* Az eredményesség tekintetében mit emelne ki a tavalyi évből?

— Három európai uniós pályázaton nyertünk. Folytatódott a horgosi kerékpárút kiépítése, és már teljes egészében használható a falu központjától Magyarkanizsa felé, a település végéig. Az idén pedig elkészül a tervdokumentáció a kerékpárút folytatására a Horgos—Röszke magyar—szerb közúti határátkelőtől Horgos központjáig, valamint a település végétől Magyarkanizsán keresztül a törökkanizsai hídig, melynek a másik oldalán csatlakozik a már meglévő kerékpárúthoz. Ezzel a tervdokumentációval megpályázhatunk majd egy nagyobb nemzetközi, esetleg hazai pályázatot. Szintén EU-s pályázatnak köszönhetően a Cnesa kulturális és oktatási intézményünkben sikerült felszerelni és felújtani a felnőttoktatói központot, mely új technikai felszerelést, fény- és hangtechnikát kapott, és megújult a pincehelyiség, melyet előadásokra lehet használni. Ez az intézményünk továbbá támogatást kapott a köztársasági kulturális minisztériumtól a színházterem felújítására, új székek kerültek beépítésre, és egy modern tűzvédelmi függönyt is beszereltek. A harmadik EU-s pályázattal a megváltozott munkaképességű személyek helyzetét javítottuk. Kanizsán már működik egy gölöncsérműhely és egy üvegház, ahol növényeket termesztenek, most pedig sikerült kialakítanunk egy alközpontot Horgoson, ahol gombatermesztéssel és szappankészítéssel foglalkozhatnak az érintettek. Magyarkanizsa legnagyobb beruházásának szintén nemzetközi kötődése van, ez a szennyvíztisztító első és második fázisának a kiépítése, befejezése volt. Most próbaüzemben működik. A meglévő szennyvíztisztító lett teljes mértékben felújítva és átépítve, mely így már eleget tesz az EU-s szabványoknak. Ez több mint 2 millió eurós EU-s támogatású beruházás volt, melyhez 15 százalékot tett hozzá az önkormányzat. Ezzel egyike lettünk azoknak a településeknek, amelyek a Tiszába és az öntözőkanálisokba olyan megtisztított vizet engednek ki, amely valóban alkalmas öntözésre, és nem károsítja a természetet. Az idegenforgalmi beruházások terén tavaly számos fejlesztés valósult meg a Tisza-parton, közben népszerűsítettük az idegenforgalmi kínálatunkat, a Helló Kanizsa branddel pedig nemzetközi elismerést nyertünk. A mezőgazdasági fejlesztéseket a termelőkkel együttműködve valósítottuk meg, akik a Prosperitati Alapítvány támogatásainak köszönhetően nagy léptékű fejlesztéseket tudtak eszközölni. Az önkormányzat lekíséri ezeket a fejlesztéseket a mezőgazdasági utak javításával, az áram bevezetésével a földekre az öntözőberendezések működtetésére vagy egyéb kisebb léptékű támogatásokkal, melyekkel segítünk a mezőgazdasági termelőknek alapeszközöket beszerezni vagy állatállományt növelni. Az oktatás minőségét is igyekszünk folyamatos beruházásokkal fejleszteni az óvodától a középiskoláig. Az óvodáknál az épületek energiahatékonyságát növeltük, az általános iskolákban támogattuk az okostantermek kialakítását. A középiskola állagmegőrző beruházásain túl pedig az intézmény népszerűsítésén is dolgozunk. A tavalyi év nagy eredménye a birkózóakadémia átadása, mely intézmény szeptemberben kezdte meg működését, a hozzá tartozó kollégiumba is beköltöztek a fiatalok. Az akadémia magyarországi támogatásból épült fel, de a körülötte lévő infrastruktúrát az önkormányzat finanszírozta. Fontosnak tartjuk a sportéletet, mert a sport közösségmegtartó erőt képvisel, ezért folyamatosak a fejlesztések. Községünk területén harminchat sportklub működik. Ezek közül a birkózás, a kajak-kenu, a foci és az atlétika a legerősebb sportágak, de az utóbbi időben erősödik az úszás, a kézilabda és az asztalitenisz. A Partizan épületénél kialakítottunk egy külső edzőteret, a belső részt teljesen felújítottuk. Adorjánon egy vadonatúj focipálya-lelátó készült, Tóthfaluban pedig elkezdték építeni a sportcsarnokot, mely közvetlenül kötődik az általános iskolához és az ott lévő fociakadémiához, kollégiumhoz. Terveink között szerepel egy labdarúgással kapcsolatos fejlesztés Horgoson is.

