50 nap az orosz—ukrán háború lezárására

Donald Trump szerint a vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, ha 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban — az amerikai elnök erről a Fehér Háznál beszélt, mielőtt Pennsylvania államba utazott. Trump az Ukrajnának védelmi célokra szánt fegyverzettel kapcsolatban közölte, hogy nagy hatótávolságú eszközök rendelkezésre bocsátása nincs tervben. Az elnök arra a kérdésre, hogy a konfliktusban Ukrajna oldalára állt-e, azt mondta, „senkinek az oldalán nem állok”, majd hozzátette, az emberiesség oldalán áll, és azt akarja, hogy megállítsák az emberek halálát. „Az öldöklés megállítását akarom az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban” — fogalmazott, valamint megismételte, hogy eddig csalódott Vlagyimir Putyin orosz elnökben.

Klímaalkalmazkodási törvény

Szükség van arra, hogy elkészüljön az első európai klímaalkalmazkodási törvény, mert az emberek már most is szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól, és az EU-nak fel kell készülnie, nagyobb ellenálló képességet és korai jelzőrendszereket kell kialakítania — jelentette ki Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos Brüsszelben. A globális klímaválság áldozatainak szentelt európai emléknapon a biztos emlékeztetett: az éghajlatváltozás áldozatainak napját két éve, a 2021. évi, közép-európai — különösen Belgiumot, Németországot és Franciaországot sújtó — áradások után hozták létre, azóta harmadik alkalommal gyűlnek össze az áldozatok tiszteletére. Ribera szerint évről évre egyre nyilvánvalóbbak az éghajlatváltozás hatásai, ennek ellenére sokan hajlamosak halogatni a szükséges lépéseket. Mint fogalmazott: nehéz megváltoztatni életmódunkat és gazdasági szokásainkat, ám még veszélyesebb nem cselekedni. Az emlékezés szerinte egyúttal kötelesség is. „Meg kell törni a csendet, ki kell mondani az igazságot — bármilyen kényelmetlen is az” — hangsúlyozta.

Belgium katonákat küld

Belgium mintegy 200 katonát készül Litvániába vezényelni július végén, a NATO keleti szárnyának védelmét erősítendő — jelentette be Theo Francken belga védelmi miniszter a képviselőházi bizottság ülésén. A misszió a NATO egyik műveletének része, mely nyolc kelet-európai országban állomásozó többnemzetiségű harccsoportokat fog össze. A német kérésre kiküldött belga kontingens a jövő év elejéig marad Litvániában. A belga részvétel mintegy 100 fős felderítőszázadból, 70 katonából álló tüzérségi egységből, körülbelül 10 törzstisztből, valamint logisztikai, egészségügyi és katonai rendészeti támogatást nyújtó személyzetből áll majd. „Ez a szerepvállalás világosan mutatja, hogy készek vagyunk vállalni a felelősségünket a szövetségen belül, politikai és katonai szolidaritásunkat a partnereinkkel, illetve erősíteni kétoldalú kapcsolatainkat Németországgal is” — hangsúlyozta a miniszter.