Jurták, íjászat, ősi magyar viselet megjelenítése, harci eszközök bemutatása, társalgás. Ez jellemezte a nyári napforduló alkalmából sorra kerülő rendezvényt. Az esemény keretében a bánáti rónaságból kimagasló aracsi pusztatemplomhoz érkezőknek a vajdasági hagyományőrzők a favázra feszített, tündökkel rendelkező, kerek nemezsátor építését is bemutatták. Az év leghosszabb napján megtartott összejövetel leglátványosabb része mindenképp az alkonyatkor felfénylő szertűz volt, melyet őseink egykor a hit, a lélek szakralitásának erősítése céljából gyújtottak.

Fotók: Zséli Ágnes

— Egyébként a csillagászati szakterminológia szerint a nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, így ez az év leghosszabb napjának ünnepe — mesélte Kinka Tibor péterrévei hagyományőrző. Az ősi magyar viseletbe öltözött résztvevő azt is elmondta, hogy eleink a jurtában is tüzet gyújtottak azért, hogy a családi fészket meleggel és főként ilyentájt fénnyel árasszák el, mivel a nyári napforduló után majd hosszabb, őszi sötét éjszakák következnek. — A magyar hagyományőrzésben a tűz, a fény megünneplése központi eseményként szerepel, melyet mindmáig megjelenítenek — folytatta Tibor. — A nyári napforduló alkalmából mi is szertüzet gyújtunk, méghozzá akkor, amikor a nap lebukóban van. A tűz képletesen a fénynek a további megtartását, a továbbvitelét jelképezi, mivel bevilágítja majd az eljövő őszi és téli napok sötét világát. Ennek a szertartásnak az éltetésével az utókornak is továbbadjuk a hagyományt.

Az Árpád-korban épült templom csodálatos falainál erőt meríthetünk, az ott-tartózkodás pedig minden alkalommal különleges érzéssel tölti el az ember lelkét. Mindez jellemző mind a múltra, mind a jelenre, de a jövő nemzedékének életére is, különösen ilyenkor, amikor a magyarság egyik legkultikusabb emlékhelye a nehéz járványhelyzet után újra hagyományőrzőkkel népesülhet be.

— A rendezvénnyel az ezeréves múltú aracsi pusztatemplom üzenetét továbbítjuk — emelte ki Link Lajos fő szervező, az Aracs 95 Polgárok Társulásának elnöke. — A romtemplom a délvidéki magyarság szimbólumává vált, és őseink hagyatékát képviseli. A koronavírus miatt kialakult helyzetre való tekintettel sajnos tavaly s az idén sem tudtuk folytatni a már három alkalommal megrendezett Aracs középkori piknik és népi ételek íze a nyári napforduló tájt nevű tömeges rendezvényünket. Az idén azonban a környékbeli hagyományőrzők színe-java összejött azzal a szándékkal, hogy ezt a napot szimbolikusan egy olyan nappá tegyük, amelyből újrakezdésként erőt meríthetünk, azzal az üzenettel, hogy voltunk, vagyunk és leszünk is — emelte ki végszóként a szervező. 

Az aracsi pusztatemplomnál szervezett nyári napforduló ünnepre a többi közt Törökbecséről, Óbecséről, Péterrévéről, Temerinből, Bajsáról, Adáról, Zentáról, Magyarkanizsáról, Sándoregyházáról és Keveváráról is érkeztek résztvevők, érdeklődők. 

Fotók: Simoncsik Ágota