Magyarittabé polgárai megrendítő eseményre ébredtek: ellopták a falu központjából a 111 éves Kossuth-szobrot. Minden valószínűség szerint színesfém-tolvajok vihették el a felbecsülhetetlen erkölcsi értékű szobrot. Petes Béla polgármester reggel fél hét táján kapott egy telefonhívást, amelyben jelentették, hogy a Kossuth-szobor nem áll a helyén.
Az éjszakai zivatarra gondolt elsőként a polgármester, hogy talán a szél döntötte le a mellszobrot a talapzatról, de a helyszínre érkezve látta, hogy azt lefeszítették, úgy vitték el ismeretlen tettesek.
Marton Károly tiszteletes se tudott magyarázatot adni erre a megdöbbentő eseményre, az istentiszteletre érkező helybeliek közül még el is sírta magát egyik-másik néni, hiszen nem emlékeztek olyan eseményre, hogy bántotta volna valaki valaha is ezt a szobrot.
A magyarittabéiek büszkék voltak a központban álló mellszoborra, hiszen ez volt az egyedüli Kossuth-szobor Bánátban, ahol megemlékezést tartottak március 15-én.
A falu vezetősége rögtön értesítette a rendőrséget, az illetékesek elvégezték a helyszínelést, amit nyilván a szobor talapzata körül zajló munkálatok is akadályoztak, ugyanis a Telekom vállalat optikai kábeleket helyez le a földbe éppen ott.
Egyébként a magyarittabéi Kossuth-szobrot Horvay János szobrász készítette, és 1904-ben állították fel a polgárok önkéntes adományaiból. A történelem viharos időszakait is átélte a 111 éves Kossuth-szobor. 1918-ig minden évben megkoszorúzták, majd az első világháború után, 1919-ben átlőtték és 1941 tavaszáig a református templomlépcsője alatt őrizték, utána visszahelyezték eredeti helyére, és 1990-től újra minden évben március 15-én a bánáti magyarság gyülekezőhelyévé vált.
A március 15-ei megemlékezés virágai, koszorúi még jelzik, hogy mit is jelentett a Kossuth-szobor az itteni magyar közösségnek.
Olvassa el az MTI jelentését és a VMSZ sajtónyilatkozatát, valamint az MNT nyilatkozatát is a lopásról!
