* Milyen célok mentén szeretnének működni a vajdasági magyar közösségben?

– A VMÚ-t annak igénye hívta életre, hogy hosszú idő után végre megjelenjen egy új vajdasági magyar alternatíva – egy másik hang, szemlélet. Az elmúlt csaknem két évtizedben megtapasztalhattuk, milyen az, amikor egy politikai erő leuralja az intézményeket, a sajtót és a lehetőségeket, miközben a szakmaiság helyét a politikai lojalitás veszi át. Kialakult egy olyan légkör, ahol sokan félnek megszólalni vagy másként gondolkodni. Mi szeretnénk visszaállítani a hitelesség, a szakmaiság és az erkölcsi felelősségvállalás becsületét a vajdasági magyar közéletben.

* Miben különbözik a VMÚ az eddigi vajdasági magyar politikai opcióktól?

– A VMÚ egyik legfontosabb sajátossága, hogy olyan emberek alkotják, akik nem a politikai kapcsolatrendszer által, hanem saját tudásukból, munkájukból és kitartásukból építették fel az életüket és a közösségi szerepvállalásukat. Olyan emberek, akik pontosan tudják, mit jelent az alázat, a lemondás, a folyamatos igyekezet és a felelősségvállalás. Ez nem egy mesterségesen létrehozott politikai projektum, hanem különböző területekről érkező hiteles emberek összefogása, akik mind a saját legjobb értékeiket szeretnék hozzátenni a közösség jövőjéhez.

* Mit jelent önök számára az újrakezdés?

– Az újrakezdés számunkra elsősorban felelősséget jelent: szembenézni azokkal a folyamatokkal, amelyek évek óta gyengítik közösségünket – az elvándorlással, a kiábrándultsággal, a megosztottsággal, valamint a félelem és a hallgatás légkörével.

* Hangsúlyozták az intézmények depolitizálásának és a sajtószabadság erősítésének a fontosságát. Konkrétan milyen gondokat látnak jelenleg a vajdasági magyar közéletben és intézményrendszerben?

– A vajdasági magyar közéletben mára szinte teljes politikai dominancia alakult ki. Az oktatási, kulturális és közéleti intézmények többsége nem függetlenül működik, hanem erősen kötődik a jelenlegi politikai érdekképviselethez. Ez nem egészséges, mert a szakmai szempontok helyét sokszor a politikai lojalitás veszi át. Ugyanez igaz a médiára is. Bár most tapasztalható valamiféle nyitás – az új magyar kormány a médiapluralizmus hiányát sérelmezte, így most látszatintézkedések születnek –, de azért fontosnak tartom kimondani, hogy az MNT által alapított médiumok korábban módszeresen nem adtak teret az ellenzéki, kritikus vagy akár a független gondolkodóknak sem. A Pannon RTV és a Magyar Szó esetében sokszor nem kiegyensúlyozott tájékoztatást, hanem politikailag irányított kommunikációt láthattunk, mely gyakran élt manipulációs és megtévesztő eszközökkel.

* Véleményük szerint mi vezetett oda, hogy az elmúlt években végül is egyetlen magyar politikai erő látta el a vajdasági magyarság érdekképviseletét?

– Az egypólusú közélethez nagymértékben járult hozzá az a politika, amely az ellenfelekből ellenséget gyártott, majd fokozatosan ellehetetlenítette és kiszorította őket a közéletből. Így szűntek meg a valódi alternatív lehetőségek. Ezt a rendszert hosszú éveken át félelemmel, intézményi túlsúllyal és lojalitáskényszerrel tartották fenn, hiszen egy hiteles és szakmai alapú alternatíva megjelenése óriási kockázatot hordozott magában, mivel nagyon gyorsan láthatóvá tette volna ennek az érdekképviseletnek az erkölcsi és szellemi válságát.

* Civil kezdeményezésnek, közéleti platformnak vagy politikai szerveződésnek tekinti magát a VMÚ?

– Jelenleg elsősorban egy olyan civil összefogásként és közéleti platformként tekintünk magunkra, amely szeretné megszólítani mindazokat, akik felelősséget éreznek a vajdasági magyar közösség jövőjéért. De úgy érezzük, hosszú távon több is lehet ebben a kezdeményezésben.

