
Helyszín: Kultúrális Zóna
Annyit írok másokról másoknak, hogy magamról magamnak nem marad már időm. Annyi kérdést teszek fel másoknak, hogy önmagamnak elfelejtek válaszokat adni. Azt hiszem ezért fotózok. És hogy megőrizzek. Mentés másként. Vizuális napló. Tükör. Nyelvnyújtás a kajájukat étkezés előtt előbb lefotózó instázóknak, s magamnak is, hisz néha én is ezt csinálom. De ha csinálom, akkor csak azért se nyúlok bele, alakítsa a kompozíciót a véletlen és az élet. Így nevezhetők dokumentarista csendéletfotóknak is ezek a képek.
A világ körülöttünk pontosan olyan, amilyennek lefotózzuk. Az enyém vibráló, színes, tele élettel és emberekkel. Fontosak számomra a színek, az emberek, a színes emberek, s az emberséges színezetek.
Úgy érdekelnek a dolgok, ahogy vannak, de azáltal, hogy éppen azt, éppen akkor fotózom le, érdekessé teszem mások számára is.
Egy kis lázadás… Egy nőnek a fakanál mellett a helye. Az ér, ha lefotózom a fakanalat?
Egy kis „imádok enni” motiváció. Legyen az sajt, könyv, színház. Fellini azt mondta, hogy ne bízz olyan nőben, aki nem szeret enni. Bennem meg lehet bízni.
Egy asztal annyit mond el rólad, mint a ruhád, az otthonod, a mondataid vagy a barátaid.
Nagyon fiatalon írtam naplót, melybe részletesen vezettem, hogy aznap hol, kivel, és mit ettem, különös tekintettel az étel leírására és pontos mértékére: két lekvároskenyér, három keksz uzsonnára a szomszéd lánynál, aztán titokban még egy békás gumicukor a fiókból.
Mértéktartás. Van? Kéne. Miközben mindent felfalunk. Fogyasztunk mérték nélkül.
Az ember csak azok mellé ül le egy asztalhoz, akiket szeret, s akikkel jól érzi magát. Legyen az egy csütörtök esti borozás, születésnap vagy halotti tor. Foglaljatok helyet, jó étvágyat!
Szerda Zsófia fotós, újságíró, a Hét Nap hetilap művelődés rovatának szerkesztője.1985-ben született Óbecsén, a Szegedi Tudományegyetemen végzett kommunikációszakon. Szabadkán él, de a világ több sarkának asztala mellett fogyasztott már. A színházba húsz éve tette be a lábát, az azóta nem engedi. A Forum Könyvkiadó Ivo Andrić: Jelek az út mentén (fordította: Radics Viktória), és Bíró Tímea: Hosszú című verseskötetét illusztrálta. A Malomfesztivál szervezőgárdájának oszlopos tagja. Közösségformátor. Szeret játszani és táncolni, tenger nélkül nem sokáig bírja. Díjak: van néhány. Önálló, és csoportos kiállításai voltak többek között: Budapesten, Magyarkanizsán, Óbecsén, Komáromban.
A megnyitón közreműködik Bakos Petra (gondolat) Kurina Udovičić Viktória (ének) és Szerda Árpád (zongora, ének)