Konténerek az olaszországi Salernó kikötőjében (Fotó: FAO/ Mirko Montuori)

Egy egzotikus gomba több milliárd gesztenyefa pusztulását okozta az amerikai kontinensen a 20. század elején, jelentősen átformálva a tájat és az ökoszisztémát. Kétes hírű utódja a smaragd kőris kéregrontó, ami hasonló pusztító potenciállal bír olyan fák esetében, melyekből szerszámok, gitárok és irodai bútorok készülnek.

A legismertebb biológiai „szennyezéses” eset főszereplője egy gombaszerű eukarióta mikroorganizmus, a phytophthora infestans (a név a görög „növénypusztító” szóból ered), amely az amerikai kontinensről először Belgiumba, majd onnan Írországba jutva gyorsan terjedt és az általa okozott burgonyavész tömeges éhezést és kivándorlást generált.

A lista pedig folytatódik. Rómában az önkormányzatok magasabb fokozatba kapcsoltak az éves tigrisszúnyog-ellenes tevékenységeikkel – egy invazív fajta, amely a 70-es években hajózott át Albániából és az általános felmelegedés miatt egyre északibb területeken honosodik meg.

Ezek miatt jött létre hat évtizede a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), amely gátat kíván szabni a növényi kártevők és betegségek kereskedelem általi terjedésének, így támogatva a gazdákat, a biológiai sokféleséget, a környezetet és minket, fogyasztókat.

„Az alacsonyabb termésátlag és az ellenőrző intézkedések költsége plusz teherként rakódik az élelmiszer, textil és takarmány árára,” mondta Craig Fedchock, a FAO-n belül székelő IPPC Titkárság koordinátora. „A gyümölcslegyek, bogarak, gombák és társaik 20, de akár 40%-kal is csökkenthetik a mezőgazdasági kibocsátást,” tette hozzá.

A kereskedelem, mint hordozó

Az invazív fajok különböző csatornákon keresztül terjedhetnek, de a hajózás az egyik legjelentősebb közülük.

A hajózás pedig napjainkban egyenlő a tengeri konténerekkel: világszerte évente 527 millió tengeri konténerszállítás történik. Azonban nem csupán a rakományuk, de maga a vasszerkezet is hordozója lehet egzotikus fajoknak, betegségeknek. Földmaradványokban magok és potenciálisan ártalmas növényi maradványok lehetnek.

Például egy újzélandi vizsgálat megállapította, hogy az ország kikötőibe az elmúlt öt évben érkező 116 701 üres tengeri konténer 10%-a szennyezett volt kívül, ami a belső szennyezettség duplája!

A büdösbogár és az ellátási lánc

A károk bőven túlmutatnak a mezőgazdaságon és saját egészségünkön. Invazív fajok gátat képezhetnek a vízi utakban vagy erőművek leállását okozhatják. Biológiai támadások okozta károk a teljes globális gazdasági teljesítmény értékének 5%-ra rúgnak, ami megegyezik egy évtizednyi természeti katasztrófa hatásával, állapította meg egy tanulmány.

A világkereskedelem 90%-a hajókon keresztül történik, a szállítmányok nagy része pedig gyorsan bekerül az ellátási láncba. Ezt az utat járta be az értékes gyümölcsöket és terményeket károsító barna büdösbogár, amely Zürichből indult európai hódító útjára.

Növényvédelmi akcióterv felállítása

Tavaly, a Növény-egészségügyi Intézkedések Bizottsága ajánlásokat adott ki a nemzeti növényvédelmi szervezetek számára, figyelmeztetve azokat a tengeri szállítókonténerek jelentette veszélyekre és az ENSZ szállítási egységekre vonatkozó magatartási szabályzatának idevágó részeire.

Ezzel egy olyan rendszert lehetne kialakítani, ami úgy kezeli a problémát, hogy közben nem akadályozza a nemzetközi kereskedelmet.

Abban egyetértés van, hogy a károk és veszélyek mértéke már cselekvésért kiált. Első lépésként már az önkéntes vállalások és a bevált gyakorlatok terjesztése is megoldás lehet. Amennyiben ez nem elegendő, a Bizottság felülbírálhatja jelenlegi álláspontját és nemzetközi sztenderdeket dolgozhat ki.