Szenttamási szellemi lakoma

Szenttamási szellemi lakoma

A Gion Nándor Emlékház udvarán egy hatalmas diófa lombja borítja árnyékba az oszlopokon álló, nyitott teraszt, ahol a szépirodalmi pályázat eredményhirdetésére érkezett vendégek foglaltak helyet. Időnként a téglajárdán hatalmasat koppant egy-egy lehulló dió. Az egyik a lábam elé gurult, fekete burka volt, nem zöld.

A Gion Nándor Emlékház az idén is meghirdette szépirodalmi pályázatát, melynek egyik célja a magyar irodalom és szellemiség gazdagítása új művek megírásával, valamint a gioni irodalmi diskurzusok továbbéltetése. Az ötletgazdák a Forum Könyvkiadó Intézettel, a Magyar Nemzeti Tanáccsal és Szenttamás község önkormányzatával együtt regényeket és novellákat vártak, illetve a neves író elbeszéléseinek, novelláinak, naplójegyzeteinek, regény(részlet)einek a szerb nyelvű fordítását.

A megjelenteket a szervezők nevében dr. Horváth Futó Hargita köszöntötte, és elmondta, a felhívást február 1-jén, Gion Nándor születésnapján tették közzé, az eredményhirdetésre pedig augusztus 30-án, halálának évfordulóján került sor. A harmadik pályázatra Vajdaságon kívül Magyarországról, Romániából és Norvégiából is érkeztek nevezések. A kezdeményezés eddigi eredménye két-két novellaantológia és fordításkötet, de az idei pályázat is három újabb kötettel gazdagítja majd a térség irodalmát. 

A Magyar Nemzeti Tanács nevében dr. Káich Katalin professor emerita, a bírálóbizottság tagja fordult a jelenlévőkhöz. Az eseményt emléképítőnek nevezte, és hangsúlyozta, Szenttamás önmagát is tiszteli azzal, hogy nem feledkezik meg jeles szülöttjéről. Zoran Mladenović polgármester üdvözlő szavai után Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója beszélt a tavalyi pályázat kiadványairól.

Az értékelés tisztje dr. Bence Erika egyetemi tanárnak, a Létünk folyóirat főszerkesztőjének, a zsűri elnökének jutott. A regénypályázatra érkezett négy szöveg közül a szabadkai Móra Regina Peremlakók (Családtörténet a Marson) című munkáját találták a legjobbnak. A műről elhangzott, hogy érzelmileg is érzékenyen érinti a befogadót, intenzív, monologizáló, többszólamú beszédmódjával megborzongatja és megdöbbenti olvasóját.

A górcső alá vett húsz novellából a három díjazotton kívül a zsűri további kilencet megjelentetésre javasolt. Ezeknek a szerzői egyebek között a kisember sorstragédiáját, a múlt és a jelen század asszonysorsait, az öregség kiszolgáltatottságát, az emberi lélek kifürkészhetetlenségét taglalják. Első díjas lett a kolozsvári Böjthe Pál, második helyezett a győri Balogh Gábor, harmadik pedig a szabadkai Sándor Zoltán.

A műfordítói pályázatra beérkezett tizenegy munka értékelésekor Utasi Anikó, a zsűri elnöke Kosztolányi Dezsőre hivatkozott, aki szerint a műfordítás nem másolás, hanem alkotás, hiszen fordítani nem is lehet, csak újrakölteni. Ebben a kategóriában az első helyezést a Norvégiában élő Ződi Erna érdemelte ki, második lett a bácskossuthfalvi Rózsa Piroska, harmadik pedig a nagybecskereki Váczi Zsolt és a Szarka Elvira, Ördög Tivadar, Bosin Dušan alkotta hármas.

Az alkalmi műsoron gitárjátékával Dejan Subakov és Munjin Diana működött közre. Németh Dezsőnek, a Gion Nándor Emlékház szakmunkatársának zárószavai után az érdeklődők Paraczki László újságíró vezetésével sétára indultak, melyen olyan híres Gion-helyszíneket ejtettek útba, mint a vízimalom maradványai, a Szív és a Kálvária. 

Tekintse meg képriportunkat is a Hét Nap Facebook-oldalán: Átadták a regény-, a novella- és a műfordítói pályázat díjait

 

 

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Sulisztár
Riport
  • 2018.11.11.
  • LXXIII. évfolyam 45. szám
Facebook

Támogatóink