A kedd délutáni edzésen a falu Nagybecskerek felőli bejáratánál levő pályán a felnőttek és az úgynevezett kiskakasok, a 10—11 évesek gyakoroltak szorgalmasan Rúzsa Tibor edző felügyeletével. Néhány szót váltottam a tordai edzővel, akit régóta ismerek, majd megérkezett a klubelnök, Makán József is, tőle a klub története iránt érdeklődtem.

— Az MSK (Mihajlovói Sport Klub) 1956-ban alakult meg, amikor az egyesület berkeibe a labdarúgás mellett még a teke, a céllövészet és az asztalitenisz tartozott. A megalakulás évében a környékbeli települések csapataival több barátságos mérkőzést játszottak a szentmihályi labdarúgók, az első bajnoki találkozót egy évvel később, 1957-ben tartották meg a falu másik felén levő, legelőből átalakított pályán. A szomszédos település, Jankahíd egyik gazdaságának farmján és földjein annyi munkás dolgozott, hogy ott is alakítottak egy focicsapatot. Két év múlva felbomlott az együttes, és a játékosok nagy számban Szentmihályra jöttek focizni. Csapatunk megerősödött, és az akkori Jugoszlávia nyolcadik rangfokozatában versenyzett. Igaz, hogy a legalsó rangfokozatról beszélünk, de a ligában tizennyolc csapat szerepelt, több, mint az akkori I. Ligában. A szentmihályi labdarúgást idősebb Mavrák Béla indította útjára, néhány helybeli lakossal együtt lerakta a sportág alapjait a faluban. Akkoriban nem volt pionír- és serdülőcsapatunk, viszont ifjúsági együttesünk igen, mely a felnőttek találkozói előtt előmérkőzéseket játszott. Az ifjúsági csapat az évek során három különböző generációval végzett az első helyen, ami biztos alapot nyújtott az első csapat számára. A felnőttcsapat általában a táblázat közepén foglalt helyet, néha az alsóházban fejezte be a ligát, de utolsó sosem volt. A ’90-es években a szövetkezetek megszűnése a magasabb szintű sportélet hanyatlását vonta maga után. A céllövészet és a teke eltűnt, az asztalitenisz kivált az MSK-ból, csupán a labdarúgás maradt. Akkoriban is voltak olyan emberek, akik saját zsebből támogatták a csapatot, de akkor még létezett helyi járulék a faluban, és a helyi közösségnek is több lehetősége volt támogatni a sportot. Ha olyan tanácselnökünk volt, aki szerette a focit, akkor több jutott a klubnak, ha nem szerette, akkor kevesebb. Több éve folyamatosan a feljutás kapujában álltunk, ám mindezt most, az őszi idényben elért második hellyel sikerült megvalósítanunk — mondta az elnöki tisztet 2001 óta betöltő (előtte 1996 és 1998 között volt elnök) Makán József, és hozzátette, hogy a mezőnyt alkotó tizennyolc csapat otthona közül Szentmihály a legkisebb település.

A felnőttcsapat egy része a keddi edzésen

Az MSK hosszú bajnokság elé néz, hiszen tizenhét fordulót játszik az őszi és a tavaszi idényben egyaránt, a ligából pedig négy csapat esik ki. Az elnök bízik benne, hogy ez a csapat, mely három éven át a községközi liga élmezőnyében végzett, néhány erősítéssel kiegészülve bennmarad a körzeti ligában.

Tóth Ernő, Szentmihály Helyi Közössége tanácsának elnöke kiemelte, hogy nagy jelentőséggel bír a falu életében a focicsapat sikere, hiszen ezzel a fiatalokat a sportra próbálják ösztönözni.

— Kevesebb helyi és több vidéki játékos alkotja a felnőttcsapatot, mivel nagyon sok szentmihályi labdarúgó külföldön vállalt munkát, köztük olyanok is, akik oszlopos tagjai voltak együttesünknek. A klubnak mintegy harminc támogató tagja van. Ahol tudunk, segítünk, a vidéki játékosokat is mi fizetjük, tehát összefogott a falu azért, hogy a labdarúgók megmérethessék magukat a magasabb rangfokozatban. A pályánk és az öltözőink rendezettek, tavaly az épület belsejét és tetőszerkezetét újítottuk fel. A többi csapatot ismerve úgy hiszem, hogy a legjobb tíz között végezhetünk — mondta a tanácselnök, aki 2000-ig játszott a klubban, ma pedig fia, Ervin kergeti a labdát a csapatban.

