Kis újévi filmajánló

Kis újévi filmajánló

Itt az új év, az idén is rengeteget fogunk filmezni. Most következzen néhány olyan fényfestészeti műalkotás, amelyekkel talán még nem találkoztak az olvasók, viszont lehet, hogy nem rossz ötlet megnézni őket. Az amerikai szuperprodukciókat nem találják meg a válogatásban, csak európai filmekből szemezgettem, német, angol, francia, belga, izlandi, cseh, olasz, magyar, szerb és spanyol filmesek munkáiból. Jöjjön a havi bontás!

 Január   — Igazán csak most köszöntött be a tél, be is havazott, mindenki fázik. De biztosan nem annyira, mint Izlandon. A 101 Reykjavík című izlandi film főhőse unottan tengeti életét Reykjavík külvárosában, életcélja nincs, és huszonnyolc éves kora ellenére még anyja fürdeti. Aztán történik valami, ami felbolygatja az állóvizet. Sok hideg humor, hó, nagy meglepetések, és még azt is megfigyelhetjük, hogyan lehet hófúvásban a földön fekve dohányozni.  

 Február  — A február (is) a szerelem hónapja, hiszen jön a Valentin-nap. Ez alkalomból megnézhetjük, mondjuk, Huszárik Zoltán filmjét, a Szindbádot. A rózsaszínű vattacukorfelhők helyett kapunk Latinovitsot, Krúdyt, fácánsültet és Szindbád szerelmeit. A lét és nemlét határán mozog a cselekmény, emlékképek idéződnek fel, a képi kompozíciók régmúlt időket idéznek. Szinte vágyunk rá, hogy mi is ott legyünk, Latinovits pedig Szindbádként hajózzon el mellettünk. Egy igazi vizuális csokitorta ez a film, nem tévedünk nagyot, ha megnézzük vagy újranézzük.

 Március  — Ha március, akkor nők! S ha nők, akkor Almodóvar. Akinek minden filmjében dominál a szexualitás, a piros szín, néhány transzvesztita és a spanyolos temperamentum. Életművéből az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén (Mujeres al borde de un ataque de nervios) című filmet ajánlom tavaszi csemegének. Pepa tetőtéri lakása a történések helyszíne, itt jelennek meg a film szereplői szépen sorban. A szerető, aki elhagyta Pepát, aki emiatt felgyújtja saját ágyát. Azután a szerető feleség is felbukkan, majd Pepa terroristáktól rettegő barátnője is befut, a végén pedig mindenki egy picit idegösszeomlást kap.

 Április  — Az időjárás megbolondul. Esik az eső, süt a nap. Isten szórakozik velünk. Isten létezik, és Brüsszelben él, hirdeti A legújabb testamentum (Le tout nouveau testament) című belga—francia film első mondata. Isten lánya (Jézus húga) pedig elégedetlen apjával, aki olyan törvényeket gyárt, mint hogy: a lekváros kenyér mindig a lekváros oldalára esik — ezért, hogy megbosszulja kegyetlenkedéseit, elküldi az embereknek a haláluk időpontját a telefonjukra. Ezután a földre utazik egy mosógépben, hogy tanítványokat gyűjtsön, és megírja a legújabb testamentumot. Nagyszerű komédia, imádnivaló történetek, a személyes új kedvencem.

 Május   — Májusban nincs miért aggódnunk, éledeznek a bogarak, majálisozunk, érezzük a nyár szelét. Az angol Hajrá, boldogság! (Happy go lucky) című filmben a szörnyen öltözködő, de mindig vidám Poppyt ismerhetjük meg, a mindennel elégedett kis nőt vagy kisbékát, aki éppen autóvizsgára készül, állandó jókedvével az őrületbe kergetve tanárát. Közben flamencóra jár. Vigyázat, pozitív gondolkodásra sarkall a film, ha megnézzük, jó ideig mindennek csak a jó oldalát látjuk! Veszélyes játék.

 Június  — Vége az iskolának, good bye, suli és Good bye, Lenin. Német rendezés, a helyszín Németország, Berlin. A fal ledöntésének éve. Egy kommunista és ágyhoz kötött édesanya, valamint fia története. Az anya éppen kómában van, amikor megtörténik a rendszerváltás. Fia tudja, a nő nem élné túl az igazságot. Az orvosok is arra intik a fiút, minél kevesebb stressz érje a beteget, ezért ő megpróbálja fenntartani a már nem létező NDK látszatát. Keserédes falat, de megéri a kóstolást. Csak a maró gúny kaparhatja a torkunkat.

