A görög parlament igent mondott a megszorításokra

Maratoni hosszúságú, éjszakába nyúló ülés után a görög parlament megszavazta azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi hitelezők követeltek Athéntól a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért cserébe. A törvénytervezetről a képviselők név szerint nyilatkoztak: 229 honatya voksolt igennel, 6 tartózkodott, 64 pedig nemmel szavazott. Utóbbiak között volt Jánisz Varufákisz pénzügyminiszter, aki két hete mondott le tisztségéről, Panajótisz Lafazanisz energiaügyi miniszter és Zoi Konsztantopúlu parlamenti elnök. A döntést a görög társadalom egy része arculcsapásként értelmezte, ezért a szavazás estéjére több mint tízezer fős tömeg gyűlt össze a képviselőház előtt. A megmozduláson a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Az erőszak láttán a békés demonstrálók menekülni kezdtek. A görög rendőrség körülbelül 50 embert vett őrizetbe. Az eseményekhez még az is hozzátartozik, hogy a görög bankok három hét zárva tartás után ismét kinyitottak.

Székelyföld önrendelkezési törekvéseiről Brüsszelben

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az erdélyi magyarok és Székelyföld önrendelkezési törekvéseit mutatta be Brüsszelben a Régiók Bizottsága elnökének, Markku Markkulának. Az erdélyi politikusok azt kérték, hogy a Régiók Bizottsága mindkét ügyben foglaljon állást, valamint elmondták, hogy Románia EU-csatlakozása óta fokozódott Székelyföld Románián belüli gazdasági lemaradása. Hangsúlyozták, hogy a régiók gazdasági esélyegyenlősége a kulturális sokszínűséget óvná meg, ha ezt a közösségi jog szavatolná. Izsák Balázs szerint a közösségi jog kialakításában nagy szerepe lehetne a Régiók Bizottságának, még ha a testületnek csupán véleményezési jogköre van is az EU-ban. Tőkés László továbbá azt hangsúlyozta, hogy még az egykori kommunista rezsim is nagyvonalúbb volt Székelyfölddel szemben, mint a jelenlegi bukaresti hatalom, mely Székelyföldet egy román többségű régióba próbálja beolvasztani.

Pokolgépes merénylet Irakban

Több mint száz ember vesztette életét a Bagdadhoz közeli Hán-Báni-Szaad város piacán történt pokolgépes merényletben. A terrorcselekményt a muzulmán böjti hónapot lezáró ünnepre időzítették. Egy öngyilkos merénylő a robbanóanyaggal telerakott gépkocsiját repítette a levegőbe. A nagy erejű detonáció hatására a piac környékén számos épület leomlott. A merénylet elkövetését az Irakban és Szíriában nagy területeket ellenőrzése alatt tartó Iszlám Állam vállalta magára. A szervezet a Twitter közösségi internetes felületen tudatta, hogy a támadással bosszút állt a szunnita muzulmánok meggyilkolásáért az észak-iraki Havíja városában. Azóta, hogy az Iszlám Állam elfoglalta Irak nagy részét, ez volt az egyik legvéresebb terrortámadás az országban. Dijála tartományban háromnapos gyászt hirdettek.

Négy hónap börtön gyümölcsléivásért

Marokkóban négy hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek négy fiatalt, mert az iszlám böjti hónap, a ramadán idején fényes nappal, nyilvános helyen gyümölcslevet fogyasztottak. Az elítélteket a dél-marokkói Marrákes közelében vették őrizetbe. A fiatalok egy barátjukat kísérték ki a repülőtérre, és a visszaúton a hőség miatt, illetve egy üdítőárus unszolására gyümölcslevet vásároltak, melyet meg is ittak a helyszínen. A nyilvános szomjoltás láttán a többi italárus értesítette a rendőrséget. A vádlottak a bíróságon azt mondták, azért törték meg a böjtöt, mert éppen úton voltak, és nem bírták a forróságot. A négy hónapos szabadságvesztés egyébként viszonylag enyhe ítéletnek számít az észak-afrikai országban, mivel a marokkói törvények szerint egy ilyen vétségért akár hat hónap börtön is járhat.

Hőség és erdőtüzek világszerte

Nemcsak térségünkben, hanem a világ számos pontján okoz súlyos gondot a tartós hőség. A rendkívüli szárazság miatt erdőtüzek keletkeztek a többi közt Görögországban és Kaliforniában. A görög tűzeseteknek már halálos áldozatuk is van, Amerikában pedig a bozóttűz egy autópályát ért el, több jármű is teljesen megsemmisült a lángokban. A tűzoltók több száz táborozót evakuáltak, mert az autópályától nyugatra egy másik helyen is tűz ütött ki, melyet helikopterekről kezdtek el oltani. A lángok átterjedtek Baldy Mesa lakóövezetére is, ahol több ház is leégett. A helyi hatóságok közlése szerint az erdőtűz több mint 1400 hektáron tombolt San Bernardino megyében. A tűz oka ismeretlen. A görög hatóságok viszont szándékos gyújtogatásra gyanakszanak.

A világ legmagasabb duzzasztógátja épül Kínában

Kínában elkezdték megépíteni a világ legmagasabb, mintegy 314 méteres duzzasztógátját. A Suangcsienkou gát a Jangce mellékfolyóján épül, várhatóan 2022-re készül el. A beruházás költségét 36 milliárd jüanra tervezték. A legmagasabb kínai gát jelenleg a 305 méteres Csinping—1. A világ legnagyobb duzzasztógátja, a Három-szurdok gát „csak” 185 méter magas, viszont 2335 méter széles, és világelső a megtermelt áram mennyiségét illetően is. A kelet-ázsiai országban egyébként körülbelül 85 000 vízerőmű van. Kína a tiszta energiaforrások kapacitásainak bővítésére törekszik, és az a terve, hogy 2030-ig az energiafelhasználása 20 százalékát már nem fosszilis energiahordozókból fedezi. Sokaknak azonban nem tetszenek ezek a monumentális építkezések. A bírálók azzal érvelnek, hogy ezek az óriásberuházások gyakran emberek millióinak elköltöztetésével járnak, a környezetvédők pedig a geológiai kockázatokról beszélnek.