Kiírták a vajdasági gazdaságfejlesztési program 13. pályázati körét

Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának miniszterhelyettese szabadkai sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program célja az volt, hogy megerősítsék a vajdasági magyar tulajdonú gazdasági rendszert, mely így nemcsak magában tud megállni, hanem határokon átívelően is jelentőséggel bír majd, és stabil jövőképet ad a fiataloknak. Mint mondta, ez versenyképessé teszi az itt élőket, és talán ellensúlyozza azt a gondolkodást, amely nem a szülőföldön képzeli el a jövőjét. Hozzátette, hogy a mintegy 200 milliárd forintnyi fejlesztés, mely megvalósult, képes volt olyan ellensúlyt létrehozni, amely ha nem is állította meg a tendenciát, de mérsékelte, és egyes esetekben megfordított vagy pozitív mederbe terelt bizonyos folyamatokat. „Például azt, hogy a pályázó és nyertes családok, akik tudnak a saját vállalkozásukban jelentős lépést tenni előre, több gyermeket tudnak vállalni. Egész közösségek szintjén mérhető az, hogy egyfajta pozitív demográfiai folyamat indult el, arról nem is beszélve, hogy az elvándorlás sokkal kisebb volt a programnak köszönhetően, mint lett volna anélkül” — húzta alá. Hozzátette: nem lehetnek elégedettek, de mindent megtettek annak érdekében, hogy támogatni tudják a vajdasági magyarságot.

Magyar Levente (Fotók: dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala)

Magyar Levente hagyománynak nevezte, hogy karácsony előtt igyekeznek lezárni a folyó év gazdaságfejlesztési időszakát, valamint előkészíteni a következő év tervét. Kiemelte, hogy a magyar kormány a legutóbbi ülésén arról döntött, hogy folytatni kívánja a vajdasági gazdaságfejlesztési program finanszírozását. Elmondta, hogy nagyobb terveik vannak a következő időszakra is, hiszen tavaszra országgyűlési választást tartanak Magyarországon, és reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban is nemzeti kormánya lesz Magyarországnak. „Az elnök úrral szeretnénk egy olyan nagyszabású tervet a kormány elé terjeszteni, amely terv kijelöli a következő négy évnek, tehát a tavasszal induló magyar kormányzati ciklusnak a teendőit a vajdasági gazdaságfejlesztés tekintetében.” Mint mondta, szeretnék, ha kiszámítható lenne a program folytatása. A gazdaságfejlesztési program első tíz évét összegezve közölte, hogy minden korábbi várakozást felülmúlt „az érdeklődés, a tettrekészség, a vállalkozókedv és a bátorság, amit a vajdasági magyar gazdasági szereplők mutattak vitalitásban és optimizmusban”.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke részletezte az újonnan kiírt pályázatokat, melyek hétfőn jelentek meg a Prosperitati Alapítvány honlapján. Kiemelte, hogy ezúttal házvásárlásra, valamint a kezdő vállalkozások támogatására írtak ki új pályázatot. Rámutatott, hogy nem vártak az új pályázatokkal a második gazdaságfejlesztési program életbe lépésére, hiszen most folyik ennek a nyilvános vitája, hanem úgy döntöttek, új pályázatokat írnak ki az első program keretében mindaddig, amíg nem válik aktívvá a második terv.

A most kiírt pályázatok összeértéke csaknem 8 millió euró, a beadási határidő február 20-a, pályázni pedig január 8-a és február 20-a között lehet. „Ami a falusi házvásárlási pályázatot illeti, közel 4 millió euró a keretösszeg. Jogosultak a házastársak, illetve az élettársak, amennyiben az élettársi kapcsolat legalább két éve fennáll, meg az egyedülálló szülők, hasonlóan, ahogy az már korábban is volt. Feltétel az, hogy az egyik pályázó 1975. január 1-je után született, és az adásvétel 2025. június 1-je után valósult meg” — részletezte a VMSZ elnöke. A támogatás értéke körülbelül 15 000 euró. A kezdő vállalkozók támogatására vonatkozó keretösszeg szintén mintegy 4 millió euró. „Jogosultak az új vállalkozást indítók és a 2025. január 1-je után bejegyzett cégek. Tehát az idén január 1-je után bejegyzett cégek, vállalkozások már pályázhatnak, természetesen azok is, akik most fognak céget alakítani” — magyarázta Pásztor Bálint. A folyamat a korábbiakhoz hasonló lesz, részt kell venni egy képzésen, és át kell adni egy üzleti tervet. A maximális pályázható összeg mintegy 12 000 euró.

