A cserkészverseny három, interneten beküldhető fordulóból, egy szövetségi és egy Kárpát-medencei döntőből áll, azaz hónapokig tartó odaadó és kreatív munkát követel meg, melyet három korosztálynak, a Kárpát-medence kiscserkész, cserkész és kósza (felfedező) őrseinek hirdetnek meg, és a vetélkedő végén mindhárom kategóriából megnevezik a Kárpát-medence legjobb őrsét. Immár csak karnyújtásnyira, azaz egy utolsó nagy hajrára van ettől a titulustól a tóthfalui 24. Számú Kapisztrán Szent János Cserkészcsapat Róka őrse, miután itthon a legjobbnak bizonyult a nemrégiben megszervezett szövetségi döntőn. Tavaly ugyanis az összmagyar döntő két korosztályában is nyertek a vajdaságiak.

Boldog és izgatott cserkészektől volt hangos a tóthfalui régi iskola épülete és udvara, a hatalmas terület megtelt ügyeskedő, szorgos gyerekekkel, kisebbekkel és nagyobbakkal. Ki krumplit hámozott, ki hagymát szeletelt, más tüzet rakott vagy a bográcsot cipelte. A résztvevőknek ugyanis először a főzési tudományukról kellett számot adniuk a szövetségi verseny során — és természetesen mindarról, ami egy főzés kapcsán felmérhető: csapatszellemről, összetartásról, feladatok szétosztásáról, ügyes kezekről, tűzrakásról, önállóságról és persze a finom ízről meg a gusztusos tálalásról.

— Magyarkanizsáról, Tóthfaluról, Szabadkáról, Temerinből, Óbecséről érkeztek a versenyző őrsök, azaz mintegy negyven cserkész van jelen. Két kiscserkész- (tizenkét év alatti korosztály) és hat nagycserkészőrs vetélkedik, őket természetesen korosztályuk kritériumai szerint pontozzuk — magyarázza Zelenka Antal és Fuszkó Rita, akik mindketten az Össze-SZÖVŐ vajdasági koordinátorai, a szövetségi döntő szervezői a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség képviseletében. — A vetélkedő 2011 és 2013 között Maros Körzet Cserkészeinek Versenye néven zajlott a Romániai Magyar Cserkészszövetség Maros Körzetében, majd a sikerességén felbuzdulva 2015-től a Romániai Magyar Cserkészszövetség összes körzetében megszervezték, és a körzeti döntők mellett szövetségi döntőt is tartottak, 2017-ben az erdélyi cserkészek mellé csatlakozott a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség is, egy évvel később pedig következett az első Összmagyar Szövetségi Vetélkedő Őrsöknek — részletezte Antal, és hozzátette, a koronavírus-járvány miatt a megmérettetések online folytak, ám az idén végre ismét személyes „összecsapások” is voltak. — Nagyon örülünk, hogy a Kárpát-medencén túlról, azaz például Németországból vagy Amerikából is csatlakoztak hozzánk magyar cserkészőrsök, így a diaszpóra is kiveszi a részét az Össze-SZÖVŐ-ből.

— A paprikásfőzéshez kreatív feladatok is társulnak: az őrsöknek meg kell hívniuk valakit magukhoz ebédre, és valamilyen etikettet is ki kell találniuk azt illetően, hogyan fogják a közösen elkészített ebédet elfogyasztani. Pontozzuk az ízt és a vendéglátást is — tudom meg Ritától. — A második feladat egy kvíz extrákkal, cserkészszabályokra vonatkozó kérdésekkel, ügyességi játékokkal, tehát a versenyzőknek meg kell mutatniuk, hogy fejben és fizikailag is hogyan találják fel magukat. A harmadik feladat pedig a meglepetés: egy kisebb előadás keretében kell két-három percben bemutatniuk az őrsöket, a forma lehet pantomim, vígjáték, zenés összeállítás, bármi. A helyben elért pontszámokhoz adódnak hozzá az internetes forduló pontjai, s ezek alapján derül ki, ki jut be az összmagyar döntőbe.

A versenyzők mellett szervezők, kisegítők is érkeztek szép számmal, Szentmihályról, Martonosról, Temerinből. Beszélgetőtársaim azt is elmondták, hogy úgy tűnik, a járványos időszak után újra fellendülőben van a vajdasági cserkészélet, hiszen sok új csapat alakult a vajdasági településeken, a gyerekek nagyon buzgók, vagyis a korábbi felnőttképzés meghozta gyümölcsét. Bujdosó Igor segédőrsvezető Temerinből jött az Unikornis őrs tagjaként, Rózsa Heléna pedig a tóthfalui Liliom őrs vezetője. Örömmel mesélték, hogy a feladatok részeként az őrsük nevéhez illő csatakiáltást kellett kitalálniuk, vagy például el kellett látogatniuk a saját településükön néhány magyar kötődésű helyre. A győztes Róka őrs vezetője, aki egyúttal a tóthfalui 24. Számú Kapisztrán Szent János Cserkészcsapat parancsnoka is, Rózsa Antoanetta az eredményhirdetés után az összmagyar megmérettetésen való részvételre feljogosító elismerő oklevél birtokában hihetetlenül boldog volt. Szervezésében egyébként a vetélkedőt megelőző napon Tóthfaluban 24 órás cserkészetet tartottak, melyen a helybeli, a magyarkanizsai és a szentmihályi cserkészekkel együtt a török időket idézték meg, amiről egyikük-másikuk öltözéke is tanúskodott.

— A program az oromhegyesi Bergel-dombnál kezdődött, ahol a zentai csatáról hallhattunk történelmi előadást, majd 8 kilométeres gyaloglás után megérkeztünk a házigazda településre. Szalonnát, kolbászt sütöttünk ebédre, csatázósat játszottunk, fecskefészkeket építettünk, beszélgettünk Utasi Jenő atyával, és a szeles, esős idő miatt a kollégiumban éjszakáztunk, viszont tábori körülmények között — újságolta.

Fotók: Vajdasági Magyar Cserkészszövetség

A programon a magyarkanizsai, nyolcadikos Csanádi Petra, az oromhegyesi, hatodikos Rekeci Hajnalka és a magyarkanizsai, ötödikes Harmat Ádám is részt vett. Mindhárman már legalább két éve cserkészek, s azt mondták, azért szeretnek cserkészkedni, mert így rengeteg embert meg lehet ismerni, nagyon sokat játszanak, énekelnek, megtanulnak együtt élni a természettel, és olyan dolgokat tapasztalnak meg, amelyeket a mindennapi életben is lehet hasznosítani — ilyen például a csomókötés, mely nagyon hasznos lehet akkor, ha egy osztálytársnak elszakad a táskája. Szabó Dóra, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség alelnöke, aki lányával és fiával Szentmihályról érkezett a rendezvényekre, azt hangsúlyozta, hogy az egész napos távollét segíti a gyerekek szocializálódását, az együtt töltött idő, a csapatmunka pedig mindenkire nagyon jó hatással van a bezárkózott világunkban.