Hatodik alkalommal valósult meg a Duna Nap az Europa Nostra díjas erdélyi Torockón a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szervezésében. Június elsején, hetvenkét órával a nemzeti összetartozás napját megelőzően.

Újfent bizonyítást nyert, hogy amikor egy-egy ügy érdekében összefog a közösség, annak sikerességét még az időjárás sem kérdőjelezheti meg. Legfeljebb a korábban kijelölt helyszínek módosultak kissé…

A szerző felvételei

Tovább élt és egyre gazdagodott viszont a 2014-ben útjára indított rendezvény alapkoncepciója. Az idei tematikus, huszonegynéhány installációból készült molinós tárlat a legnagyobb székely, Orbán Balázs életét mutatta be, hőn szeretett szülőföldjének, a Székelyföld székeinek vidékein is végig vezetve lépésről-lépésre múltunk és jelenünk ismerőit, jövőnknek vallatóit.

„E csillag: az ő tündöklő erénye, / az önzetlen, tüzes faj szeretet. / Mely őt örökké ösztökélte, úgy hogy / a munkában nem ismert szünetet. / Volt: mindig-hő vas és egyben: kovácsa! / Így gondoljunk ma mind Orbán Balázsra!” (Tompa László)

A hatodik Duna Napot — és egyben a tárlatot is, Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A bőségesen hulló égi harmat által is rendhagyóvá lett megnyitó bensőségességéhez Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi „versvándor” és Hajvert Ákos, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, egyébként mindketten Radnóti-díjas versmondók is jelentősen hozzájárultak. A napot tagoló költészeti performanszaikban az erdélyi gyökerekkel bíró magyar irodalom óriásainak — Ady Endre, Wass Albert, Reményik Sándor, Arany János… remekműveit hallhatták az egybegyűltek. Időrendileg a délutáni program keretében is, mely a helyi Néprajzi Múzeum előtt felállított Pódiumszínpad elé invitálta az érdeklődőket. A nyitányhoz tartozott továbbá a tordasi Gatyamadzag zenekar ízelítős bemutatkozása. Velük, pár óra múlásával, az utóbb nevezett helyszínen zajló műsorok szélesebb körű közönsége is találkozhatott. A tavalyi összejövetelhez hasonlatosan, ezúttal is megkülönböztetett figyelmet kért és kapott az autentikus torockói népviselet színpadi bemutatása is Lassel Ágnes, a helybéli néprajzi múzeum igazgatónőjének szakmai koordinálásával.

Az 1129 méter magas Székelykő sziklaszirtjei tövében fekvő Torockó és annak tőszomszédságában keresendő Torockószentgyörgy valóságos magyar szigetnek számít Fehér megyében, Kolozsvár és Nagyenyed között félúton. 2011-ben az 1089 összeírt lakosából 995-ük vallotta magát magyarnak. A torockói Duna Ház, annak legelső lépéseitől datálva, előre tolt kulturális bástyaként működik a régióban. A magyar kultúra és a magyar közszolgálati média elismert, küldetését betöltő helyi központjává vált, amely folyamatosan gazdagodó programkínálattal egész évben várja és fogadja közönségét. Színvonalas előadásoknak, kreatív gyerekprogramoknak, közkedvelt rendhagyó irodalom- és irodalomóráknak, telt házas családi koncerteknek, színpadi produkcióknak, pódiumműsoroknak, szakmai fórumoknak, alkotótáboroknak, ifjúsági egyletnek, közönségtalálkozóknak biztosít befogadó hajlékot. Komoly csapatmunkát igénylő vállalkozás ez, melynek egyik megálmodóját, név szerint Dobos Menyhért urat, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, Torockó község önkormányzata az érdekükben tett kimagasló munkájáért, valamint a település lakosságának nyújtott kulturális szolgálataiért, ez év június elsejei keltezéssel településük díszpolgárává avatták. A díszoklevél és az ajándék mellé előbb Szőcs Ferenc, Torockó polgármestere, majd Csécs Márton, a Torockói Unitárius Egyházközség lelkipásztora fűzött barátsággal, megbecsüléssel és tisztelettel egyaránt gazdagon átszőtt, méltató gondolatot.

