Alighogy megkezdte tevékenységét az új kormány Magyarországon, máris hatalmas, minden irányból érkezo össztuz zúdul a miniszterekre és a miniszterelnökre. Ilyenkor szoktak elokerülni a szokásos magyarázatok, egyes elemzok részérol, hogy ez általában így van, az ellenzék mindég keményen támadja a kormányt. A volt kormányzati ero, azaz a szocialisták pedig azt próbálják bizonygatni, hogy a Fidesznél nem volt rosszabb ellenzék, mert folyton keményen fellépett a kormánnyal szemben. Most pedig ha van létjogosultsága, ha nincs, ha kell, ha nem, csípobol tüzelnek a Fidesz irányába, foként Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó közremuködésével.
Mindennek azonban van némi furcsa, fanyar bája, mármint annak, hogy ugyanazok a leghangosabbak továbbra is (beleértve a médiában továbbra is jelentos mértékben létezo ,,lakájszolgálatot"), akik azelott. Tehát egy pillanatig sem néztek magukba, szinte meg sem rázták magukat, személy szerint semmilyen problémát nem észleltek az elmúlt nyolc év katasztrofális kormányzását illetoen. Mekkora különbség volt keményen számon kérni az elmúlt nyolc esztendot, amely Magyarország legsötétebb korszakaihoz hasonlított, és nemcsak gazdaságilag, erkölcsileg vagy a hitelesség szempontjából került az ország a legmélyebb gödörbe, hanem olyan dolgok történtek, amelyek csak diktatórikus korszakokban szoktak elofordulni. Óriási különbség van mindenesetre az akkori és a mostani idoszak között.
Emlékezzünk vissza: a titkosszolgálat körülbelül úgy muködött, mint a miloševici idokben Szerbiában, a lakosság túlnyomó részét valós és átvitt értelemben is folyamatosan sárba tiporták. Annyi pénz tunt el, annyit tulajdonítottak el, illetve játszottak át offshore cégeknek, hogy abból egy kisebb országot újjá lehetne építeni. A sort a végtelenségig lehetne folytatni. Mint ahogyan fent említettem, érdemes megfigyelni azokat, akik mindezt eloidézték, hogy milyen kéjesen, vérre szomjasan, kaján vigyorral támadják a jelenlegi kormányt.
Ne essék félreértés, a kormányt mindig arra kell kényszeríteni, hogy betartsa ígéreteit, és ne felejtse el, hogy elszámolással tartozik mind a parlamentnek, mind a polgároknak. De az egyáltalán nem mindegy, hogy személy szerint ki kéri számon a dolgokat. Például Gyurcsány Ferencnek és ,,megszállott' csapatának még egy viszonylagos demokráciában sem lenne helye a parlamentben, azok után, ahogyan az országot betonba döngölték.
Nem is érdemes talán többet foglalkozni ezzel.
Azzal azonban igen, hogy a Fidesz-kormánynak egyébként még a szocialista kormányzatnál is nehezebb dolga lesz azáltal, hogy három különbözo irányból zúdulnak majd rá perzselo támadások vagy számonkérések.
Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét illetoen, némely kijelentésekbol már arra következtetnek egyesek, hogy egy világ haragszik Orbán Viktorékra.
A Lehet Más a Politika szerint úgy tunik, hogy a Fidesz letért a nemzeti együttmuködés útjáról. Schiffer András frakcióvezeto arról beszélt, hogy a kormány kivenné az alkotmányból azt a részt, amely szerint az új alkotmány elokészítésének részletes szabályairól szóló országgyulési határozat elfogadásához a képviselok négyötödének szavazata szükséges. Ezáltal a Fidesz-KDNP pártszövetség nem kívánja azokat a fékeket, amelyek adott esetben még egy alkotmányozó többséget is kötnek.
A Jobbik más irányból ugyan, de szintén keményen tüzel: szerinte egészen egyszeruen egyeduralomra tör a Fidesz. Egy tollvonással megszüntetné az ellenzék alkotmányban rögzített két legfontosabb biztosítékát a demokráciára - jelentette ki Novák Elod alelnök keddi sajtótájékoztatóján. Az egyik kifogásolt pont az alkotmánybírák választására vonatkozik. A másik pont ,,ennél is sunyibb', sorok között történo módosítás - mondta a jobbikos képviselo. Azt a passzust szeretnék kiiktatni az alkotmányból, amely kimondja, hogy az új alkotmány részletes szabályairól szóló országgyulési határozati javaslat elfogadásához a képviselok négyötödének többsége szükséges.
Összegezve egy-két hét kormányzást követoen szinte minden fontos ügyben támadják a kormányt, a kettos állampolgárságot illetoen, a június 4-ei emléknap, az alkotmánybíróság, a köztársasági elnök személye és az ország gazdaságpolitikai helyzete kapcsán is.