SZERBIA ELNÖKÉNEK ULTIMÁTUMA. A hétvégén, október 28-án és 29-én népszavazás lesz Szerbiában. A belgrádi Parlamentben négy párt arról állapodott meg, hogy sürgősen, népszavazáson megerősített alkotmányban kell kőbe vésni azt, hogy Kosovo mindig is Szerbia része volt, és az is marad. Sürgősen, mert a nemzetközi közösség az év végéig kívánja rendezni Kosovo státusának kérdését. Belgrád -- mint az elmúlt másfél évtizedben annyiszor - most is a lehetetlenre vállalkozott. Milošević idejében arra, hogy hadat üzen az egész világnak. Most, 2006 őszén arra, hogy legyűri, leteperi, két vállra fekteti, aztán felpattanva megelőzi az -- időt. Előbb fut a célba, mint az ENSZ kosovói különmegbízottja, s Szerbiáé lesz Kosovo, a babér. Az időnyereséggel való taktikázás célravezetőségéről két hete kiderült: kár volt így sietni, a státusrendezés eltolódhat. Eltolódhat, ha Szerbiában még az idén sor kerül a rendkívüli választásokra. A múlt héten Belgrádban nem kis idegességet váltott ki az újabb hír: a jövő év júniusáig meghosszabbították Martti Ahtisaarinak, az ENSZ-főtitkár kosovói különmegbízottjának a mandátumát. A különmegbízott ugyan cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a Kosovo státusáról folyó tárgyalások nem fejeződnek be az év végéig - szerinte befejeződnek, nincs halasztás -, ám a brüsszeli üzenet megkeverte a kártyákat.
A belgrádi óra-hadművelet stratégiája szerint ugyanis az alkotmány elfogadását követően Szerbiában villámgyorsan, már december elején rendkívüli választásokra kerül sor. Parlamenti választásokra. Boris Tadić Szerbia elnöke, a Demokrata Párt elnöke azonban a múlt kedden ultimátumot intézett Vojislav Koštunica miniszterelnökhöz és kormányához. Ha a decemberi parlamenti választásokkal egyidejűleg nem tartanak köztársasági elnökválasztást is, akkor lemond tisztségéről. Lemond, s akkor Szerbia kénytelen lesz elnökválasztást tartani. ,,Állok elébe! - üzeni Tadić, akinek még tart a mandátuma, de azt szeretné, ha decemberben mindenki a rajtvonalhoz állna, versenybe szállna, megmérettetne.
A TARTOMÁNYI KORMÁNY ÁLLÁSFOGLALÁSA A REFERENDUMRÓL. ,,A referendum általi véleménynyilvánítás elvitathatatlan demokratikus kategória, ezért a Tartományi Végrehajtó Tanács arra szólítja fel a polgárokat, hogy éljenek demokratikus jogaikkal, és vegyenek részt az új alkotmányról szóló népszavazáson. A referendumon pedig döntsenek úgy, ahogyan az megítélésük szerint megfelel Vajdaság Autonóm Tartomány polgárai érdekeinek. A TVT megállapítja, hogy a referendum bojkottja nem szolgálná azoknak a törekvéseknek a megvalósulását, amelyeket Vajdaság Autonóm Tartomány Tartományi Végrehajtó Tanácsának platformja tartalmaz - olvasható a kormányközleményben. A Beta értesülései szerint a vajdasági kormány tagjainak többsége az állásfoglalás szövegére szavazott. Hárman ellenezték annak elfogadását: mindhárman a VSZL tagjai.
Hétvégi fejlemény: Pásztor István tartományi gazdasági titkár, a VMSZ elnökségének tagja a Dnevniknek azt nyilatkozta: ő, személy szerint, nem támogatja az alkotmánytervezetet, mert ,,nem lehet kompromisszumot kötni az egyenjogúság és a vajdasági autonómia kárára. A VMSZ egyébként a hétvégén Temerinben tartotta meg az új alkotmánnyal kapcsolatos referendum előtti vitaestjeinek zárórendezvényét. Az összejövetelen Kasza József, a VMSZ elnöke sorolta az új alkotmány szövegével kapcsolatos dilemmákat, mert az egy egész sor elszomorító kitételt tartalmaz, ugyanakkor szakít a miloševići múlttal. A VMSZ a lakossági fórumokon elhangzottak alapján fogalmazza meg állásfoglalását. Ezt lapzárta után, kedden vagy szerdán teszi közzé.
A dr. Páll Sándor vezette VMDK még október 6-án arra hívta fel párttagságát, a VMDK szimpatizánsait és a demokratikus közvéleményt, hogy ,,az elkövetkező népszavazáson NEMMEL szavazzon. A VMDP elnöke, Ágoston András október 21-én juttatta el a sajtóhoz a Vajdasági Polgári Körök V. Találkozójának a felhívását, melynek lényege a következő: ,,Mi, vajdasági magyarok, menjünk el szavazni, és szavazzunk nemmel!
ROBBANÁSSOROZAT PARAĆINBAN. Csütörtökön robbanássorozat rázta meg Paraćin városát. A Karađorđevo dombon fölrobbant az a katonai lőszerraktár, amely légvonalban mindössze 800 méterre van a várostól, a dombon pedig hétvégi házak vannak. A 3,5 ezer tonna lőszer levegőbe röpülése nagyobb félelmet és rettegést keltett a városban, mint annak idején (1999) a Kis-Jugoszláviát bombázó NATO-gépek. A detonáció pillanatában 6 katona volt a raktár közelében -- szerencsére a robbanásnak halálos áldozata és súlyos sebesültje nincsen. Az ablaküveg-szilánkok mindössze egy tucatnyi könnyebb sérülést okoztak. De ép ablaküveg, kirakat a városban szinte nem maradt, így a polgárok ideiglenesen műanyag fóliával voltak kénytelenek ,,beüvegezni lakásuk, házuk ablakait. A belgrádi hatalom képviselői azonnal a helyszínre siettek, s azonnali állami támogatást kínáltak fel a károk szanálására - hétfőn a paraćini iskolákban már folytatódhatott a tanítás. A történetek nemcsak Paraćin lakosságát rázták meg, hanem egész Szerbia polgárait. Nem tudni ugyanis, hogy Szerbia területén hány ilyen raktár, hány ilyen ketyegő bomba van, amely bármikor felrobbanhat.
GönczKasza-találkozó
2006. október 19-én, a horgosi határátkelőn Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke találkozott dr. Göncz Kingával, a Magyar Köztársaság külügyminiszterével. A munkajellegű megbeszélés homlokterében az október 28-án és 29-én elfogadásra váró új szerbiai alkotmányjavaslat, az év végén esedékes szerbiai választások és a délvidéki magyarságot érintő egyéb kérdések voltak. A baráti hangnemű eszmecsere végén mindketten egyetértettek abban, hogy hosszú távú megoldásokat kell találni a délvidéki magyarság szülőföldön való megmaradása és boldogulása érdekében.