SZABADKA. Bő másfél évet kellett várnunk a jó hírre. Arra, hogy új egyetemi kar kezdheti meg működését Szabadkán - az önálló Magyar Tanítóképző Kar. A hír az óév utolsó napjaiban érkezett: 2005. december 27-én megtartott ülésén az Újvidéki Egyetem Tanácsa zöld fényt adott a szabadkai székhelyű tanítóképzőnek. Megvan! És ez a lényeg. A teljes információ olvasása közben azonban ráncok jelennek meg az ember homlokán: ,,Az Újvidéki Egyetem tanácsa elfogadta a javaslatot, hogy a zombori Tanítóképző Fakultás tanárképző egyetemi karrá alakuljon át, a zombori képző szabadkai kihelyezett tagozata pedig önálló magyar tanítóképző karként kezdi meg a munkát. Az új szabadkai intézmény az újvidéki egyetem keretében működik majd, nem önálló jogi személyként'. Üröm az örömben, hogy a karnak nem lesz saját folyószámlája - ehhez ugyanis három (3) szakággal kell rendelkeznie a szabadkai egyetemi karnak, ami nincs meg. Aztán: ,,a döntés értelmében egy alapítói bizottság dolgozza majd ki a szükséges dokumentumokat, és koordinálja a további munkát. Az új kar vezetésének pedig alá kell írnia az együttműködési szerződést a zombori fakultással a tanterv, a tanárok és a diákok átvételéről.' El kell készülni a munkával, hogy 2006-ban már diákokat is beírhasson az új intézmény - reméljük erre nem kell újabb másfél évet várnunk.
,,A tantervet később módosítani is lehet, oly módon, hogy egy intézményrendszer épüljön rá, ahogy terveztük is - hangzik a szabadkai magyarázat. S ez az a mondat, ami arról árulkodik, hogy annyi harc után kevesebbet sikerült elérni, mint amennyit akartunk. Az intézményépítéshez a kar, egyelőre, nem kapott szabad kezet (saját számlát). S hát bizony az új intézménynek még az alapjait sem építették meg azok, akik Belgrádban mindent megígértek a szabadkai képző kérdése rendezését sürgetőknek - a Magyar Köztársaság legmagasabb közjogi méltóságainak, illetve Doris Pack asszonynak, Józsának (MNT), Kaszának (VMSZ)... Mégis csak alapkövet küldtek hozzá. Kár. De búslakodni rajta nem érdemes. Vegyük kihívásnak. Olyan kihívásnak, amelynek alaposan neki kell gyürkőzni, és megcsinálni.
ZOMBOR: A zombori fakultás végig ellenezte a szabadkai kihelyezett tagozat önállósulását. Ezért, amikor az ember a legfrissebb híreket olvassa, önkéntelenül arra gondol, hogy Zombor az alku fejében kárpótlást is kap, és vigasztalást. Tanárképzői státust a tanítói helyett. És egy új intézményt is: egyetemistaotthont. Az oktatási miniszter, Slobodan Vuksanoviæ bejelentette, hogy Szerbiában 2006-ban az év legnagyobb oktatásügyi beruházására Zomborban kerül sor. Egyetemistaotthon épül a városban, erre a minisztérium 3 millió eurót fordít, s már január elején kiírják a közbeszerzési pályázatot. A miniszter külön megdicsérte az önkormányzatot a példás együttműködésért - a község felmentette a beruházó minisztériumot minden olyan kiadás alól, mint amilyen a telekrendezési díj, az adminisztratív költségek stb. A zombori Tanítóképző Kar és a körzet vezetői arról is beszélgettek a miniszterrel, hogy a tanítóképző kész horvát tanítási nyelvű tagozatot is nyitni. Erről a Horvát Nemzeti Tanács képviselői tárgyalnak majd Koštunicával.
Még mielőtt bárki is azzal vádolna, hogy Zombor és Szabadka vonalon feszíteni akarom a húrt, közlöm: erről szó sincs. Zombor vajdasági város, s ha sikerei vannak az intézményfejlesztésben, az mindannyiunk sikerének számít, s ezért itt a helye: az óév jó hírei között.
KISEGYES. Szabadka, Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Csóka, Zenta, Ada, Becse, Törökbecs, Topolya - mindegyik községnek van középiskolája. Csak Kishegyesnek nincsen. Jó hír, hogy ez megváltozik 2006-ban. Nem lesz ugyan saját középiskolája a községnek, de a topolyai Mezőgazdasági Középiskola kihelyezett tagozatot nyit Kishegyesen és Szikicsen (Lovæenac). Decemberi ülésén a kishegyesi képviselő-testület egyhangú döntést hozott arról, hogy meg kell nyitni a két kihelyezett tagozatot. Kishegyesen a 2006/2007-es tanévtől élelmiszer-ipari munkásokat, henteseket és pékeket képeznek, Szikicsen viszont virágkertészetet és virágkötést, valamint mezőgépkezelést tanítanak. A szakok beosztását kétévenként váltják majd.
