A már hagyományossá vált fesztiválra az egész Kárpát-medencéből vártak részvevőket — tudtuk meg Györe Istvántól, a péterrévei Tisza ME elnökétől, a rendezvény ötletgazdájától. Magyarországról Csepel, Budapest XVIII. kerülete, Siklós és Harkány, Erdélyből pedig Kalotaszeg, Körösfő és Tusnádfürdő képviseltette magát.
Az első napon a színházteremben megtartott kulturális műsoron a hazaiakon kívül külföldi vendégek is felléptek, majd a Tisza ME és a Korhely zenekar szervezésében tartott táncházzal zárult az est.
Másnap hagyományőrző, nem pedig versenyjelleggel dolgozta fel minden csapat a saját városának szokása szerint a friss húst az iparosotthonban. A disznótoros ebéd és az esti közös vacsora után farsangi bált tartottak a Páros Csillag vendéglőben.
Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke és Kern Imre, a VMSZ elnökségi tagja is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.
— Örömmel érkezetem Péterrévére — mondta Pál Károly —, abba a közösségbe, amely mint minden más zömmel magyarlakta település, keresi a boldogulás útját. A fesztivál és a hozzá hasonló események közösségformáló hatásukkal egybefonják, megmozgatják a közösséget. A fesztivál azon túlmenően, hogy nagy találkozásokra és életre szóló barátságok megkötésére nyújt alkalmat, az őseink által ünnepként megélt disznótorok emlékét is felidézi. A magyarországi, illetve erdélyi küldöttség jelenléte új távlatokat nyit számunkra. 
Kern Imrét örömmel töltötte el, hogy 250-300 személy összetartó, nagy családként vett részt a disznótor megszervezésében, a tor előtti művelődési programban és a farsangi bálon egyaránt. VMSZ-tagként örömmel nyugtázta, hogy hasznos beszélgetést és véleménycserét folytathatott a romániai és a magyarországi vendégekkel, polgármesterekkel, országgyűlési képviselőkkel. Kiemelte, hogy a VMSZ Péterrévén megerősödni látszik, hiszen új tagok léptek soraikba, és a rendezvény is e párt színeiben zajlott.
— Egyetlen nagy vajdasági érdekvédelmi szervezet létezik a Délvidéken, és ez a VMSZ. Az itteni magyarságot a VMSZ óbecsei szervezete képviseli, az önkormányzatban ellenzékből is, méghozzá sikeresen — tette hozzá.
Molnár Viktor, a VMSZ óbecsei testületének elnöke elmondta, hogy a péterréveiek nemcsak anyanyelvüket, hitüket és iskolájukat, hanem népszokásaikat, a hagyományaikat is megtartották, és őrizni kívánják a továbbiakban is. Az, hogy a rendezvényen több ország magyarsága is képviseltette magát, az együvé tartozást, a nemzet egységét és oszthatatlanságát jelképezte. Fontos ezeknek a barátságoknak, kapcsolatoknak a fenntartása, mert erősíti az itt maradásba és a megmaradásba vetett hitet.
Antal István iskolaigazgató Körösfőről, Erdélyből érkezett. — Mentalitásunk, sorsunk azonos, politikai helyzetünk más — mondta, majd hangsúlyozta: jó, hogy nyitunk egymást felé. Arra a kérdésre, hogy mit ad ez a kapcsolat a kapcsolatteremtőknek és a nagyközösségnek, egyszerűen és igen világosan fogalmazott: szeretetet. A két elcsatolt országrész magyarjai kölcsönösen tisztelik egymást, átérzik egymás helyzetét, és fél mondatokból is megértik egymást.
Antal János körösfői polgármester elmondta, hogy a fesztiválon való részvételt egy budapesti találkozás előzte meg. — A gondjaink azonosak, közösen azonban könnyebben megoldhatók. Megmaradunk, mert megtart bennünket az akarat. A hazánkban akarunk élni, ott, ahol születtünk, ahol őseink is éltek, mert nincs édesebb az anyaföldnél. Erdélyhez semmi nem hasonlítható, az ottani hegyekhez fogható nincs sehol a világon. Aki oda egyszer eljut, az vissza is vágyik — mondta, és örömét fejezte ki, hogy létrejött az összefogás. 
Dr. Lévai István Zoltán alpolgármester Budapest XVIII. kerületéből érkezett (véleménye szerint) a szeretetről és az érdek meg feltétel nélküli barátságról szóló találkozóra. Péterrévére szinte hazajár, és reméli, hogy a péterréveiek Pestet ugyanígy élik meg. — A rendezvényen nem hangzott el a külföld vagy a határok kifejezés, mert ez nem külföldiek és határon túliak találkozója volt, hanem nemzettársaké — hangsúlyozta. A fővárosiaknak az a feladatuk, hogy a nemzeti kormány által megadott keretek szerint, a nemzeti együvé tartozás mentén a települések szintjén tegyenek meg mindent a kapcsolatok elmélyítése érdekében. A hagyományőrzésnek van értelme, hiszen adni és kapni jó. A gazdasági válság ellenére a nemzeti öntudat tovább erősödik a magyarságban egy-egy ilyen alkalommal. Feladatának és küldetésének érzi a nemzet, hogy szervezze, koordinálja ezeket a kapcsolatokat, amelyeket nem kell feltétlenül szerződésbe foglalni és pecséttel ellátni ahhoz, hogy valóban működjenek, gyümölcsözzenek. Dr. Lévai István Zoltán, aki szerint a vajdasági igaz, őszinte, szeretettel teli ember, lapunk olvasóinak azt üzeni: úton vagyunk hazafelé.
Folytatjuk, nem engedjük meg, hogy kialudjon a láng — hangzott el a fesztivál zárónapján.