Ízőrzés bácsfeketehegyi módra
Fehér Márta
2021.10.30.
LXXVI. évf. 43. szám
Ízőrzés bácsfeketehegyi módra

Hozzávalók: régi, majdnem feledésbe merült ételek (tetszőleges mennyiségben), egy jó marék ötlet (kihagyhatatlan!), egy nyertes pályázat, sok-sok kedves idős néni, aki örömmel idézi fel a konyhai emlékeket, egy tucat fiatal háziasszony, aki örömét leli a főzésben, kis lurkók — vagy két tucat — üres pocakkal, két-három csipetnyi kutatómunka. S máris készülhet a sváb galuska, a csörege, a kovászos kenyér, a kötött-tészta-leves és a fonott kalács, no meg egyéb feketicsi finomságok. 

A magyarországi Agrárminisztérium támogatásával ízőrző hétvégéket szerveznek a bácsfeketehegyi kultúrotthonban, A feketehegyi háziasszony könyve című program keretében. A kéthetente megtartott közös főzés célja, hogy egy-egy hagyományos bácsfeketehegyi népi étel vagy édesség elkészítését gyakorlati úton sajátítsák el a fiatal anyukák azoktól az idős asszonyoktól, akik még őrzik ezt a tudást.


Ali Piroska néni

Október első szombatján sváb galuska készült Zecsevity Eta nénivel, most hétvégén pedig csörege Ali Piroska néni vezényletével, a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület szervezésében. Ez utóbbi finomságra még jól emlékszem gyerekkoromból, nagymamám rengetegszer készítette ezt az egyszerű, olcsó, porcukorral jól megszórt mennyei édességet — miután nagy gondosan összegyúrta, majd kinyújtotta, aztán derelyeszaggatóval szétvágta a tésztát, ráadásul mindegyik közepébe hosszúkás lyukat is kerített, majd egy-két tésztafület tetszése szerint visszahajtott a lyukon át, és máris mehetett ropogósra sülni a forró zsírba. Piroska néni sem csinálta ezt másként — szerencsére a régi jó dolgok nem változnak.


Sváb galuska (@BMMHE)
 

Csöregerecept Piroska nénitől

3 egész tojás
3 evőkanál olaj
3 evőkanál víz
1 kiskanál pálinka vagy ecet (hogy ne legyen zsíros a kisült tészta)
egy pici só
egy pici cukor
liszt, amennyit felvesz

— Az ízőrző hétvégékre az anyaországi Agrárminisztérium hungarikumpályázatán nyertünk támogatást — mondta Hajvert Lódi Andrea szervező, a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület elnöke. — Ahogy a legtöbb kistelepülésen, az Értéktár Bizottság nálunk is a helyi művelődési egyesület részét alkotta, így pályázhattunk. A járvány miatt nagy rendezvényekben nem gondolkodhattunk, ezért találtuk ki értékmegőrző céllal a helyi ízek felelevenítését. A program keretében egy néprajzi kutatással felgyűjtjük a helyi étkezési szokásokat, felkeresve a faluban élő nyolcvan év fölötti asszonyokat. Eköré építettük fel ezt a visszatanítás-programot, hogy kilenc-tíz alkalommal egy-egy idős néni tanítson meg valamit a fiatalabbaknak ezekből a kihalóban levő receptekből, az elkészült ételeket pedig a legfiatalabb nemzedék, azaz a gyerekek kóstolják meg, így ez a rendezvény egy generációkat összekapcsoló és közösségépítő jelleget is kapott. A faluban egykettőre híre ment az ízőrző hétvégéknek, innen-onnan is hívnak, keresnek, hogy ki milyen régi, hagyományos ételre emlékszik, vagy kit ismer, aki egykori bácsfeketehegyi ételeket készít(ett). A programunk nemrég indult, így óriási sikerként élem meg, hogy a napokban egy helybeli kiposztolta a saját közösségi oldalán, hogy elkészítette a kötött-tészta-levest!


Hajvert Lódi Andrea (Lakatos János felvétele)

Bácsfeketehegy jelentős írásos helytörténeti anyaggal büszkélkedhet Sárközi Ferenc tanító bácsi, illetve lánya, Sárközi Otília, valamint Kórizs József helytörténész munkásságának köszönhetően. Ehhez társul a most megvalósuló néprajzi kutatás a helyi étkezési szokásokról. A szakmai felelős Lódi Csilla, az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a néprajzos konzulensek pedig Vázsonyi Csilla és Fehér Viktor, a Hagyományok Háza munkatársai. A helyi kérdezőbiztosok szeptembertől járják a falut, és beszélgetnek a nénikkel — nemcsak a recepteket gyűjtik, hanem azt is megkérdezik, mi volt a ház körül, milyen zöldségeket termesztettek, milyen jószágokat tartottak, mi mindent állítottak elő otthon, tehát a teljes táplálkozási kultúrára szeretnének rávilágítani, s ebből készül majd egy kiadvány, melynek a megjelenését jövő tavaszra tervezik.

— Az ízőrző hétvégék keretében november 6-án, szombaton, 9 órától az érdeklődők kovászos kenyeret tanulhatnak meg sütni, november 20-án pedig következhet a fantáziadús nevű kötött-tészta-leves. Erről elöljáróban csak annyit, hogy a feketicsiek a Kunságból hozták magukkal a Szatmárban és más régiókban is ismert különlegességet, melyhez a levestésztát mintegy 10 centi széles csíkokra kell vágni, aztán lekenni zsírral, sózni-borsozni (van, aki zöldségzöldjével ízesíti), visszahajtani, hogy a tölteléket jól magába zárja — meséli Andrea —, majd szép darabokra vágni, melyekre csomót kell kötni, és zsupsz, bele a levesbe, melynek csoda különleges ízt ad.

Máris ráéheztem! Aki megtanulná az elkészítését, menjen el Bácsfeketehegyre!


A november 20-ai menü: kötött-tészta-leves (@BMMHE)


Forró zsiradékban sül a finomság


Hú, de finom a csörege!​​​​​​​

Fényképezte: Fehér Márta

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..