Csömöre Zoltán magiszter neve nem ismeretlen a nagykikindaiak körében. Az 1971-ben Nagykikindán született történelemtanár az általános iskolát Töröktopolyán fejezte be, majd a nagykikindai gimnáziumban érettségizett. 1996-ben az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történelem Tanszékén diplomázott, és tanárként kezdte pályáját. Jelenleg a városi Fejős Klára és Szent Száva, valamint a kisoroszi Testvériség-Egység általános iskolákban tanárkodik. 2007 májusában az Újvidéki Egyetemen szerez magiszteri címet A középkori Csanád-egyházmegye egyházi rendjei című munkájával. Alig egy évvel ezelőtt ismerhette meg a nagykikindai közönség Tűzhelyek a mocsárban című első könyvét, majd a Történelmi Levéltár gondozásában napvilágot látott legújabb munkája, a Bánság és a Maros-vidék középkori monostorai című is. A szerző több vajdasági levéltár munkatársa, számos régészeti ásatáson vett részt Észak-Bánát területén. A szaklapokban megjelent munkái szerb és magyar nyelven olvashatók.
A térségről, amelyet ma Bánságnak nevezünk, illetve amelynek a középkori történelméről keveset tudunk. Többségünk ezt a vidéket vég nélküli, átjárhatatlan mocsaras területnek képzeli el. Az egykori Magyarország peremvidéke Bizánccal volt határos, ezért évszázadokon keresztül a latin Nyugat és a bizánci Kelet hatása alatt volt. A kötet célja, hogy feltérképezze az egykori Csanád-egyházmegye monostorhálózatát, részben pedig az is, hogy kimutassa, milyen nyomokat hagyott maga után a kelti kereszténység. Csömöre Zoltán munkája 47 monostort vesz számba, mely a XI. és a XVI. század között épült a mai Bánság és a Maros-vidék területén. Mint ismeretes, ez a vidék most Szerbia, Románia és Magyarország között van felosztva. A szerző a történelmi segédtudományoknak, a régészetnek és a helynévtannak az adatait is felhasználta. A könyv szerb és magyar nyelven kapható a nagykikindai Történelmi Levéltárban.