E pillanatok után a helyi Unitárius Nőszövetség lelkes aktivistáinak méltatása következett, akik jótékonysági süteményvásárja az idei Duna Napon is biztató visszhangra talált. Megtörtént továbbá a cserkészekkel karöltve megvalósított kincskereső kalandjáték eredményhirdetése is. Az egymásra találás ezen etapját az operettek világának feltárulkozása tett teljessé Oszvald Marika és Peller Károly anyaországi előadóművészek énekhangi kalauzolásával.

Míg az eredetileg szabadtériként elképzelt Tündérkert gyermek-és családcentrikus programjait a helyi Kriza János Művelődési Ház nagytermébe szorította be az eső, annak udvarán a Torockói Íjász Szer legényei igyekeztek gyakorlati jártasságot nyújtani az íjászat fortélyai iránt érdeklődőknek. A tündérkerti kézműves és interaktív foglalkozások, illetve ügyességi játékok szakmai összefogódzása volt a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a torockói Sebes Pál Általános Iskola pedagógusainak, valamint a kolozsvári MókaTár Egyesületnek, mely utóbbiak népdal- és néptánc tanítást is vállaltak. Kisvártatva a Legyél Cimboránk, Erdély! felhívás is elhangzott, majd a jelen lévő és nekibátorodó gyermekekkel karöltve a Cimbora Együttes lépett pódiumra. Interaktív családi verskoncertjük Kányádi Sándor és kortárs magyar költők költeményeire építkezett. A tordai Jósika Miklós Líceum diákjai a Tüzet viszek,ne lássátok című zenés-táncos népi gyermekjátékot, valamint Az aranyszőrű bárány című népmese feldolgozást nyújtották át a zsúfolásig megtelt terem publikumának… Az egymásba kapcsolódó gyermekprogramok között egy lovaglásra bátorító is helyet kapott a faluközpontban, illetve a több órán át lelkesen működtetett filmklub a helyi nyolcosztályos egyik tantermében. Süsü, a sárkány kalandjai; Mesék Mátyás királyról; Vízipók — csodapók; Kérem a következőt; Janó Manó és az elveszett harmatcseppek; Egy kupac kufli… Sokunk gyermekkorának rajzfilmhősei integettek vissza a vetítővászonról.

Torockó hajdanán bányászváros volt, lakói betelepült székelyek. Végvár. Azt mesélik, a településen, épp a föléje óvón emelkedő Székelykő okán, a Nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le. Mi, ez utóbbi ottlétünk ideje alatt a fölöttünk ráérősen elterülő esőfelhők mielőbbi távozását óhajtottuk. S midőn kérésünk meghallgattatást nyert a Gondviselőnél, se perc alatt levetkőzte korábbi álmosságát a völgy. A sorrendben hatodik Duna Nap fináléjában a polgármesteri, lelkészi és vezérigazgatói köszöntők után Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondott üdvözlő beszédet. A vacsoracsillag feljöttével szinte egyidőben rajtoló Összetartozás koncerten Varga Miklós, Varga Vivien, Varga Szabolcs, Sasvári Sándor és Sasvári Léna közös előadásait élvezhette a publikum, végül pedig Nagy Feró és a Beatrice fergeteges zenekari produkcióját.

Ez utóbbi fellépők koncertjének búcsúszámát követően rajtoló visszaszámlálás előbb pazar tűzijátékot hozott. Végül, minden ízében többszörösen is átérzett, többezer torokból egyszerre felzúgó Nemzeti imát és a Székely himnuszt. A Székelykő és az Ordaskő közötti völgyből. Ahová… Ahová hazaérkezik az ember gyereke, bármilyen messziről is volt annak indulása. Hazaérkezik, mert testvérként fogadja őt. Tíbor, Robika, Árpi bácsi… Ha jobban belegondolok, így, az idők távlatából, a nagy mesemondónk, Jókai Mór is valami ilyesmit érezhetett anno. Csak más nevekkel… Köszönettel a lehetőségért.

Még több kép!▼