MAGYARORSZÁGI ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZAT. A 2005. év híre, hogy a magyarországi továbbtanulást választó vajdasági magyar fiatalok is az anyaországi társaikkal azonos föltételek közepette felvételizhetnek és tanulhatnak majd tovább. Amikor erről beszámoltunk, úgy fogalmaztunk: ,,a magyar kormány úgy tervezi', hogy megszünteti a külföldi diáknak számító vajdasági fiatalokra vonatkozó jogszabályokat, amelyek hátrányos megkülönböztetést jelentenek a gyerekeinkre. Nos, az előírások, jogszabályok módosításához idő kell, ezért az új esztendő az érvényes jogszabályok szellemében kezdődik. A Vajdaságban januárban megjelenik az ösztöndíjpályázat (benne a keretszámmal), amelyet a bejáródott procedúra szerint bonyolítanak le. Amennyiben időközben megszületnek a hátrányos megkülönböztetést törlő jogszabályok, úgy 2006-ban egy különösen szerencsés generáció kezdheti meg tanulmányait. A ,,régi' szerint elbírált Budapesten, Szegeden stb. továbbtanuló fiatalok kapnak még magyarországi ösztöndíjat (ennek a megszüntetését tervezik). Az ,,új' szerint beiratkozóknak pedig nem kell borsos tandíjat fizetniük, ha elért pontszámaik alapján bekerülnek a tandíjmentesek kategóriájába. Persze, ez csak lehetőség. Ebben a kérdésben (is) az idő az úr.
AMIRŐL SÜRGŐSEN TÁRGYALNI KELL. December derekán Belgrádban a pénzügyminiszter és az oktatási miniszter bejelentette: a tanügyben meghirdetett akció nyomán mintegy 7500 dolgozó fejezte ki óhaját, hogy végkielégítés ellenében feladná az állását, közülük ehhez 4485 alkalmazott kapott jóváhagyást. Azt nem közölték, hogy a december 31-ével az iskolákban távozók között hány tanító, tanár van, s mennyien vannak a hivatalnokok és a segédszemélyzethez tartozók. Mint ahogy az sem derült ki, pontosan hány olyan iskola van Szerbiában, amely mindössze egyetlen diákból és egy tanítóból áll. Az oktatási miniszter szerint ezek az iskolák nagyon sok pénzbe kerülnek, ezért nem tarthatók fönn tovább. Példaként említette az egydiákos iskolákat azt követően, hogy Mlaðan Dinkiæ bejelentette: 2007-ben pénzügyi decentralizáció következik, ami annyit tesz, hogy az önkormányzatok több pénzt kapnak, de az oktatás területén a kötelezettségük is nagyobb lesz. ,,A jövőben annak az iskoláknak a működtetését, amely nincs benne a köztársasági pénzelési programban - ám az önkormányzat ragaszkodik hozzá, mert szüksége van rá - a községnek kell vállalnia és pénzelnie.” Értsd: fentről, Belgrádból kezdődik majd az iskolahálózat ésszerűsítése, de lenn, az önkormányzatokat is tagozatok bezárására szorítják.
Szeptemberi beszélgetésünk alkalmával, amikor a törvénybe épített diszkriminációról beszélgettünk (kisebbségi tagozat nyitásához 15 gyerek kell, szerb tagozathoz egy (1) gyerek is elég), Bunyik Zoltán tartományi oktatási titkár elmondta: a tartomány a 15 létszámúnál kisebb tagozatok megnyitását is engedélyezi, de mert elkerülhetetlen lesz az ésszerűsítés. ,,Az MNT-nek le kell ülnie, és nagyon komolyan állást kell foglalnia, hogy a 2, a 4, a 6 gyerek már tagozat-e? Hány gyerek egy magyar tagozat? Mert a tagozat, az iskola megmaradása számunkra nem pusztán tanügyi kérdés, jóval több annál. Így igaz. Ebben az ügyben a szociológus Mirnics Károly a közvitát már meg is nyitotta. (Menteni a menthetőt, Magyar Szó, október 29., 30.) A tanügyi politikánk kiigazítását sürgető cikkében elmondja: tíz fő alá kell csökkenteni a tagozatnyitás feltételét. Sem a politika, sem a közélet nem reagált rá. Kár. Már 2006-ot írunk, az óra ketyeg, s nem lenne szabad felkészületlenül várni Belgrád új iskolatérképét. Ezen a térképen a Vajdaságban (falun és városon) magyar tagozatokat, iskolákat törölhetnek le.