Az idei Ötösfogat november 7-én Csonoplyán kezdődött, majd másnap Bácsgyulafalván folytatódott. Az ezt követő hétvégéken Bezdánt, Nemesmiliticset, majd végül Zombort is útba ejtette a Fogat, mely már csaknem négy évtizede köti össze a szórványtelepülések műkedvelőit. A különböző helyszínek más-más hangulatot kölcsönöztek az előadásoknak, ám közös volt bennük a szeretetteljes fogadtatás, az elégedett közönség és a közös értékek, a hagyományok iránti elköteleződés.

Nemesmiliticsiek néptáncolnak

A rendezvényfüzér sajátossága, hogy minden évben más-más település vállalja magára a házigazda szerepét. Az idén Zomboron volt a sor, így a Magyar Polgári Kaszinó patinás intézménye adott méltó színhelyet a záróestnek. A program a korábbi állomások hangulatát idézte: változatos, szórakoztató műsorszámok követték egymást. Humoros színpadi jelenetek, könnyed diákelőadások, szavalás, zene és néptánc egyaránt helyet kapott az összeállításban. Bár a fellépők legjelentősebb része a hagyományokból merített ihletet, azért akadt néhány modernebb, kortárs műfajt bemutató előadás is.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség vezetősége is. Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke és Sutus Áron, a VMMSZ elnöke is jelen volt a nézők sorai közt.

A nagy múltú kulturális rendezvénysorozat elősegíti, hogy a nyugat-bácskai, magyarlakta települések is élő, alkotó erőként kapcsolódjanak be a régió művelődési életébe. Galac Ódri Beáta a Magyar Polgári Kaszinó ifjúsági csoportjának vezetője, és ő volt az idei rendezvénysorozat egyik fő szervezője.

Galac Ódri Beáta, az egyik fő szervező

— Az Ötösfogat gyökerei igen régre nyúlnak vissza. 1968-ban kezdődött az egész, amikor egy Ki mit tud? mintájára négy település — Szilágyi, Gombos, Kupuszina és Doroszló — tanárai és műkedvelői egy találkozót hívtak életre. A kezdeményezés tehát Négyesfogatként indult, de gyorsan túlnőtt önmagán: évről évre újabb falvak csatlakoztak, mígnem kilenctagú kulturális vándorprogram kerekedett. A nehezedő szervezési feladatok miatt 1986-ban két ágra bontották a rendezvényt: így született meg a Négyes- és az Ötösfogat. Ami a házigazdaszerepet illeti, ötévente kerül ránk a sor, és ez mindig pluszfeladatokkal jár. Ilyenkor mi állítjuk össze a műsorrendet, koordináljuk a résztvevőket, plakátot tervezünk, és tartjuk a kapcsolatot a másik négy település fellépőivel. Ezenfelül mi pályázunk a forrásokra is, illetve nálunk rendezzük meg a záróestet is, mely után megvendégeljük a résztvevőket. Ez az esemény az egész nyugat-bácskai magyarság számára nagy jelentőséggel bír, de sajnos évről évre beleütközünk abba a problémába, hogy igen kevés a gyerek, és a szervezésnek ehhez kell igazodnia. A Fogat megálmodói annak idején legfőképp középiskolásokra szabták a műsort, ma azonban már középiskolába is gyakran külföldre vagy a nagyobb városokba mennek a fiataljaink. Emiatt az évek során az általános iskolások vették át a főszerepet, most ők dominálnak a műsorszámokban. Azt viszont örömmel állíthatom, hogy az itt szövődött barátságok és szakmai kapcsolatok gyakran tartósan fennmaradnak, és ez a közösségépítő szerep rendkívül fontos.

A szereplők és a szervezők között is akadtak, akik már régóta részesei az Ötösfogatnak, míg mások most először csöppentek bele, de mindenki ugyanolyan lelkesedéssel végezte a rá háruló feladatokat. A bezdáni dr. Pfaff Mihály színjátszó csoport ebben az évben egy bohókás, komikus miniszíndarabot vitt a közönség elé. Vezetője, Csillag László a felkészülés folyamatáról számolt be.

A bezdáni dr. Pfaff Mihály színjátszó csoport tagjai

— Egy paródiával készültünk az idei Ötösfogatra, ez valójában lakodalmas népszokásokat elevenít fel humoros formában. Szeretjük az ehhez hasonló vidám darabokat, és mindig a csapattal közösen döntünk, hogy éppen mit dolgozzunk fel. Nagy szerencsénk, hogy az egyik szereplőnk, Tarkó Trisztán, színésznek tanul, ez jelentősen megkönnyíti a közös munkát. Én elmondtam, hogy mit szeretnék látni a színpadon, a szereplők pedig ügyesen teljesítették az elvárásokat, persze sok-sok gyakorlás volt emögött. A legnagyobb nehézség talán az volt a felkészülés során, hogy sajnos már szinte egyikünk sem él életvitelszerűen Bezdánban — én is máshol dolgozom, a fiatalok pedig főleg Magyarországon járnak iskolába, ezért nehéz megszervezni a próbákat.

A bezdáni Tarkó Trisztán előadás közben

Beck Erik, a zombori Testvériség-Egység Általános Iskola nyolcadikos tanulója két előadásban is szerepet vállalt.

— Az idei évben két előadásban is kaptam szerepet: egyrészt az Ötösfogat múltját bemutató kiselőadásban, másrészt az Örülök, hogy fiú című jelenetben. Ez utóbbi darabot négy fiú adja elő, és egy olyan édesanya történetét meséli el, aki eredetileg kislányt szeretett volna, ám amikor fia születik, felfedezi ennek minden szépségét, és végül ráébred, hogy őszintén örül a sors alakulásának. Színjátszással már régóta foglalkozom hobbiszinten, egy időre azonban félre kellett tennem, mivel a felkészülés sok időt és energiát igényel. Most viszont ismét színpadra álltam, és nem bántam meg. Bár ezúttal sok szöveget kellett megtanulnom, ami jelentős kitartást igényelt, a darabok elsajátítása során más nehézségbe nem ütköztem.

A rendezvény végén Szlákó József, a Magyar Polgári Kaszinó elnöke rövid beszédben méltatta a résztvevőket, majd átadta a dicsérő okleveleket a csapatok felkészítőinek. A hagyományokhoz híven a házigazdák bőséges vacsorával vendégelték meg az összegyűlteket.

Szlákó József beszédet mond az esemény végén

A Fogat állandó támaszává vált a nyugat-bácskai kulturális életnek, és minden jel arra utal, hogy a jövőben is fontos szerephez jut majd a közösség összetartásában. Az idei turné során a résztvevők, a szervezők és a nézők is számos élménnyel és tapasztalattal gazdagodhattak — feltöltődve, új lendülettel és tervekkel várhatja mindenki a következő évadot.

Citerások

Zombori óvodások tánca

Közönség

Citerások

Nemesmiliticsiek néptáncolnak