Székelyudvarhely 1978-ban vonult be a magyar hagyományőrzés történetébe: a városban szervezték meg először a világ első táncháztalálkozóját. A kezdetből hagyomány lett, s idén szeptember 7-9. között rendezték meg az Erdélyi Táncháztalálkozót. A helyszíni élményeit Tóth János, a Hagyományok Háza hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős szakmai vezetője osztotta meg.

„A Találkozó a tánc igazi ünnepe, hiszen a Küküllő menti városban rendezték az első táncháztalálkozót 1978-ban. A közösségek azóta is büszkén ápolják e nemes hagyományt, s e kiemelt ünnepnek mi is részesei lehetünk ezekben a napokban. A szemlélőnek elképesztő élményben lehet része; ezrek látogattak Székelyudvarhelyre. Délelőtt beszélgetünk, e napszak pedig igazán a családokról szól. Végighaladva a színház mögötti téren, a parkban családok beszélgetnek, gyermekek rajzolnak serényen az aszfaltra. Igen, majális-hangulatban telnek az órák.

Forrás: Erdélyi Táncháztalálkozó

A találkozó eredménye, hogy olyan közönséget tud magához vonzani, aminek tagjai nem biztos, hogy a mindennapokban élik és ápolják ezt a kultúrát, de az itt szerzett élményeik kihathatnak a jövőre.

Nem szakmai találkozónak tekinthetjük a három napot, az együttlét varázsát élhetjük meg együtt; megtapasztalhatjuk a közösség erejét. A több száz, s mi több, ezer kilométerről érkezők régi ismerősökként üdvözlik egymást, s örömük kihat az egész találkozóra. Az amatőr mozgalom táncosainak, zenészeinek jelenléte a találkozó igazi erőssége, viszont a hivatásos együttesek programjai emelik a rendezvény fényét. A teljesség igénye nélkül, például a Városi Sportcsarnok ad szombat este otthont az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek közös előadásának.

A programokat az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezi, s az Intézmény – számos önkéntessel kiegészítve – adja a rendezői stáb derékhadát. A Hagyományok Háza is kiveszi részét a programból, hiszen a helyi főszervező a Kaszaj Kulturális Egyesület nekünk fontos stratégiai partnerünk.

A tömeget látva elégedettség tölti el a résztvevő szívét: a négy és félévtizedes kezdeményezés mára örömünneppé vált, ahol a Kárpát-medence minden szeglete – akár mint bemutatkozó, fellépő vagy vendég – jelen van.”