Korábban csak nagy kockázattal járó, nyitott szívműtéttel tudták elvégezni a kéthegyű szívbillentyű rendellenes működését megszüntető beavatkozást Szegeden. Azonban az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegén két alkalommal is sikerült az úgynevezett MitraClip® beültetése, a mellkas megnyitása nélkül. Ezzel újabb életmentő beavatkozás vált biztonságosabbá és rendszeresen elvégezhetővé az SZTE-n.
A kéthegyű szívbillentyű (orvosi nevén mitralis billentyű) elégtelensége, a vitorlák nem megfelelő záródása jelentősen megterheli a tüdő keringését és hozzájárul a tüdővizenyő felszaporodásához, amely fulladással járó, súlyos kórképhez vezethet. Az ebben az esetben szükséges eljárást, egészen a legutóbbi időkig, csak óriási megterheléssel és kockázattal járó, nyitott szívműtéttel lehetett megvalósítani.
„A MitraClip® eszköz segítségével, a mellkas megnyitása nélkül, katéteres úton szüntettük meg a rendellenességet. Az SZTE technológiai fejlesztéseinek köszönhetően, a combhajlati visszér felől a szív bal pitvarába juttatott eszközzel, folyamatos szívultrahangos ellenőrzés mellett, a mitralis billentyű két, rosszul záródó vitorláját összefogtuk, így csökkentve, illetve megszüntetve a kamrából a pitvar felé kórosan visszaáramló vér mennyiségét” – ismertette az eljárást Dr. Ruzsa Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegének vezető főorvosa, aki Dr. Jambrik Zoltánnal közösen, idén tavasszal már a második ilyen műtétet hajtotta végre. A szegedi orvosi csapatot Prof. Dr. Gellér László, a Semmelweis Egyetem orvosa segítette tapasztalatával az intervenció során.
Bozókiné Lakatos Gabriella ( asszisztens, Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részleg), Dr Jambrik Zoltán PhD (a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegének helyettes főorvosa), Prof Dr Gellér László (Semmelweis Egyetem, Kardiovaszkuláris Központ), Dr. med hab. Ruzsa Zoltán (a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegének vezető főorvosa)
A beavatkozás után a mitralis billentyű súlyos fokú elégtelensége megszűnik, így a beteg ezt követően jobban terhelhető lesz, a jelentős fulladást előidéző tüdővizenyő fenyegetése nagymértékben csökken. Hasonló beavatkozást korábban Magyarországon mindössze három helyen (Semmelweis Egyetem, Gottsegen György Országos Kardiológiai és Vaszkuláris központ, Debreceni Egyetem) végeztek.
„A technológia fejlődésével egyre több olyan szívbetegség katéteres úton történő gyógyítására nyílik mód, amely miatt korábban nyitott szívműtétet kellett végezni. Az aorta billentyű szűkületének katéteres kezelése már a mindennapi rutin része a Szegedi Tudományegyetemen, míg a kéthegyű billentyűn végzett perkután beavatkozások esetszáma a közelmúltban kezdett növekedni világszinten. Hangsúlyozandó, hogy a katéteres technikák alkalmazása nem minden betegnél és szívbetegség esetén lehetséges, annak kiválasztása jelentős tapasztalatot igénylő, orvosi feladat” – ismertette Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, az SZTE Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának vezetője.
