home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Ízig-vérig kerámia
Szerda Zsófia
2022.05.30.
LXXVII. évf. 21. szám
Ízig-vérig kerámia

Megnyílt Nemes Fekete Edit kerámiaművész tárlata Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér Galériában, ahol a kiállítás megnyitóját összekötötték a művész monográfiájának bemutatójával is, mely kötet a közelmúltban jelent meg a Forum Könyvkiadó jóvoltából. A beszélgetésen jelen volt Nemes Fekete Edit kerámiaművész, Kishegyes díszpolgára, dr. Ninkov K. Olga szerző, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze és Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója.

A falakon Edit alkotásaiból láthattunk egy ízelítőt, különféle technikákkal készült művek töltötték be a galériát.

A könyv Nemes Fekete Edit több mint öt évtizedes pályáját mutatja be, mely felöleli a vajdasági kerámiaművészet indulását és virágkorát a napjainkig, betekintést nyerhetünk a vajdasági kerámiaművészet történeti szakaszaiba, megismerhetünk belőle technológiákat is, s az újvidéki Iparművészeti Iskola és a kishegyesi Kerámiai Művésztelep működését, s azok hatását a vajdasági kerámiaművészet alakulására.

A beszélgetést Ninkov K. Olga művészettörténész indította. Elmondta, hogy már régóta készültek erre a könyvre Virág Gáborral és Nemes Fekete Edittel, s különösen fontosnak tartották, hogy Magyarkanizsán is bemutathassák, hiszen a városka már a XVIII. században fontos kerámiaközpont volt. Vásárhely és Kanizsa között folyt a kereskedelem, és nagy tudású mesterek dolgoztak itt.

— Volt egy jeles évforduló Nemes Fekete Edit életében, betöltötte hetvenötödik életévét, ami arra ösztönzött bennünket, hogy megírjuk ezt a könyvet. Különösen fontos volt számomra, hogy Edit alkotásairól olyan fotók készüljenek, amelyek meg tudják szólaltatni a kerámiákat, hiszen háromdimenziós munkák lévén egészen máshogy kell reprodukálni, mint egy festményt. Így került Révész Róbert a képbe, akinek opusa egybecseng Editével. És hogy miért éppen Edit? Duránci Béla általában férfi művészekkel foglalkozott, s én, nem tudom, miért, inkább nőkkel. Lehet, hogy a női művészek jobban megértik egymást, a férfiak pedig a férfi művészeket — mondta Ninkov K. Olga.

Nemes Fekete Edit hannoveri kiállításának előkészületeikor ismerte meg őt jobban, és ez nagyon meghatározó élmény volt számára. Akkor még fiatal művészettörténész volt, aki akkor tért vissza Pestről, mert érezte, itt a helye.

— Következett Edit tárlata, s nagyon büszke voltam, hogy itt van egy művésznő, aki autentikusan szólal meg. Lenyűgözött az az óriási installáció, amely több absztrakt elemet is tartalmazott. A címe ez volt: Menni vagy maradni. Akkor még azt hittük, csak akkor aktuális a téma, de most már látjuk, hogy sajnos ma is az. Akkor és ott éreztem meg Nemes Fekete Edit alkotásainak erejét és értékét. Ezért esett rá a választás. S úgy gondoltam, nemcsak a fiataloknak kell teret és helyet adni, hanem az idősebbeknek is. A lényeg nem is a kor, hanem hogy a művész mit csinál, milyen húrokat szólaltat meg bennünk. S ami még fontos, hogy az iparművészettel, azt érzem, kevés művészettörténész foglalkozik, úgyhogy ezt is feladatomnak tartottam. Edit ott volt e művészeti ág felfutásának elején, hiszen a háború után kezdett nagyon fontossá válni a kerámiaoktatás a művészeti iskolákban. Sok jó diák volt, aki felvirágoztatta a kerámiát Vajdaságban — mondta Ninkov K. Olga.

Nemes Fekete Edit a kezdeteket idézte fel:

— Szabadkán születtem, de Kishegyes volt számomra az otthon, ott nőttem fel. Abban a környezetben forogtam, s az első munkáimon is az látszik, hogy minden virág, napraforgó a tizenhat-tizenhét éves lánynak nyílt, minden madár neki csicsergett, tehát ekkoriban minden nagyon szép volt. A téli estéken pedig a nagynénéimet figyeltem, ahogy festettek. Amikor szakmát kellett választani, megkérdeztem az osztályfőnököm, hogy hol van olyan iskola, ahol sokat kell rajzolni, s ő az újvidéki iparművészeti középiskolát ajánlotta. Elmentem felvételizni. A szakmai résszel nem is volt gondom, de a nyelvvel igen. Nem is vettek fel, úgyhogy az ősszel újra elmentem, mert akkor már megindult egy mozgalom, hogy a magyar diákoknak engedjék meg, hogy saját anyanyelvükön írják meg a felvételit. Ekkor már sikerült, és mire az ötödiket fejeztem, már a nyelvet is kiválóan beszéltem, a tanárok is megdicsértek. Közben Kishegyesen működött a művésztelep. Dévity Imre, Molnár Géza s még néhányan vezették, azt mondták, hogy ha már kerámiát tanulok, ott a helyem, menjek. S én mentem. Ott voltam a nagyok között.