Pásztor Bálint köszönetet mondott a magyar kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnöknek, valamint személyesen Magyar Levente miniszterhelyettesnek a támogatásért, és hogy lehetővé tették új pályázatok kiírását. Mint fogalmazott, ezek a leginkább alkalmasak arra, hogy azok mellett, akik itthon élnek, és eddig is pályáztak, azok is éljenek a lehetőséggel, akik jelenleg még külföldön élnek, de gondolkodnak a hazatérésen, megragadják a lehetőséget, és itthon próbáljanak boldogulni.

Stratégiai célok a vajdasági magyarság megerősítésére

A politikusok részt vettek a vajdasági magyar közösség második terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája tervezetének szabadkai nyilvános vitáján is.

A vitát Juhász Bálintnak, a Prosperitati Alapítvány korábbi ügyvezetőjének, a tartományi képviselőház elnökének az elmúlt éveket bemutató beszéde nyitotta meg. Kiemelte, „az utóbbi tíz évben, köszönhetően a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésének, Magyarország Kormányának, támogatásának és a Prosperitati Alapítvány munkájának, több mint 16 000 nyertes pályázatot tudtunk támogatni, közel több mint félmilliárd eurónyi beruházás valósult meg Vajdaság területén. Ez érintett legalább 6000 mezőgazdasági termelőt, kis- és családi gazdaságot, közel 3000 mikro-, kisvállalkozást, de nagyobbakat is. 700 új vállalkozás elindítását eredményezte, és valamivel több mint 1300 otthon megvásárlását tudtuk elérni 5500 hektárnyi földterület megvásárlása mellett. Ha mindezt összeadjuk, akkor azt tudjuk mondani, nagy bizonyossággal és kellő személyiséggel is alsó hangon számolva legalább 60 000 vajdasági magyar számára jelentett kapaszkodót az itthon maradáshoz”.

Prof. dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke kiemelte, hogy a második gazdaságfejlesztési terv kidolgozásakor értékelték a helyzetet, és felvázolták a vajdasági magyar közösség gazdasági erejét, problémáit, illetve azokat a korlátokat, amelyek meghatározók lesznek a megvalósítás során. Négy stratégiai célt fogalmaztak meg a 2026-tól 2033-ig tartó időszakra vonatkozóan. Ez a fiatalok szülőföldön való megmaradása, a vállalkozásfejlesztés, a mezőgazdaság-élelmiszeripar-vidékfejlesztés háromszögének erősítése, valamint az idegenforgalom. Emellett nagyon pontosan megfogalmazták azokat a fejlesztési irányokat, amelyeket támogatni fognak.

Magyar Levente kiemelte, hogy nem Budapest dönti el, hogy a vajdasági magyarok boldogulását mi szolgálja a legjobban. A vajdasági gazdaságfejlesztési program konszenzuson alapul, és ezen egyetértés alapján született meg a stratégia, melyet a magyar kormány támogatni tudott az elmúlt tíz évben.

Pásztor Bálint az idei év második legfontosabb közéleti napjának nevezte december 8-át. Mint mondta, a legfontosabb nap november 27-e volt, amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök átvette a Pásztor István-díjat. A második gazdaságfejlesztési terv legfontosabb pontjának nevezte a Hazaváró Programot, melynek célja az, hogy akik elmentek külföldre, visszatérjenek a szülőföldjükre. A hétfőn kiírt pályázatok pedig éppen ezt igyekeznek elősegíteni, hiszen az utóbbi tíz évben látszott, hogy ezek a pályázatok voltak azok, amelyek a legjelentősebb alternatívaként működtek, amikor a hazaköltözés vagy a külföldre költözés között kellett választani.

A nyilvános vitán kérdésként merült fel, hogy előnyt élveznek-e azok, akik külföldről költöznek haza, azokkal szemben, akik nem is akartak elmenni. Juhász Bálint a kérdésre válaszolva közölte, hogy a Hazaváró Program nem írja felül azoknak a támogatását, akik mindvégig itt éltek, és ez a stratégiában is szerepel.