* Tervezik-e, hogy önálló listával indulnak az idén ősszel esedékes MNT-választáson?

– Egy olyan széles körű összefogást szeretnénk létrehozni, amelyben értelmiségiek, fiatalok, szakemberek és a közösségükért felelősséget érző emberek közösen lépnek fel. Úgy gondoljuk, a vajdasági magyar közösségnek ma hiteles együttműködésre és közös gondolkodásra van szüksége.

* Elképzelhetőnek tartják-e, hogy a jövőben köztársasági, tartományi vagy önkormányzati szinten is aktív politikai szerepet vállalnak?

– Az első és legfontosabb lépés jelenleg valóban az MNT-választás, mert úgy érezzük, a közösségi önrendelkezés és az intézményi hitelesség kérdése ott dől el. Azt is látjuk viszont, hogy ebben az összefogásban hosszú távon jóval több lehetőség rejlik. A vajdasági magyarságnak szüksége van arra, hogy ezt az értékrendet, szemléletet és felelősségteljes hozzáállást más közéleti és politikai szinteken is képviselje.

* Közleményükben kiemelték, hogy át kell alakítani az MNT működését. Miben látják a gondot?

– Úgy véljük, az MNT-nek elsősorban nem politikai, hanem közösségi és szakmai testületként kellene működnie. Eredeti szerepe az volt, hogy a vajdasági magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és tájékoztatási érdekeit képviselje, nem pedig az, hogy egyetlen politikai erő befolyása alatt álljon. Ezt az egyensúlyt szeretnénk helyreállítani. Számos reformelképzelésünk van, melyek közös célja az, hogy az MNT nyitottabbá, átláthatóbbá és valóban közösségközpontúvá váljon. Fontosnak tartjuk, hogy a döntéshozatalban nagyobb szerepet kapjanak szakemberek, pedagógusok, kulturális szereplők, fiatalok és civil kezdeményezések is. Olyan működést szeretnénk, ahol nemcsak egy szűk kör hangja jelenik meg, hanem a teljes vajdasági magyar közösség véleménye és gondolatai.

* Egyesek úgy látják, hogy az utóbbi években a vajdasági magyar politikai életben kevés volt az alternatív lehetőség, mások viszont azt hangsúlyozzák, hogy a VMSZ mögött tényleges intézményépítő és érdekérvényesítő munka áll. Önök hogyan viszonyulnak ehhez?

– Vitathatatlan, hogy az elmúlt években megtörtént egy intézményi rendszer kiépítése, és néhány fontos projektum is megvalósult. De az is látható, hogy ezek az intézmények sok esetben nem a teljes közösséget képviselték, hanem egy politikailag zárt rendszer részeivé váltak. A legnagyobb gondot abban látjuk, amikor egy intézményrendszer nem a közösség sokszínűségét támogatja, hanem arra használja hatáskörét, hogy háttérbe szorítsa vagy ellehetetlenítse azokat a kezdeményezéseket, amelyek nem illeszkednek a hivatalos politikai fősodorhoz. Ennek eredményeként sok értékes kulturális, oktatási vagy civil kezdeményezés nemhogy támogatást nem kapott, de még akadályokat is gördítettek elé.

* A VMÚ megalakulása egybeesett a magyarországi kormányváltással. Mennyiben hatott a Tisza Párt győzelme a VMÚ létrejöttére?

– A Tisza Párt sikere inkább időbeli egybeesés, mintsem kiváltó ok. A VMÚ-t valójában egy csaknem két évtizede tartó elégedetlenség és változásigény hívta életre.

* Többen azt feltételezik, hogy a VMÚ mögött anyaországi politikai támogatás vagy ösztönzés állhat. Megerősíti vagy cáfolja ezt az állítást?

– Nem, ilyen támogatás vagy ösztönzés nincs a háttérben. A VMÚ-t egy belső közösségi igény hívta életre.

* Terveznek-e kapcsolatba lépni anyaországi politikai szervezetekkel?

– Igen, természetesen tervezzük. Úgy gondoljuk, az anyaország, a külhoni magyarság és a diaszpóra között egy összehangolt partneri együttműködésre van szükség.

