Elhagyott ház

Az 1971-es népszámlálás adatai szerint Csantavérnek 11 000 lakosa volt, a háztartások száma pedig mintegy 2500 körül mozgott. Sajnos, a lakosság csökkenésével azonos mértékben nőtt az elhagyott házak száma, s ma már mintegy 300 található belőlük a faluban. Vajon mi az oka a fokozatos elnéptelenedésnek, az üres házak szaporodásának?
,,A házak egy részét a romák vásárolták fel'
Szedlár Rudolf csantavéri helytörténész elmondta, hogy egykoron több üzem és gyár is működött a faluban, majd fokozatos megszűnésükkel az ott dolgozók egy része rövid időre Szabadkán kapott állást, aztán munkanélkülivé vált.
- Csantavéren mindig is nehéz volt munkába állni. Az emberek nagy része földműveléssel foglalkozik, de ebben az ágazatban is nehézzé vált a megélhetés, mivel a kisiparon kívül a kisgazdákat is ellehetetlenítik. Nálunk az emberek sorban állnak a munkáért, majd két hónap elteltével felmondást kapnak. Az elhelyezkedési nehézségek miatt sokan elköltöztek a faluból, de legtöbben az 1991-ben kezdődött háború elől vándoroltak el a faluból. Sajnos, ezekben az években a magyarság képtelen volt összefogni, és fejvesztve menekült. Tudomásom szerint Csantavért több mint ezren hagyták el. A fiataloknak odaát sem volt könnyű dolguk, nehezen jutottak munkához, a megélhetés az utolsó forintjukat is felemésztette, s csak évekkel később találták fel magukat. Az itthon maradt szülők, idősebb rokonok nagy része időközben elhunyt, s a házak üresen maradtak. Egy részüket viszonylag olcsón a romák vásárolták fel. Persze, a külföldön élő vendégmunkásainknak mindegy, hogy kinek adják el, a lényeg, hogy pénzt kapjanak érte. A falu elnéptelenedésének kérdésében a legnagyobb problémát abban látom, hogy Csantavér képtelen munkahelyeket biztosítani. A községi státust névlegesen ugyan megkaphatja, de önmagát nem tudja fenntartani, főleg a magánosítás után. Nem vagyok a régi világ pártfogója, egyvalami azonban biztos: akkor volt munkahelyünk, volt perspektívánk. Úgy tanították nekünk, hogy ha lesz munkahelyünk, akkor elmehetünk nyaralni, majd tisztességes nyugdíjban lesz részünk, s szépen megélhetünk. Ez akkor így is volt, de a mai világban minden felborult.
A fiatalok gyermekvállalási kedve is alaposan megcsappant, gyakran még a házasság gondolatától is kirázza őket a hideg.
- Az embereknek nincs biztonságérzetük. Lehet, hogy ma még van munkahelyük, de ki szavatolja azt, hogy holnap is lesz? Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a fiatalok nem mernek gyermeket vállalni. Így pedig egyre fogyatkozunk, hiszen az elhalálozások száma gyakran négyszerese a születésekének. A középiskolás lányomnak azt mondtam, ha jól akarsz élni, akkor legyél tanár, mert elképzelhető, hogy nyugdíjaskorodig még lesz elegendő számú magyar ajkú gyermek. Egyre jobban fogyatkozunk, s nem tartom elképzelhetetlennek, hogy harminc év múlva a lakosság a harmadára csökken. Az a kérdés, hogy kik jönnek ide, hogy ezt a hézagot pótolják.
Szedlár szerint a vajdasági magyarság vezetőinek többet kellene tenniük a vajdasági magyarságért, többet kellene a fiatalokkal törődniük, mert létbiztonság hiányában az ifjú nemzedék máshol keresi boldogulását.
- A fiatalok közül sokan kötnek vegyes házasságot, elfordulnak a magyarságuktól. Az itt maradottak nincsenek kellőképpen megbecsülve. Vannak még a vajdasági magyarság körében tehetséges emberek, de kellő megbecsülés híján félő, hogy hamarosan ők is továbbállnak, s fogyatkozásunk tovább folytatódik.
A gyermekvállalási kedv megcsappant
Zabos Árpád, a csantavéri helyi közösség tanácsának az elnöke elmondja, hogy valamikor régen az emberek a tanyavilágról költöztek be a faluba. Azokban az időkben nagy dolognak számított az, ha valakinek háza volt a faluban, és még nagyobbnak, ha az a főutcán állt, a templom közelében. Zabos szerint jelenleg több mint 100 eladó vagy kiadó ház van Csantavéren.
- A falu egész területén találhatunk eladó házakat. A délszláv háborúk idején nagyon sok fiatal értelmiségi hagyta el a települést. Olyan szakemberektől kellett megválnia Csantavérnek, amilyenekből azóta sincs utánpótlása a településnek. Lassan húsz éve ennek, és időközben az itthon maradt szülők, rokonok meghaltak, a házak pedig megüresedtek.
A falu elnéptelenedéséhez az is hozzájárult, hogy a fiatalok gyermekvállalási kedve alaposan megcsappant. 1998-ban például a helyi általános iskolában mindössze két osztály nyílt a tanév kezdetén.
- Korábban annyi volt a gyerek, hogy generációnként öt-hat osztályt is indítani kellett. Az én iskoláskoromban az öt magyar nyelvű tagozaton kívül még egy szerb nyelvűt is nyitni kellett, és több mint 30-an voltunk egy-egy osztályban - emlékezik vissza Zabos. Az elvándorlás és az alacsony születési arányszám mellett a fogyatkozáshoz az is hozzájárult, hogy sokan városba, leginkább Szabadkára költöztek. Ennek legfőbb oka az, hogy Csantavéren nemigen van munkalehetőség.
- Túl sok választásuk nincs az embereknek, holott annak idején a Sever villamosgép-gyárba naponta három busz is szállította a munkásokat, az Azotarába szintén, de a Pionirban, a Fidelinkában, a Solidban is nagyon sok helybeli kapott munkát. Ma a mezőgazdaságon kívül nagyon kevés más terület kínál munkalehetőséget - tájékoztat Zabos, majd hozzáteszi, hogy az újonnan alakult helyi közösség egyik legfőbb feladatának a vállalkozók faluba való csalogatását tekinti. A létező legkorrektebb kapcsolatot szeretnék fenntartani a különböző gazdasági tényezőkkel. Terveket dolgoztak ki, melyek közül hadd említsük meg például a városrendezési főtervet, melyben egy ipari létesítmények számára alkalmas területet jelöltek ki. Hosszú távú céljaik között szerepel az is, hogy Csantavér újra visszaszerezze községi rangját. Ezt csak fokozatosan érhetik el, hiszen megfelelő infrastruktúra kiépítése szükséges hozzá.