A Létünk folyóirat 2024/1—4. számának bemutatója

Hosszas gyengélkedés után megújult a Létünk folyóirat. A lap külleme, a papír minősége, a szerkesztés precizitása, az írások tudományos besorolásának jelölése és persze mindenekfelett a megjelentetett szövegek minősége tiszteletet parancsol. Külön eredmény, hogy a lapnak sikerült megőriznie az M52-es besorolást. Hajnal Jenő szervezőkészségét dicséri, hogy jelentős mértékben támaszkodik a kitűnő, zentai szakemberekre, Beszédes Istvánra, aki nemcsak könyveket írt és tördelt, hanem szebbnél szebb kötetet tervezett, tetszetős grafikai megoldásokkal, és bekapcsolta a lap szerkesztésébe a fiatal és tehetséges Resócki Vázsonyi Csillát. A kéziratok gondozására sikerült megnyernie Buzás Mártát, a lektorálás és a korrektúrázás nagyasszonyát. Egyszóval egy olyan folyóirat született (újra), amelyet jó megfogni és olvasni. Újranyílt az a publikálási tér, amely mindazoknak hiányzott, akik képesek bármilyen témát tudományosan feldolgozni.

„A Létünk él és élni akar”

Antalovics Péter először Gábrity Molnár Irént kérdezte a folyóirat kezdeteiről. A professzor asszony kiemelte, hogy a lap fél évszázados múltra tekint vissza, és alapító főszerkesztője, Rehák László tizennyolc évig szerkesztette. Rehák eredményes politikusként indult, majd hirtelen megtört a pályafutása. Ezután az egyébként addig is művelt tudományban építette fel új karrierjét, azt vallotta, hogy a korszak kihívásaira és a magyarság összefogására alkalmas az, ha társadalmi témájú folyóiratot indít. A folyóirat önmagán is túlnőtt, hiszen a budapesti értelmiségiek is közöltek olyan írásokat, amelyeket Magyarországon nem mertek. A Létünknek szilárd bázisa alakult ki az olvasók és a szerzők megelégedésére, és szilárd volt a szerkesztőség is, a lapban mintegy 50 tudós írt kisebb-nagyobb rendszerességgel. A lap egyúttal a titói Jugoszláviában létező határokat is feszegette, melyben a magyarságnak azt kellett mondania, hogy milyen jó neki, és ez egyfajta kisebbségi komplexust eredményezett, melyet a vajdasági magyarság még ma sem hevert ki.

Németh Ferenc 2003 és 2007 között szerkesztette a lapot. Arról beszélt, rendkívül sok szerzőt megemlítve, hogy milyen nagyszerű írások jelenhettek meg. Dicsérte az egykori szerkesztőség tagjait is, Fábri Miklós, Fehér Kálmán, Kartag-Ódri Ágnes, Ózer Ágnes és Papp Árpád munkáját. Elmondta, hogy úgy érzékeli, változnak az idők és a korszellem, ez pedig a mai szerzőket a gyors érvényesülés felé irányítja. Az ő személyes céljai azok voltak, hogy érdekes, olvasmányos és tudományos cikkeket jelentessen meg, hogy serkentse a magyar—magyar kapcsolatokat az egész Kárpát-medencében. Kiemelte, hogy messze földön híres volt az 1956-ról kiadott 2006/3. szám.

Mészáros Zoltán elmondta, hogy amikor ő szerkesztette a lapot 2017 és 2020 között, a Forum kiadó eléggé elhanyagolt állapotban volt, és nagyon korlátozott lehetőségek álltak rendelkezésére. Sajnálta, hogy nem tudott együttműködni az előző főszerkesztővel, Bence Erikával, aki szerinte jól szerkesztette a lapot. Mészáros azzal fejezte ki elismerését, hogy nem változtatott a lap grafikai megoldásain. A munkafolyamat döcögősen haladt. Sok ötlete volt, de ezekről kiderült, hogy nem működnek, mert a különféle tudományos műhelyek abban voltak érdekeltek, hogy saját lapot adjanak ki. Mégis megtisztelő volt, ahogy az egyes lapszámokban az akadémikusok is írtak, vagy szakvéleményeztek műveket, és élmény volt minden új szám megjelenése. A lap M52-es besorolása azt jelentette, hogy a doktoranduszok még akartak benne publikálni, de a docenseknek már olyan lapot kellett keresniük, amely legalább M51-es besorolású. Szerinte a Létünk útja a jövőben az, hogy elérje az M51-es besorolást.

Hajnal Jenő, a jelenlegi főszerkesztő rendkívül pozitívan nyilatkozott a munkáról, köszöni, hogy bíznak benne. Elmondta, hogy nehezen vállalta a feladatot, de nem tudott nemet mondani. Megbecsüli azokat, akik írnak a folyóiratnak, úgy gondolja, hogy van egy lapunk, fogjunk össze. Elmondta, hogy több mint 200 felkérő levelet küldött szét vajdasági és magyarországi szerzőknek, és hogy az exjugoszláv térséggel is feléledtek a különleges kapcsolatok. Számos évfordulóra készül, és tematikus számokat is szeretne megjelentetni. Ahogy az előző főszerkesztő is elmondta, a vajdasági néprajzkutatók a legszervezettebbek, és a jövőben is várja tőlük az írásokat. Adyt idézve úgy véli, hogy a Létünk él és élni akar. Azt is elmondta, hogy már megjelent a 2025. év első száma is, a második pedig készülőben van.