Természeti szépség és sziklába vésett dombormű

Természeti szépség és sziklába vésett dombormű

A Szerbia és Románia határán található Vaskapu szoros folyami szurdokvölgyet méltán tartják a Duna legszebb részének.

Aki már járt arra, és letekintett a magasból, soha nem felejti el az elé táruló lélegzetelállító szépséget, de ugyanilyen gyönyörű látványban van részük azoknak is, akik hajóról szemlélik a tájat.

A szoros egy több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer.  Az ókortól, azaz a nagy népvándorlások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. A hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34 során a szoros jobb partján 210 méter hosszú utat építtetett, hogy lehetővé tegye a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon át.

Az Al-Duna szabályozása a XIX. században Széchenyi István nevéhez fűződik, aki a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. Az 1834-ben megkezdődő munkálatok egy év múlva abbamaradtak, és csak 1856-ban folytatódtak. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. A magyar építők emlékét a román oldalon tábla őrzi.  

A Vaskapu szoros előtt láthatjuk a vízből kiemelkedő Babakáj-sziklát, mely egykor 50 méter magas volt, de az erőmű — a Vaskapu I 1964 és 1972, a Vaskapu II 1977 és 1984 között épült — üzembe helyezése után, a duzzasztás miatt ma már csak a csúcsa látszik ki. Itt kezdődik a Vaskapu Szoros Nemzeti Park is, mely védett terület, és mintegy 100 kilométer hosszan húzódik a folyó mentén.

A Duna szerbiai szakaszának legjelentősebb erődje Golubac kisváros mellett, közvetlenül a Vaskapu szoros bejáratánál található. Stratégiailag olyan jelentős helyen fekszik, hogy az objektumért és környékéért gyakran háborúztak egymással a bizánciak, a magyarok, a bolgárok, a törökök és a szerbek is. Galambóc várán 2014 óta végeznek teljes körű restaurálási és régészeti munkálatokat. Az Európai Unió erre a célra 6,6 millió eurót hagyott jóvá, a felújítás a tervek szerint 2019 tavaszán fejeződik be. Mivel a vár jelenleg építkezési terület, csak idegenvezetővel és meghatározott időpontokban látogatható.

Sokak szerint a folyó leglátványosabb szakasza a Nagy- és a Kis-Kazán-szoros, ahol a Duna szélessége mindössze 150 méter. Ennek a résznek a végén egy döbbenetes és hatalmas, sziklába vésett arc, a vidék legfurcsább nevezetessége fogadja a látogatókat. Decebal dák vezér domborműve 55 m magas, 25 m széles, és ezzel a mérettel Európa legnagyobb kőbe faragott szobra.

A nem mindennapi alkotáson Florin Cotarcea szobrász vezetésével tizenkét alpinista-szobrász tíz éven át (1994—2004) dolgozott. Az 1 millió dollárba kerülő munkálatokat Iosif Constantin Drăgan román származású olasz üzletember finanszírozta. Az első időszakban dinamitos robbantásokkal alakították ki nagy vonalakban a formát, majd több évbe telt, mire a részletekkel is elkészültek. Bevallom, korábban én is azt hittem, hogy a keletkezése jóval régebbi időkbe nyúlik vissza. Az utazók körében rendkívül népszerű, nemcsak a személygépkocsik, hanem a buszok is megállnak ezen a helyen, a környékén pedig valóságos bazár alakult ki.

A szoborral szemben, a Duna szerb oldalán egy régi emléktábla, a Tabula Traiana áll, melyet Decebal király ellenfele, Traianus római császár emelt, hogy a római csapatok bevonulását és a dákok elleni győzelmüket emlékezetessé tegye.

Mi a román oldalon kezdtük a motoros túránkat, miután átkeltünk a Kaluđerovo (magyar nevén Szőlőshegy) település melletti határon. A Duna mellett egészen Orsováig haladtunk, majd a Vaskapu I vízerőműnél, mely egyúttal közúti határátkelő is, tértünk vissza Szerbiába. Miután megálltunk Galambóc váránál, Ram (Ráma) településnél, az egyetlen még közlekedő dunai kompon tértünk vissza Vajdaságba.


A szerző felvételei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink