A Szabadkai Városi Múzeum 2008-ban költözött a mostani épületébe, a néhai Dömötör Miksa bérpalotába, amely 1906-ban épült Vágó József és Vágó László építészek tervei alapján, szecessziós stílusban. Az idén ünnepeljük Vágó József (Nagyvárad, 1877 – Salies-de-Béarn, 1947) építész születésének 140. évét, s ebből az alkalomból a Vajdasági Magyar Képzőművészet Napján, 2017. november 14-én, kedden, 18 órai kezdettel két fiatal kutató előadásával, valamint tárlatvezetéssel várjuk szeretettel az érdeklődőket:
november 14., kedd, 17 h:
- Hausmann Cecília (esztéta, BBTE MFI – Kolozsvár, PKE BMK – Nagyvárad): Oromzatos otthon. Vágó József feltételezett és kevéssé ismert nagyváradi munkái.
- Zuh Deodáth (filozófiatörténész, MTA Filozófiai Intézet): Kilincspajzsok és monogramok. A Világosság Nyomda épületének története és stíluskritikai vizsgálata.
- Tárlatvezetés a Vajdasági Magyar Képtár 1830–1930 felújított állandó tárlatában.
Bővebben az előadásokról
1. Oromzatos otthon. Vágó József feltételezett és kevéssé ismert nagyváradi munkái.
Vágó József, a (Vágó) Weinberger család legkisebb gyermekeként családja Budapestre való költözése után is szülővárosában maradt, hogy befejezze tanulmányait. Nagyváradhoz való kötődését világosan mutatja, hogy a későbbiekben is folyamatosan vállal itt munkákat. A jól ismert épületein kívül van viszont néhány kérdéses, neki, illetve testvérének, Vágó Lászlónak tulajdonítható terv is. Anne Lambrichs Gerle János által átdolgozott magyar nyelvű monográfiájában Gerle feltételezésként említ két, Vágó József által tervezett nagyváradi síremléket: a Moskovits család, illetve Darvas Imre sírját a neológ zsidó temetőben. Mircea Pașca a testvérpár által nem szignált tervrajzokra és két, gyenge élességű képre hivatkozva feltételezi egy, a Vágó fivérek által átépített bérház egykori meglétét. Az előadásban ezek mentén elindulva és újabb bizonyítékokkal kiegészítve támasztom alá az eddigi sejtéseket. A tervek meglétének gyakori hiányában stíluskritikai szempontokra és sajtócikkekre alapozom újabb feltételezéseimet: mivel a Vágó fivérek az 1909–1913 közötti periódusban gyakran megfordultak szülővárosukban, a Moskovits, vagy az eddig nem tárgyalt Grósz Menyhért síremlék ebben a periódusban készülhetett el. Bár Breider Ármin bérházának homlokzatát a hatvanas években lebontották, a helyére épült gyár udvarán a bérház máig áll, és magán viseli a Vágó testvérek stílusjegyeit.
2. Kilincspajzsok és monogramok. A Világosság Nyomda épületének története és stíluskritikai vizsgálata.
Egy nevezetes könyv kezdetét megidézve azt lehet mondani, hogy az egykori Conti utca 4. szám alatt álló Világosság Nyomda (Népszava Székház) épületének különös sors jutott. Miközben építészei jól ismertek voltak, ráadásul a benne székelő intézmény átlagon felüli szerepet töltött be Budapest 20. századi történetében, igen ritkán került említésre, vagy ha igen, még a létezését is sikerült egy-két szerencsétlenül megírt mondat révén kétségbe vonni. Előadásomban a Vágó-fivérek 1908-09-es művének építéstörténetét fogom nyomon követni, és arra teszek kísérletet, hogy bemutassam: bár az épület szerzőségének megítélését jórészt érdektelenség, és az eredeti tervek kutatásának elmaradása motiválta, az építészek azonosítása mind stíluskritikai elemzéssel, mind pedig a korabeli sajtó szemléje révén biztos kézzel elvégezhető. Az itt elhangzó elemzés módszertani előnye, hogy segítségével közelebb juthatunk a Vágó-fivérek, és ezen keresztül Vágó József építészeti formanyelvének tipológiájához.
