekben jelentős létszámú magyar közösség él — Bécs és Pozsony ebből a szempontból egy kicsit eltér a többitől —, oly módon próbáljuk támogatni, hogy kulturális és az identitást erősítő közös rendezvényeket szervezünk. Ebből a szempontból Munkács és Zenta az elmúlt időszak két legaktívabb önkormányzata, már számos közös programot valósíthattunk meg. Lendvát pedig abban segítjük, hogy sikerrel pályázzon az Európa kulturális fővárosa címre. A testvérvárosi együttműködés másik része a közép-európai fővárosok történelmi városmagját köti össze, ebben a V4-ek és Bécs vesz részt. Tehát Varsó, Prága, Pozsony, Bécs és Budapest első kerülete között multilaterális testvérvárosi kapcsolatról beszélhetünk. Ezt erősítettük meg azzal a közös szerződéssel, amelyben rögzítettük, hogy a történelmi városrészek vezetői évente találkoznak, és megosztják tapasztalataikat. A megbeszélések során nagyon sokat tudunk tanulni egymástól, hiszen hasonlóak az adottságaink és a kihívásaink. Elsősorban a városüzemeltetés, a turizmus és a közösségi-kulturális rendezvények kapcsán tudunk együttműködni, tapasztalatainkat kicserélni. Mindehhez biztos támpontot ad, hogy országaink között szoros nemzetközi együttműködés van mind az EU-n belüli, mind a nemzetközi politikai kérdésekben, mint például a migráció kezelése.

* A Kárpát-medencei magyar közösségekkel minden bizonnyal a kulturális kapcsolatok a legerősebbek. Természetesen senki sem vonja kétségbe a művelődési programok cseréjének fontosságát, de felmerül a kérdés, mi a helyzet más területekkel, tovább lehet-e már lépni egy újabb szintre.

— Évek óta táborozási lehetőséget nyújtunk a testvérvárosi gyerekeknek, így a zentai fiataloknak is, akik nemcsak a Balatonon, hanem a Szentendrei-szigeten található horányi táborunkban is nyaralhatnak. Számos érdekes programot szervezünk nekik, a többi közt meglátogatják Budapestet, a budai várat, és megismerhetik azokat a történelmi helyszíneket, amelyek minden magyar számára nagyon fontosak. Az életre szóló nyári élményeknek, a kapcsolatoknak, a barátságoknak nem pusztán egymás jobb megismerésében van szerepük, hanem megerősítik a fiatalokban a magyar nemzethez való tartozásuk élményét, és mindez anyanyelvük megtartásában is segít. Kiemelném A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítást is, melyet tavaly adtunk át Zentának, és az idén került a végleges helyszínére a városháza tornyában. Ez a tárlat a történelmi és a kulturális kapcsolatok megerősítésén kívül egyúttal olyan turisztikai attrakció is, amely újabb vonzerő a városnak. Nagy örömmel vettünk részt az idén nyáron a Zenta által szervezett testvérvárosi találkozón, melynek témája a szolidaritás volt. A Budavári Önkormányzat számára ugyanis ez egy nagyon fontos, támogatandó érték. A többi közt érzékenyítő foglalkozásokat, generációs családi napot szervezünk. A zentai találkozón mindannyian újabb tapasztalatokkal is gazdagodtunk. A budavári mozgássérült-egyesület tagjai ugyanis nem tudtak velünk utazni, mert a találkozó helyszínén és a szálláson még nem volt megoldva számukra az akadálymentes közlekedés. Ez rávilágít arra, hogy a kérdés egyre aktuálisabbá válik, és a településeknek erre is gondolva kell tervezniük, engedélyezniük egy-egy épületet.

* A felsorolt Kárpát-medencei testvértelepülések közül Munkács és Zenta található olyan országban, amely még nem tagja az Európai Uniónak. Van-e rá módjuk, hogy egy kicsit egyengessék, könnyebbé tegyék ezeknek az államoknak az unióba vezető útját?

— A hivatalos magyar álláspont szerint mind Szerbia, mind Ukrajna EU-s csatlakozását Magyarország támogatja. Tudjuk, hogy Ukrajnával most nehezebbé vált az együttműködés, elsősorban az ottani restriktív nyelvtörvény miatt, Magyarország ugyanis határozottan kiáll a határon túli magyar közösségek kollektív jogaiért. Szerbia esetében teljesen más a helyzet. Az országban számos pozitív változásra került sor az elmúlt időszakban. Úgy látjuk, az európai integráció mind a térséget, mind pedig a volt jugoszláv tagköztársaságok közötti megbékélést erősítő lépés lenne. Ez azért is fontos, mert a schengeni határ ma még egy jelentős elválasztó akadály az elszakított nemzetrészek között, és bízunk abban, hogy ha megszűnnek a belső határok, akkor az együttműködés is élénkebbé, erősebbé válik. A magyarok ne elszigetelt nyelvi vagy kulturális közösségként éljék meg az utódállamokban a kisebbségi sorsukat, hanem érezzék azt, hogy a nyelvnek, a két kultúrának a magas szintű ismerete egyfajta gazdasági többletet is adhat. Én bízom benne, hogy a jövő ebbe az irányba tart, bármennyire nehéz időszakot is él most át az Európai Unió. Ha bölcsen döntünk a jövő évi európai parlamenti választáson, akkor túljuthatunk ezeken a nehézségeken.

* Zenta és Budavár között az egyik kapocs a zentai csata vagy például Savoyai Jenő szobra a budai várban. Vannak-e tervek arra vonatkozóan, hogyan folytatódhatna a zentai csata brand építése?

— A polgármester úrral már régóta beszélünk arról, hogy annak a lovasszobornak a másolatát, amelyet Zenta rendelt meg, de végül a budai várban állítottak fel, Zenta is megkaphassa. Ehhez azonban kevés a két önkormányzat szándéka, ide már állami segítségre van szükség. Mivel az elmúlt időszakban fontos államfői találkozások helyszíne volt Zenta, lassan ez a téma is realitássá válhat. A város elkészítette és engedélyeztette a talapzat tervét, viszont egy ilyen szobornak az öntőmintáját levenni, illetve a másolatát elkészíteni jelentős kiadás és szakmai feladat. Remélem, hogy ez a projektum néhány éven belül megvalósulhat. Savoyai Jenő legnagyobb történelmi tette éppen a zentai csata volt, viszont a budai várért vívott 1686. évi ostromban még nem hadvezérként vett részt. Mivel valójában a magyarországi felszabadító háborúkban és azoknak az utolsó szakaszában ért el kiemelkedő eredményeket, helyes lépés lenne, ha Magyarország segítségével ez a szobor végre ott állhatna Zentán is.

* Zenta Község Önkormányzata az idei városnapi ünnepségen díszpolgári címet adományozott önnek. Hogyan fogadta ezt az elismerést?

— Nagyon meglepődtem, és megtisztelve érzem magam. Az elmúlt években valóban sokszor megfordultam Zentán, és megszerettem ezt a települést. Már amikor kapcsolatba léptünk, akkor éreztem, hogy Zentának van valami különleges atmoszférája, történelmi aurája, melyre mindenképp érdemes odafigyelni. Polgármesterként én is számos alkalommal adtam át díszpolgári elismerést, és tudom, hogy mindig megfontolt döntés áll mögötte. Azt érezni, hogy a zentaiak úgy ítélték meg, én is közéjük tartozom, több mint megható, és nagyon hálás vagyok, hogy erre méltónak tartanak. Talán ez is egy bizonyítéka annak, hogy nem dolgoztunk hiába.

Címkék: zentavárosnap2018

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink