Petes Béla, a falu polgármestere szerint színesfémtolvajok vihették el a 111 éves bronzszobrot. Elmondta: még folyik a helyszínelés, de szerinte csak akkor lesz meg a szobor, ha azok jelentik az esetet, akiknek a tolvajok el akarják adni a fémet.

Petes Béla hozzátette: a talapzat érintetlen, és még mindig ott vannak a március 15-én elhelyezett koszorúk.

Kónya-Kovács Otília felvétele 2015. március 15-én készült Magyarittabén, a 111 éves Kossuth-szobornál, a bánsági központi megemlékezésen

Horvay János szobrász alkotását 1904-ben állították fel önkéntes pénzadományokból, 1918-ig minden évben március 15-én, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékére megkoszorúzták. Miután 1918-ban egy bevonuló szerb katona szívtájékon átlőtte, majd lelökték a talapzatáról, a református templomban rejtették el, és csak 1941 tavaszán került újra elő. Az emlékműnél 1990 óta szerveznek ismét koszorúzásokat, itt tartották a március 15-ei bánsági központi megemlékezést is.

A nagyjából 1300 fős közép-bánsági Magyarittabé főként magyar lakosai a XVIII. század végén odatelepített Békés megyei református magyarok utódjai. Korábban színmagyar falu volt, az utóbbi két évtized elvándorlásai és az asszimiláció miatt azonban napjainkban a lakosság körülbelül egytizede szerb.


Kónya-Kovács Otília felvételén a tett helyszíne 2015. április 3-án

Kiegészítés!

A VMSZ közleménye:
A Vajdasági Magyar Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy nagycsütörtök éjjel ismeretlen tettesek, miután talapzatáról lefeszítették, ellopták a magyarittabéi Kossuth-mellszobrot. A Kossuth Lajos halála után alig tíz évvel, 1904-ben emelt mellszobor felállításának ideje híven kifejezi az itteni magyarság nemzetéhez hű elkötelezettségét, a szobor sorsa pedig ugyanúgy tükrözi a térség magyarságának I. világháborút követő megpróbáltatásait, hiszen miután 1919-ben átlőtték, a Kossuth-büsztöt a templomban őrizték. A szobor 1941-ben történt visszaállításától tegnap, 2015. április 2-án éjjelig senki, soha nem bántotta. A VMSZ elvárja a rendvédelmi szervektől, hogy a tett körülményeit és elkövetőit mihamarabb derítsék fel illetve fogják el. Az elkövetők tettükért pedig gyors eljárást követően példát statuáló büntetésben részesüljenek. A Vajdasági Magyar Szövetség volt a kezdeményezője annak, hogy március 15-én a vajdasági Magyar közösség és pártjaik közösen, központi megemlékezés keretében róják le kegyeletüket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt, ezért pontosan tudja, hogy az ellopott mellszobor szellemi értékét semmi nem pótolhatja. Ugyanakkor a VMSZ tagsága és elnöksége méltó kíván lenni a magyarittabéi magyarok emlékéhez és nagyszerűségéhez, ahhoz a kitartáshoz, amivel 111 éven keresztül, abból 32 éven át a legkeményebb időkben, nagy kockázatot vállalva óvták Kossuth mellszobrát. Ez pedig csak a hitben, a nyelvben, a kultúrában való összetartozás kétely nélküli vállalásával, mindannyian, közösségünk minden tagja együtt teheti meg.
A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége

Az MNT közleménye:
Megrendüléssel értesültünk arról, hogy a vajdasági magyarság egyik legfontosabb jelképévé, nemzeti identitásának meghatározó műemlékéve, az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kultikus délvidéki emlékhelyévé vált magyarittabéi kegyhelyen a húsvéti ünnepekre való várakozás legszentebb napjaiban, nagycsütörtök éjjel ellopták Kossuth Lajos mellszobrát. A történelmi múlt sok viszontagságát és hányattatását átélt Kossuth-szobor ellopása miatt felháborodásunkat fejezzük ki, és elvárjuk, hogy az illetékesek minél előbb kerítsék kézre az elkövetőket.
A feltámadás hitének jegyében a szomorú alkalom miatti felháborodásunk és elkeseredésünk még inkább erősítse bennünk a magyar összefogás és összetartozás érzését.
A Magyar Nemzeti Tanács nevében Hajnal Jenő elnök

Olvassa el Kónya-Kovács Otília írását is!