Január 1-je Szűz Máriának, Isten anyjának ünnepe. A Boldogságos Szűz — akit a magyar nyelv Szentségesnek mond — a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének. A nap egyúttal a béke világnapja is.

Míg a szentek az Úr Krisztus teljességéből merítik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket, addig a Boldogságos Szűz ugyanebből a forrásból megkapott minden kegyelmet, melyet teremtmény egyáltalán kaphat: ő a „kegyelemmel teljes”. Szűzanyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, és amikor elérkezett az idők teljessége, anya lett a szűz, és fia született: Jézus, a mi Megváltónk.

A legősibb időktől fogva a Boldogságos Szüzet mint Istenszülőt tisztelik, különösen előtérbe kerül ez a gondolat a karácsonyi ünnepkörben. Az ünnepet az egyház a II. vatikáni zsinat után vezette be. Az Istenanya elnevezés a görög Theotokosz (Istenszülő) szóból ered. A megnevezést Efezusban, az ökumenikus zsinaton fogadták el. Ezzel kinyilvánították Jézus isteni voltát, és ebből következőleg azt, hogy Jézus szavai Isten szavai voltak. Így ha Mária Jézus anyja, ő Isten anyja. Mária születését és gyermekkorát csak apokrif források mondják el. Édesanyja Anna volt, édesapja Joákim. Egész idősek voltak, amikor Isten megajándékozta őket Máriával.

Az Egyház tanításában négy dogma szól Isten anyjáról:

1. Mária Isten Anyja (Mária Theotokosz, Mater Dei). A dogmát az efezusi zsinat fogalmazta meg 431-ben. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik. Ünnepe január 1-je.

2. Mária szüzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az apostoli hitvallás mondja: „Születék szűz Máriától.”

3. Mária szeplőtelenül fogantatott, vagyis az eredeti bűn nem érintette őt. Ezt a dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8-a.

4. Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Pius pápa. Ünnepe Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.

A Magyar Katolikus Lexikon az istenanyasággal kapcsolatban kifejti: ez a Boldogságos Szűz Mária méltósága, mely azt jelzi, hogy a tőle született Jézus énje szerint az örök Fiú, vagyis isteni személy. Ezért Máriát Isten anyjának lehet nevezni akkor is, ha a Fiú tőle csak az emberi természetet vette magára. Azt is meg kell látni, hogy Máriában az anyaság nem egyszerűen biológiai folyamat volt, hanem valóságos személyes, anya-gyermek viszony.

Isten üdvözítő tervének nagyszerűsége bontakozik ki előttünk ebben az ünnepben. Az egyház Szűz Máriára mindig példaként tekintett. Jézus Krisztus édesanyja az egyház felfogása szerint az istenszülőségben is példa. Az egyház utánozni kívánja lelki értelemben a Szűzanyát. Az Isten akaratára hittel kimondott igen által Krisztus a mi életünkben is megszülethet. Máté evangéliumában olvashatjuk, amit ezzel kapcsolatban Jézus tanított: „[…] aki Isten igéjét hallgatja és életre váltja, az nekem testvérem, nővérem és anyám” (Mt 12,50).

Még az adventi időszakban, a harmadik prédikációjában beszélt Mária anyaságáról a Pápai Ház szónoka, P. Raniero Cantalamessa. Bevezetőjében Mária anyaságának két mozzanatát emelte ki, ahogy Lukács evangéliumában az angyal megszólítja őt: „Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni” (Lk 1,31), illetve ahogy Izajás próféta jövendöli: „Íme, a szűz fogan, fiút szül” (Iz 7,14). A foganás és a szülés két mozzanatát az egyház a Dei Genetrix (Istenszülő), a Theotokosz és a Mater Dei (Istenanya) címekkel adja vissza. Az első cím egyszerre utal az anya és az apa szerepére, míg a második kizárólagosan az anyát hangsúlyozza.

Az Isten Anyja cím a keresztény hittitkok közül az emberi értelem számára az egyik legellentmondásosabb. A 431. évi efezusi zsinat hirdette ki dogmatikai igazságként, minden keresztény számára kötelező erővel. A hittétel a Szűzanya nagyságának vet alapot, ezáltal Mária nemcsak a tiszteletnek, hanem a teológiának is, vagyis az Istenről szóló beszédnek is a tárgya, hiszen Isten közvetlenül bele van foglalva Mária isteni anyaságába.

Az Isten Anyja cím egymagában elégséges Mária nagyságának a megalapozásához. Sokszor szemrehányással illetik a katolikusokat, hogy eltúlozzák a tiszteletét és a neki tulajdonított jelentőséget. De ez a kritika nem számol azzal, amit Máriával az Isten tett, „aki odáig ment Mária tiszteletében, hogy Isten Anyjává tette őt. Ennél többet senki nem mondhat róla, még ha annyi nyelven is beszélne, mint ahány fűszál van”. Szűz Máriáról ezeket a sorokat Luther Mártontól idézte a kapucinus barát. Az Isten Anyja cím ma is találkozási pont minden keresztény számára, és ebből lehet kiindulni, hogy megértsük őt és a hitben elfoglalt helyét, ez az egyetlen ökumenikus cím, nemcsak azért, mert egy korai ökumenikus zsinat határozata, hanem mert minden egyház elismeri — fogalmazott.

Január 1-je a béke világnapja

VI. Pál pápa kezdeményezésére 1968 óta minden év január 1-jén ünnepeljük a béke világnapját.

A mindenkori pápa az év első napján a békére vonatkozó gondolatokkal fordul a világhoz, mindenkor konkrét elmélkedési témát adva az embereknek. Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben törekedjünk arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, minden emberrel és az egész világgal.

(Források: Vatikáni Rádió, Magyar Katolikus Lexikon)