Dr. Szőke Anna egy-egy élményét is beleszőve, inkább csak a legfontosabb történésekre kitérve ismertette a Kiss Lajos Néprajzi Társaság eddigi tevékenységét.

1990-ben alakult meg Újvidéken a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság (JMMT), melynek voltak szakosztályai, a többi közt a néprajzi is, melyet dr. Dévavári Beszédes Valéria vezetett.  

— Ez volt az az időszak, amikor megkezdődött az elszakadásunk a szocialista társadalom szokásvilágától, parancsaitól, és már szabadabban mertünk gondolkodni. Én ezt a periódust a nemzettudat második ébredésének nevezem, mert egyre többet foglalkoztunk a magyarságunkkal, bátrabban vállaltuk fel a hagyományainkat, méghozzá az igazi néphagyományokat — hallottuk az előadótól. 

Csalogány asszonykórus

1997-ben a néprajzi szakosztály kivált a JMMT-ből, és Szabadkán megalakult a Kiss Lajos Néprajzi Társaság önálló civil szervezetként. Legfontosabb célja a Vajdaságban tevékenykedő, a néprajzzal hivatásosan vagy kedvtelésből foglalkozó kutatók munkájának az összehangolása volt. A civil szervezet feladatának tekintette továbbá a gyűjtőhálózat fokozatos kialakítását, kutatási programok megvalósítását és tudományos konferenciák szervezését.

— Dévavári Beszédes Valériának és az akkori tagságnak az volt a prioritása, hogy vándorjellegű konferenciákat szerveztek, és kis településekre vitték el a tanácskozásokat. Kiemelt szerepet kapott a vallási néprajz. Amit megvalósítottak, felgyűjtöttek és feldolgoztak, a Létünk és a Híd folyóiratban jelent meg. 2000-ben nagy váltás következett be, és merőben más irányt vett a társaság. Dr. Papp Árpád néprajzkutató, kulturális antropológus és dr. Raffai Judit 2001 és 2013 között látta el az elnöki feladatokat. Nagy hangsúlyt fordítottak arra, hogy az oktatásba beillesszék a néprajzot, a népi hagyományainkat. Én is itt kerültem a képbe, felkértek ugyanis, hogy írjam meg az óvónők és szülők kézikönyvét, mely a néphagyományőrzésről szólt az óvodában, és Elszaladt a kemence a címe. A társaság hatalmas vállalkozása a Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlaszának összeállítása volt, melynek során Vajdaság 41 (a Bácskában 22, a Bánságban 18, Szerémségben 1) magyarlakta településén végeztek kérdőíves módszerrel kutatást. A kutatási program 2001-ben zárult, hivatalosan 2002 februárjában mutatták be. Fontosnak érezték a fiatalok bevonását is, és létrejött a fiatal néprajzkutatók konferenciája, melyet hét alkalommal rendeztek meg Topolyán. Később, bizonyos idő elteltével tartottunk még három tanácskozást a fiatalok bevonásával. Termékenynek nevezném ezt a tevékenységet, és reméljük, sikerül ismét feléleszteni, mert az őszre tervezzük a fiatal néprajzkutatók konferenciájának összehívását.

Dr. Szőke Anna 2013 óta áll a Kiss Lajos Néprajzi Társaság élén. Az elmúlt tíz évben több mint húsz különböző jellegű konferenciát szerveztek. Ezek közül a legtöbb a kutatásokon alapult, de voltak megemlékező és köszöntő tanácskozások is.

— Mivel túl hosszadalmas lenne mindegyikről beszélni, most csak hármat, a legnagyobbakat emelném ki. 2016-ban, augusztus 4-e és 6-a között a tekiai búcsú 300. évfordulója alkalmából gyűltünk össze, majd 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára négynapos összejövetelt hívtunk létre, melynek helyszíne Bajsa, Torontálvásárhely, Maradék és Bácsfeketehegy volt. És a harmadik, mely szintén nagyon kedves számomra, a Kálmány Lajos-emlékkonferencia, melynek házigazdája a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület volt, de Szajánba és Egyházaskérre is ellátogattunk. 

Dr. Szőke Anna és Kónya Sándor

Mint megtudtuk, a konferenciákhoz kapcsolódóan tíz tanulmánykötetet adott ki a néprajzi társaság, és még néhányat, melyek nem tartoznak ehhez a sorozathoz. 

Az emlékkonferenciákon Papp György egyetemi tanár, Tóth Ferenc költő és néprajzkutató, Borús Rózsa, Tripolsky Géza és dr. Burány Béla néprajzkutató, dr. Penavin Olga nyelvész, Harkai Imre építész és néprajzkutató munkássága előtt tisztelegtek. Ünnepi rendezvényeken köszöntötték a 70 éves Jung Károlyt, Csorba Bélát, Silling Istvánt és Kónya Sándort, valamint Szőke Annát a 75. születésnapja alkalmából, legutóbb pedig a 80 éves Pastyik Lászlónak gratuláltak. 

A népes közönség

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság tárgyi javak létrehozásával és felújításával is foglalkozik. A 120 éve született dr. Kiss Lajos akadémikus, zenetudós emlékére szülővárosában, Zomborban emléktáblát avattak 2020-ban. Az esemény a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, a zombori Magyar Polgári Kaszinó és a Magyar Nemzeti Tanács közös szervezésében jött létre. 2022 októberében újraszentelték Titelen gróf Leiningen-Westerburg Ármin — az aradi vértanú fia — nyugvóhelyét. Az obeliszk és a kripta felújítása dr. Szőke Anna kezdeményezésére, a magyar kormány támogatásával valósult meg.

A csókai rendezvényen Kónya Sándor versénekes, néprajzkutató képprezentációval kísérte az előadást, valamint a Móra Ferenc MME Csalogány asszonykórusa egy régi újévi köszöntőt és vajdasági népdalokat adott elő, csókai népdalokat énekelt. A jelenlévők megtekintették a napsugaras lakóházak oromzatairól készült alkalmi fotókiállítást, melyet Pecze Rózsa és Korenchy László állított össze. Az esemény szervezője a Csóka Művelődési és Oktatási Központ volt.

A szerző felvételei