Érdekességként mesélte, hogy sok ideig nem mert aláírni, mert azt érezte, neki még nincs neve, de a művésztelepen meggyőzték, hogy ez nem így működik, nekik köszönhetően bátorodott fel.

— Esténként, amikor a nagyok beszélgettek, én füleltem és dolgoztam. Ez 1962 körül történt, akkor voltam másodéves. Később már én lettem a művésztelep háziasszonya, majd 1968-ban felvettek az Iparművészeti Szövetségbe is, jött az első tárlat Topolyán, és minden elindult. Azóta csinálom. Mindig kíváncsi voltam, új anyaggal, témával ismerkedtem — s ismerkedem —, új kollégák jöttek-mentek, folyamatosan új tapasztalatokat szereztem. Egy idő után rájöttem, hogy nagyon gyorsan elkészítek különféle vázlatokat is, miért ne mutatnám meg azokat is, elkezdtem hát pasztelleket alkotni, aztán mivel bizonyos vegyszerekre allergiás lettem, elkezdtem kollázsokat készíteni, szóval életem során nagyon sok különböző anyaggal dolgoztam. Volt egy csípőműtétem, s utána már nehezen tudtam kerámiázni, hiszen ehhez erő kell, emelni kell az anyagot, elvinni kiégetni, ehhez nekem már segítségre van szükségem, de nem adom fel, azóta is csinálom.

Arra a kérdésre pedig, hogy Edit számára mennyire terápia a művészet, ezt válaszolta:

— Természetesen van egy ilyen aspektusa is. Több munkámon tetten érhető, hogy most már kidolgoztam magamból, elmondtam a gondjaimat, és ha jön egy visszajelzés, hogy megértették az üzenetét, akkor elégedett vagyok, s elmondhatom, nem dolgoztam hiába.

A kiállításmegnyitón és a beszélgetésen közreműködött Basity Gréta, a szabadkai Életjel — Csáth Géza Művészetbaráti Kör tagja, valamint Erdélyi Eszter, a Magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola 3. osztályos tanulója.

Nemes Fekete Edit életrajza:

1965: újvidéki Iparművészeti Iskola kerámia szak; 1969: újvidéki Tanárképző Főiskola képzőművészeti szak. 1965—74: Kishegyesen általános iskolai tanár, 1975—81: a szabadkai Dekor tervezője. 1962—90: a Dévics Imre Kerámiai Művésztelep állandó résztvevője, 1971 és 1981 között vezetője, de dolgozott a Maros menti (1973—75), a grožnjani (1976—78; 1987—90), a makói (1990-től), a kanizsai Majolika (1984), az iloki (1986, 1990), a Bucka Gányó (1993-tól), a zentai (1994—96) és a hajdúsági művésztelepen (1996) is. Első munkáin a népi kerámia hatása érezhető. Korongozott formákkal kezdett dolgozni, népi díszítőmotívumokkal ihletett dekoratív színkezelésű tányérok és szobrok, mázas figurák (tűzpiros, mák- vagy napraforgófejű figurák, madarak, virágok, kislányok, a hagyma motívuma) után a kísérletezés korszaka következett. Ekkor jelent meg a falra akasztható lapokból formált dombormű, anyagként pedig a patinázott terrakotta. Több új forma után teljesen új technikával — vékony agyaglapokból — megformálta az első asszonyalakot, és csaknem egy évtizedig ennek a témának a változatait készítette (az anya, az ülő asszony, az álló asszony, a távozó asszony — A sógornőm emlékére című ciklus). A női figurával párhuzamosan a föld mint rög motívuma is állandó témája. Az utóbbi időben vallásos témájú műveket is készített: Corpus, Makói Madonna, Tűzimádók Boldogasszonya, Majdányi Madonna. 1983-tól a kishegyesi Csépe Imre Emléknapokon évente átadandó Csépe Imre-emlékplakett alkotója.

Fényképezte: Szerda Zsófi

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..