Az MSK július 17-én kezdte meg a felkészülést a körzeti ligára. Két barátságos mérkőzést játszott, az elsőn 4:2-es vereséget szenvedett a melencei Rusandától, majd 5:1-re nyert a nagybecskereki Banat Bagljaš ellen. A csapatot csak Slavoljub Matić hagyta el, ő visszatért a farkasdi Tamišhoz, míg a zöld-feketékhez eddig Momčilo Ličina (bókai Naftagas), Pópity Róbert (erzsébetlaki Mladost), Jovica Cvejin (écskai Jedinstvo) és Vasilije Marković (Bijelo Polje) érkezett.

— A mezőnyt jól ismerem, hiszen az elmúlt években a községközi A ligából korábban felkerült csapatokkal többször játszottunk, és hazai pályán mindig legyőztük őket. A nagykikindai-magyarcsernyei körzet együtteseit még jobban ismerem, és úgy gondolom, jelenlegi keretünkkel a középmezőnyben végezhetünk. A liga esélyeseinek a basahídi Vojvodinát, a községközi A liga bajnokát, az aradaci ASK-t, a kisoroszi Crvena zvezdát és a zsigmondfalvi Mladostot tartom, ők négyen kiemelkednek a mezőnyből. A felnőttek mellett eddig csak az úgynevezett kiskakasokkal foglalkoztunk, a magasabb rangfokozatban viszont kötelező lesz egy pionírcsapatot is indítani. A tizenhét szentmihályi és egy jankahídi játékosból álló kiskakas korosztályból öten kerülnek fel a pionírok közé, a többi gyerek a szomszédos településekről érkezik hozzánk. Tehát az előttünk álló idényben a felnőtteken kívül pionír- és kiskakascsapatunk is lesz, utóbbi két együttesünk a megfelelő ligában játszik majd Nagybecskerek szintjén — mondta Rúzsa Tibor, aki a felnőttek mellett a kiskakasok munkáját is irányítja.

A népes kiskakasok

A játékosok bizakodva várják a 2020/21-es szezont, nem ijednek meg az új kihívásoktól.

— A bajnoki cím az aradaci ASK elleni mérkőzésen függött, melyen a játékvezetők is ellenünk játszottak. Az edzéseket nem könnyű megszerveznünk, hiszen vidéki játékosaink a munkahelyük és egyéb elfoglaltságaik miatt ritkábban gyakorolnak velünk. Ebben a ligában még sohasem szerepeltünk, célunk a bennmaradás. Két szerdai mérkőzés is szerepel a naptárban, ami külön nehézség számunkra, mivel az együttesből sokan Nagybecskereken vannak munkaviszonyban — vélekedett Gulyás Oszkár csapatkapitány.

Tóth Ervin, a klub egyik oszlopos tagja kiemelte, hogy néhány éve a szentmihályi játékosok mellett mindössze két-három vidéki játékos szerepelt a csapatban, de ma már lassan fordított lesz a helyzet.

— Bízunk benne, hogy a ligában maradunk. Vajdaságban nincs még egy ilyen kis falu, melynek csapata ilyen rangos ligában szerepel. Ez a magyarság szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Ebben a rangfokozatban szigorúbbak a feltételek, magasabbak a költségek. Minden támogatás jól jön, legyen szó labdáról, futballcipőről vagy bármi másról. Örülök, hogy egy ilyen pici faluban történik valami. A nagybecskereki Banat, mely valamikor Szuperligát játszott, sehol sincs, a szintén korábbi szuperligás törzsudvarnoki Budućnost stadionját ma már legelőként használják, mi azonban még mindig létezünk — emelte ki Tóth.

A Nagybecskereki Körzeti Liga első fordulóját, melyben az MSK a rezsőházi Potisje csapatához látogatott, lapzártánk után játszották. Az előttünk álló hétvégén a szentmihályiak első hazai mérkőzésükön a beodrai Vojvodinát fogadják.