A Neuralink célja agyba ültethető csipek fejlesztése, melyek forradalmasíthatják a gyógyászatot, a kommunikációt, sőt az emberi képességeket is magasabb szintre emelhetik, mondhatni, szuperképességekre tehetünk szert velük.

A Neuralink nemcsak a gyógyászatban, de a kommunikációban is forradalmat hozhat, hiszen kétirányú kommunikációt tesz lehetővé az agy és a hozzá kapcsolt számítógép között. A csip segítségével az emberek gondolataikkal irányíthatják a számítógépeket és más eszközöket, sőt akár telepatikusan is kommunikálhatnak egymással. Ezenkívül a Neuralink csipje memóriabővítésre is használható, és segíthet a tanulásban, a koncentrálásban. Ez a technológia lehetővé teheti a lebénult emberek számára, hogy újra járhassanak, a vakoknak, hogy újra láthassanak, a süketeknek, hogy újra hallhassanak, és a krónikus fájdalommal küzdőknek, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől.

Ahogy a múlt évben beszámoltunk róla, a sikeres állatkísérletek után az FDA (AZ Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) tavaly májusban zöld fényt adott a technológia emberen történő tesztelésének. A Neuralink nem sokkal később elkezdte toborozni a kísérleti alanyokat, és nem meglepő módon óriási volt az érdeklődés. A projektum az első sikeres beültetéssel újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen az első emberi páciens január végén megkapta a Neuralink csipjét, és már felépülőben van a beültetésből. Ez azonban nem az első és egyetlen ilyen csip, melyet emberbe ültettek — igaz, nem éppen ezzel a technológiával, viszont ez már 2004-ben megtörtént. Azóta pedig világszerte több hasonló beavatkozást is végeztek.

A Neuralink megoldása abból a szempontból egyedülálló, hogy semmiféle kábelre sincs szükség a működéséhez, maga az eszköz egy pénzérme méretű mikrocsip, melyet a koponyába helyeznek, és képes leolvasni az idegsejtek aktivitását, illetve jelet sugározni egy külső vevőegységnek. A közhiedelemmel ellentétben nem közvetlenül az agyhoz, hanem az agykéreghez kapcsolódik, amihez nagyon vékony és rugalmas elektródákat használ. Az agyi aktivitást összesen 64, egyenként több mint 1000 elektródát tartalmazó szálon rögzíti, melyek mindegyike vékonyabb egy emberi hajszálnál.

Elon Musk Neuralink-technológiája lenyűgöző, de aggályokat is felvet. A kritikusok aggódnak az adatvédelem, az agyi kontroll és a visszaélések lehetősége miatt. A csip beültetése jelentős műtéti beavatkozást igényel, melyet nem emberek, hanem direkt erre a célra gyártott robotok végeznek el, és nem mindenki számára elérhető, hiszen nagyon alapos szűrésen esnek át a tesztalanyok. Ezenkívül a technológia még gyerekcipőben jár, és további kutatásokra van szükség a biztonságosság és a hatékonyság bizonyításához.

Az eljárásban tehát óriási potenciál rejlik, de a csipek agyba ültetése még számos kihívással szembesül. Nemcsak a Neuralinknek, hanem a többi cégnek is meg kell győznie a nagyközönséget a technológia biztonságosságáról és etikusságáról. Emellett le kell küzdenie a felmerülő korlátokat, és idővel elérhetővé kell tenni a csipet a szélesebb közönség számára. És akkor a felmerülő jogi aggályokat még nem is említettük.

A technológia fejlődését kétségkívül figyelemmel kell kísérni, a társadalomnak pedig nyílt és őszinte beszélgetést kell folytatnia a csip alkalmazásának következményeiről.