 Július  — Ha július, akkor valami olasz. Ha olaszok és film, akkor nem egyszerű a választás, termékeny filmes nemzet. Mégis, álljon itt Fellini és nagy klasszikusa, az Amarcord, mely a rendező gyermekkori élményeiből táplálkozik, nem tudni, mennyit nagyít rajtuk, mennyi a valóságos, mindenesetre egy igazi olasz tengerparti városka életébe tekinthetünk be. Családi vacsorák a poénkodó nagyapával, templomi összejövetelek, a városka szexbombája, az óriáskeblű boltos néni és a felnőni próbáló fiúcskák, akiknek ezek mellett nem könnyű a dolguk.

 Augusztus   — Ez talán az év legpihentetőbb hónapja. Ezért egy igen pihent agyat igénylő groteszk humorú francia—belga filmet ajánlok, melyben még csak szöveg sincs, tánc viszont annál több. Ez a film a Rumba. Két hétköznapi ember, egy házaspár közös szenvedélye a latin táncok. Ennek a maguk esetlen módján hódolnak is, egészen egy autóbalesetig, melyben Fiona, a feleség elveszíti egyik lábát. Nem megszokottan folytatódik az életük. Aki azt hiszi, tudja, mi lesz a film vége, annak megsúgom: akármit gondol is, közel sem jár az igazsághoz. Animációs filmekre hasonlító kompozíciók, élénk színek s egy optimista mese.

 Szeptember   — Ha a cseh filmekre gondolunk, először Menzel juthat eszünkbe. Filmjei közül most a Szigorúan ellenőrzött vonatok (Ostre Sledovane Vlaky) címűt ajánlom megtekintésre. A cseh vasútállomás figurái elevenednek meg a filmen, az állomásfőnök, a forgalmista, a kalauznő. A mozi a pecsételős jelenetről vált még ismertebbé, melyben egy igen furcsa játékot űz főnök és beosztott. Mindeközben titkos küldetést hajtanak végre, a háború kellős közepén járunk, a német megszállás idején.  

 Október  — Őszi séták a parkban. Michelangelo Antonioni Nagyítás (Blow up) című remekműve egy filmdráma. Thomas, a kíváncsi divatfotós a stúdiójából a közeli parkban kutat téma után, mit kaphat lencsevégre, egy csókolózó szerelmespárt követ, mely, mikor észreveszi a fotóst, követelni kezdi tőle a negatívokat. A fotós a műtermében a képeket nagyítva véletlenül veszi észre, hogy egy gyilkosságot örökített meg. Krimi, hatvanas évek Londonja, filozófia és művészi ábrázolásmód.

 November  — Még mindig London. Novemberben. Vagy az év bármelyik napján. És a brit Guy Ritchie kultikus filmje, a Blöff (Snatch) legyen az, amit megnézünk. A legjobb színészek, tökéletes párbeszédek, tőmondatos történetmesélés, minden mondatát idézhetjük. És a karakterek! Négyujjú Frenky, Penge Boris, Avi, a disznókat tenyésztő maffiafőnök. És a főszerepben egy gyémánt, melyet a tarka kutya véletlenül lenyel. Lövöldözés, autós üldözés, illegális bokszmeccs. Biztos, hogy Tarantinónak is egyik nagy kedvence.

 December   — Búcsúzzunk az évtől egy hazai filmmel. A Viszontlátásra, hogy van? (Dovidenja, kako ste?) című film nem egy hagyományos történetmesélős irányzatot követ. Boris Mitić, a rendező évekig járta országunkat, hogy begyűjtse azokat a furcsa helyzeteket, amelyek csak Szerbiára jellemzőek. Van itt piaci látkép, romos templomban házasságkötés, politikai falfirkák és az infantilis rajongás a háborús hősök iránt. Mindehhez a rendező kommentárjai társulnak. A film nem csak dokumentál, üzenetet is közvetít. Elgondolkodtató alkotás, hogy még egy utolsó nagyot elmélkedjünk szerbiai valóságunkon. „Ha már a dolgokon változtatni nem tudunk, legalább változtassunk azon, ahogy a dolgokra tekintünk” — hangzik el a filmben. Legyen ez az az üzenet, amelyet az idén egy papírcédulán kiragasztunk a fürdőszoba tükrére.

Ez volt tehát az én ajánlatom 2016-ra, s ezek mellett persze várjuk a legújabb mozifilmeket ebben az évben. Lesz mit nézni!


Kattints az alábbi képre, és nézd meg a szerző adatlapját is:
Szerda Zsófi

De ne hagyd ki Zsófi honlapját se! >>> www.szerdazsofi.net

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Filmtabletták
Film
  • Brasnyó Zoltán
  • 2018.11.13.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
Kísérletező vajdasági filmesek
Film
Facebook

Támogatóink