Kép: A polgármesteri hivatal fényképe

* Az infrastruktúra terén voltak vagy lesznek jelentősebb előrelépések?

— Folyamatosan dolgozunk az utcák és az utak karbantartásán, emellett igyekszünk új utcákat és utcarészeket kiaszfaltozni. Ez mind a tizenhárom településünkre vonatkozik. Nagyobb jellegű beruházás Martonoson és Oromhegyesen lesz, ezekre tavaly szerződtünk le, és az idén fejezzük be őket. Mindkét településen két-két új utca lesz kiaszfaltozva. Közben várjuk azokat a nagyberuházásokat, amelyeket köztársasági finanszírozással a Szerbia Útjai Közvállalatnak a feladata megvalósítani. Az engedélyes tervek már ott vannak, ez pedig az adorjáni és a martonosi bekötőút, a magyarkanizsai kerülőút Törökkanizsa irányában, az Orom és Csantavér, valamint a Kispiac és Ludas közti utak. A köztársaság remélhetőleg mihamarabb megvalósítja ezeket a projektumokat, melyek látványosan hozzájárulnak majd az úthálózatunk fejlődéséhez.

* Mennyire élhető város Magyarkanizsa?

— A család és a közösség szempontjából az egyik legélhetőbb. Ezt az arculatot szeretnénk is megtartani. Az idegenforgalmat és a gazdaságot, mezőgazdaságot fejlesztve foglalkozunk a vállalkozókkal is. Az önkormányzat egyébként végigkíséri az itt élő polgárok egész életét, minden korosztály számára elérhető valamilyen szolgáltatás. A költségvetés több mint 10 százalékát szánjuk a szociális hálóra, ez egy hatalmas összeg, összehasonlításként a szerbiai átlag körülbelül 2-3 százalék. Van idősek otthona (egyházi is), elérhető az időskori és az otthoni ápolás, működik szociális szolgáltató, felnőtt- és pedagógusképző központ, valamint népkonyha. Van továbbá ösztöndíjprogram, sporttámogatás, gyerek születésekor egyszeri támogatás, babakelengye- és szociális foglalkoztató program. Ez nagyon sok pénzbe kerül, de úgy véljük, hosszú távon a polgárok ilyen jellegű kiszolgálása erősíti legjobban a közösséget.

* Horgos révén Magyarkanizsa Önkormányzatát is érinti a Szabadka—Szeged vasútvonal felújítása. Mit vár ettől a fejlesztéstől?

— Egyrészt a határátlépés meggyorsításával könnyebbé válik az ingázók élete, valamint azoké is, akik a várakozás miatt ritkábban járnak haza, de Magyarországon dolgoznak. Másrészt a gazdasági élet fellendülése várható, hiszen a vasútvonal közvetlenül a horgosi ipari zóna mellett halad el, mely mára már teljes infrastrukturális kiépítettséggel várja a potenciális befektetőket.

* Vannak érdeklődők?

— Igen, magyarországi és községi vállalkozók is. Főleg a megújuló energiában vagy a logisztikai központ kiépítésében érdekeltek, hiszen nem csak a vasút halad el közvetlenül mellette, az autópálya is ott van. A község területén egyébként több mint száz munkahely már évek óta nincs betöltve. A hiányszakmákat a középiskola segítségével próbáljuk orvosolni, ezért is igyekszünk az intézményt népszerűsíteni. Ha most érkezne egy befektető, aki harminc embernél többet szeretne foglalkoztatni, akkor emberhiány okozta gondba ütközne. A határ közelsége pedig csak fokozza ezt, hiszen Magyarországon magasabb a bérezés, a horgosi, martonosi vagy kispiaci lakosoknak pedig az ingázás napi 25-30 percükbe kerül — természetesen, ha a határ átjárható.

* A migránsokat illetően javult vagy rosszabbodott a helyzet?

— A számuk nem emelkedett meg, vagyis 250-300 migránsról beszélünk, akikről persze nem tudjuk, hogy ugyanazok-e, de nagyjából állandóan ugyanennyien vannak. Főleg Horgost érinti ez a gond, néha Kanizsán is átutaznak, keresik a határzónát. Az év végén volt egy pozitív elmozdulás, próbálják őket befogadóközpontokba szállítani. A kikindai rendőrállomással karöltve igyekszünk tehermentesíteni Horgost, amin azt értjük, hogy rendőrségi közreműködéssel és az önkormányzat által fizetett buszokkal elszállítjuk a migránsokat. Pénzben nem lehet mérni azt a nyugalmat, amelyet a horgosiak ezzel kapnak, úgyhogy az önkormányzat továbbra is támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy Horgos tehermentesüljön a migránsoktól.