Tibor gépésztechnikusnak tanult, majd munkaszervezői főiskolát fejezett be. Tizenhat évig egy topolyai vállalatban dolgozott, a szakmát édesapja mellett sajátította el. Apja halála után, aki 36 évet dolgozott szűcsként, Tibor felmondott a munkahelyén, és 1995 szeptemberében átvette a műhelyt, azaz már 22 éve foglalkozik ezzel a szép mesterséggel.

Így cserzik a báránybőrt

— Akkoriban a női nemesszőrme-bundák kelendőbbek voltak, emellett bekecseket, kocsisok számára bárányszőrrel bélelt cerádfelsőt, subákat és még sok mást készítettünk. Később fejlesztettem a vállalkozást, hiszen elkezdtük a bőrkabátok gyártását. A 2000-es évek elejéig jövedelmezőbb volt az üzlet, azóta viszont csökkent a forgalom. Jelenleg a bőrkabátok a legnépszerűbbek. Mellettük szinte csak azokat a termékeket lehet eladni, amelyek nem kerülnek többe 20-30 eurónál. Sokan inkább Törökországban vásárolják meg 40-50 euróért a nem éppen minőségi árut, mely néhány nap használat után elszakad. Az emberek általában akkor jönnek rá, mire is adtak ki pénzt. Vevőim főleg a tehetősebb földművesek és kisiparosok köreiből kerülnek ki. Korábban Szerbiában is értékesítettem az árut, az utóbbi időben azonban főleg Vajdaságban vagyok jelen, azon belül is inkább az Újvidék—Temerin—Topolya—Zenta—Kispiac—Palics—Szabadka vonalon. Vevőim rendszeresen visszajárnak, aki nálam vásárolt, az ismerősei körében is népszerűsíti termékeimet. Egykoron a belgrádi és az újvidéki újévi vásáron az összes termékünket értékesítettük, de sajnos ezt a rendezvényt egy ideje már nem tartják meg. Vásárokon, kiállításokon, különféle tömeges rendezvényeken kínáljuk az árut. Tapasztalatom szerint a kisebb, három-négy napos eseményeken több portékát eladok, mint a hosszabb, egy-két hetes rendezvényeken — mondta Farkas Tibor.

Kelendő a bekecs

Az idény végén a raktár kiürítése céljából leengedi az árakat. Borjú- és kecskebőrből készült női-férfi bőrkabát 120—160 euróért (szezonban 250), rókából készült szőrmesapka 4000 dinárért, férfisubara 3000 dinárért, szőrmepárna 800 dinárért, bőr szobapapucs 1000 dinárért, bekecs 60-70 euróért, rókából és nyúlból készült, kapucnis szőrmemellény 120—220 euróért, kicserzett báránybőrből készült díszítés 20-30 euróért, bőrszíj 1400 dinárért, bőrtáska 3000 dinárért vásárolható nála. A felsoroltakon kívül nyúl-, valamint nemes szőrből készült női bundákat, szőrmemellényeket is gyárt, minden termékére öt év garanciát ad.

A rókabőr megmunkálása

Egy-egy árucikk elkészítése rendkívül hosszú folyamat. A bőrkabáthoz szükséges nyers kecskebőrt lesózott állapotban vásárolják, majd a raktárba teszik. Az első munkafolyamat az áztatás, majd a húsolás következik, mely nem más, mint a bőr hústól és faggyútól való megtisztítása. Ezután a szőrtelenítés jön, majd a bőrt mész és víz keverékébe helyezik, melyben két napot kell állnia. A hordóban való forgás alatt a szőr töve leválik a bőrről, majd a mésztelenítés és a bajcolás következik, mely folyamatok a bőr puhaságát határozzák meg. A bőr kikészítése után vastagságát gép segítségével egyenlítik ki, ezt falcolásnak hívják. Az alapfestés végeztével a szárítás, puhítás, valkolás van soron, majd a minőség szempontjából legfontosabb folyamat, a rámázás vagy spannolás következik. A bőrt kifeszítik, hogy ne nyúljon, majd kompresszorral ráspriccelik a takarófestéket. Ezután jön a vasalás, végül pedig a szabással és a varrással fejeződik be a bőrkabát elkészítésének folyamata. Mire a bőrből késztermék lesz, legalább nyolcvan alkalommal kell kézbe venni. Tibornak a mindennapi munkában sokat segít felesége, Mónika is, aki varrónőnek tanult. Könnyedén felvette a munkaritmust, hiszen a szabás és a varrás sosem volt idegen számára.

— A szárításba, valkolásba, festésbe én is besegítek, emellett szabok-varrok, különféle javításokat végzek, és értékesítem is a termékeket. Az ötletem alapján bőrpapucsot is elkezdtünk gyártani, ez a legújabb termékünk — mondta Mónika.

A varrás az utolsó munkafolyamatok egyike

Farkas mester nagyon szereti a munkáját. Ha most újrakezdhetné életét, megint a szűcsmesterséget választaná, viszont csak akkor, ha jelentősen javulna a gazdasági helyzet.

— Jó szakma ez, valamikor szépen lehetett belőle gyarapodni. A mai időben azonban a túlélés a lényeg. A befektetés nagy, de nem térül meg azonnal. Nyáron már az őszi és a téli idényre készülünk, viszont az emberek ilyenkor még nem vásárolnak, ezért bevételhez sem juthatunk. A szezon augusztus végén kezdődik, akkor kelnek el az első termékek. Az is előfordul, hogy elmegyünk a vásárba, de nem adunk el semmit — mondta a mester.

Farkas Tibor szűcsmester a legújabb darabokat mutatja (Szabó Attila felvételei)

Mint a legtöbb régi mesterséget űző kisiparos, a szűcsmester sincs könnyű helyzetben. A forgalom és a bevétel évről évre csökken, a költségek viszont gyakran az egekbe szöknek. Dolgozni azonban kell, hiszen ellenkező esetben a régi mesterségek lassacskán eltűnnének a köztudatból.