* A VMÚ meglátása szerint a vajdasági magyar kisebbség érdekvédelme szempontjából mi a célravezetőbb: a mindenkori hatalom részének lenni, vagy inkább ellenzékből politizálni?

– Ez mindig attól függ, hogy milyen értékrendet képvisel a hatalom, és mennyiben szolgálja valóban a közösség érdekeit. Mi nem pozíció-, hanem értékalapú politikában gondolkodunk. Számunkra nem az a legfontosabb kérdés, hogy valaki hatalmon van-e, vagy ellenzékben, hanem hogy hitelesen, tisztességesen és felelősséggel képviseli-e a vajdasági magyarság érdekeit.

* Ön pedagógus, illetve a Th!nk Oktatási Központ vezetője, de a neve a vajdasági sakkrendezvényekkel is egybeforrt. Mi motiválta arra, hogy közéleti szerepet vállaljon?

– Elsősorban az igazságérzetem és a közösségem iránti felelősség. Az elmúlt években saját kezdeményezésből több mint harmincnégy nagyszabású gyerekrendezvényt szerveztem, valamint több nemzetközileg is elismert oktatási programot dolgoztam ki, mert hiszek abban, hogy a gyerekeknek olyan szellemi és közösségi élményekre van szükségük, amelyek erősítik bennük a tanulás iránti motivációt, és segítik őket abban, hogy szabadon gondolkodó, autonóm személyiségekké váljanak. Emberi oldalról számomra sok minden elfogadhatatlanná vált abban, ahogyan a közélet működik. Ezért döntöttem úgy, hogy meggyőződésből felvállalok egy másfajta, értékalapú alternatívát.

* Lehet-e már tudni, kik szerepelnek majd a VMÚ listáján az MNT-választáson?

– Óriási a merítési lehetőségünk, mert Vajdaságban rengeteg tehetséges, tanult és a közösség iránt felelősséget érző ember él. Már most is sok értelmiségivel, szakemberrel és fiatal, közéleti szereplővel léptünk kapcsolatba, és a következő időszakban még több embert szeretnénk megszólítani. Ami biztos: olyan új és hiteles emberekben gondolkodunk, akik egy frissebb, nyitottabb és erősebb etikai alapokon nyugvó közéleti szemléletet képviselnek majd.

* Elképzelhetőnek tartják-e a jövőben a VMSZ-szel való együttműködést bizonyos közösségi ügyek mentén?

– A VMSZ az elmúlt években szerintünk nagyon eltávolodott a demokratikus és közösségközpontú működéstől, ezért jelenlegi formájában nem látjuk reálisnak az együttműködést. Ám a vajdasági magyar közösség érdeke minden politikai konfliktusnál fontosabb. Ha a jövőben lesz valódi felelősségvállalás mindazért, ami történt, és nyitottság egy többszólamú közéleti működés iránt, akkor nem zárjuk ki a kommunikáció lehetőségét.

* Hol húznák meg azt a határt, ahol még egészséges közéleti vita zajlik, és honnantól válik a közösség számára károssá a politikai szembenállás?

– Az egészséges közéleti vita ott kezdődik, ahol létezik kölcsönös tisztelet, nyitottság és a másik fél emberi méltóságának tiszteletben tartása. A politikai szembenállás akkor válik károssá, amikor a vita helyét a megfélemlítés, a lejáratás, a kirekesztés és az egzisztenciális nyomásgyakorlás veszi át. Mi úgy látjuk, hogy a vajdasági magyar politika sokszor átlépte ezt a határt. Egy közösséget nem lehet félelemre építeni, mert abból hosszú távon hallgatás, kiábrándultság és elvándorlás lesz.

* Mit üzenne azoknak, akik bizalmatlanul figyelik az új szerveződés megjelenését, és attól tartanak, hogy mindez tovább oszthatja a vajdasági magyar közösséget?

– Én éppen az ellenkezőjét gondolom: ez a kezdeményezés nem megosztani, hanem újra összekapcsolni szeretné a vajdasági magyarságot. Ha valaki megfigyeli, mi történt az elmúlt években, és fontos számára a közösség jövője, a vélemény és a gondolat szabadsága, a tisztesség és az emberi méltóság, akkor szerintem világosan látja, miért van szükség változásra.