Csíksomlyó vagy a Szent Anna-tó környéke éppúgy árasztja azokat a valóságosan ható kifogyhatatlan életerőket, mint az ezer tó világa Finnországban, Skócia vadregényes, zord hegyei, Toscana nyugalmat és jókedvet serkentő lankásai vagy az ezerarcú Andalúzia, ahol a havas Sierra Nevada-i csúcsok és a Cabo de Gata holdbéli tája is megtalálható, illetve békésen megfér egymás mellett. Akárcsak a véres bikaviadalok meg a sajátságos életfilozófiát magában foglaló és azt közvetítő flamenco.

Mindezt pedig egy ötnapos spanyolországi tavaszi körutazás juttatta eszembe. Szállodánk ezúttal Torremolinosban volt. A Földközi-tenger látványa kellemes érzéssel töltött el, hiszen a megérkezésünk után rögtön a hosszú kilométerekre terjedő vízpartra siettem, ahol zajosan morajló óriáshullámok fogadtak nem kis örömömre. Ilyenkor mindig Mikes Kelemen jut eszembe, aki a Márvány-tenger partján állva, mérhetetlen honvágytól szenvedve, mint írta, egyedül hallgatta annak morajlását. Én viszont örömtől eltelten merengtem el az ismeretlen végtelenből érkező hullámokon. Idestova negyven éve nem jártam a Földközi-tengernek ezen a szakaszán. Tudván azt, hogy ami egyszer megtörtént, azt soha többé nem lehet kitépni a múló idő folyamatából, immár képes voltam mély megnyugvással szembenézni egykori boldogságom színhelyével. Akkor nem tudtam, hogy azt nem hosszú távra kaptam ajándékba a Teremtőtől, meg azt sem, hogy hamarosan csak múltként tarthatom meg életem további szakaszában.

Az első kirándulási nap Córdobáé volt. Azé a Córdobáé, amelynek első számú szimbóluma a mórok által felépített nagy mecset, melyet a X. század végén fejeztek be az építők. Az egykor több mint 1000 fehér és vörös márványból készült oszlopból ma nagyjából 850 maradt meg, miután a III. Ferdinánd által 1236-ban visszahódított városban újra a katolikus vallás lett a mérvadó, s a mecsetben számos kápolna és természetesen a katedrális kapott helyet egy mindenre kiterjedő átépítés során. Az építmény moszlim jellege azonban megmaradt, ahogyan a fenséges előszobával együtt a Mekka irányába néző, nyolcszögletű, csodálatra méltó kupolával ellátott imafülke is. Az oszloperdő most is lenyűgöző, eleven hatást gyakorol az ideérkezőre, s ha az ember kellőképpen tudja összpontosítani rá a figyelmét, a zavart okozó átrendezés következményeit kiiktathatja érdeklődésköréből.

Az oszlopok közé beillesztett katedrális, akárcsak a számos imahely, az építészeti stílusok tekintetében nagy változatosságot mutat. A munkálatok 1523-ban kezdődtek meg, s a gótikus jelleg éppúgy megtalálható a kivitelezésben, mint a reneszánsz vagy a barokk sajátosságok. A főoltár alapanyaga a vörös márvány volt, a festményeket pedig Palomino jegyzi. Francia mester alkotta meg a szószéket és a kórushelyet.

Be kell vallanom, én elsősorban a létesítmény mecsetjellegében gyönyörködtem, majd pedig a narancsfákkal övezett, illatos kertben élveztem a lombok között beszüremlő napsütést. Közben majd két évezred történetének eseményei rajzottak el foszlányokban gondolataimban, melyek Karthágóra, a római birodalomra, a vizigótokra, a mórokra s végül a térséget végérvényesen elfoglaló kasztíliai spanyolokra vonatkoztak: megannyi népirtással egybekötött háború s békés fejlődési korszak váltogatta itt egymást, és mi most, a XXI. század elején bejárhatjuk a ránk hagyományozott sokféle és sokszínű anyagban megnyilvánuló örökség maradványait. Az egykori ellenségek megbékélése üzen nekünk ezekkel az emberi sorsokat magukban foglaló falakkal, kertekkel, templomokkal, szobrokkal és házakkal. A külön utakon járó emberi gondolatok anyagban megfogalmazott üzenetei azt bizonyítják, hogy az egymás mellett élés lehetősége létezik, s a távlatban ható idő végül mindent a helyére tesz.