home 2023. február 09., Abigél napja
Észak-Bánát gyöngyszemei
Fehér Márta
2022.07.24.
LXXVII. évf. 29. szám
Észak-Bánát gyöngyszemei

Katolikus népénekek Jenován Flórián gyűjtéséből

Kétszeresen imádkozik az, aki jól énekel! — tartja a mondás, és ez a gondolat vezérelte a szerzőt, hogy szülőfaluja, Szaján, valamint a szomszédos települések, Padé, Tiszaszentmiklós és Hódegyháza területén felkutassa a lassan feledésbe merülő római katolikus népénekeket, illetve Kodály hitvallása: Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.


Lengyel Anna házigazda köszönti a közönséget a SzerbiaI Kolping Társaság székházában Padén

A szajáni származású szerző az újvidéki Művészeti Akadémia harmadéves zongora szakos hallgatója, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ kórusának karvezetője, illetve kántori teendőket is ellát. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, az Európa Kollégium Egyetemista-központ kiadásában és az intézmény háttértámogatásával megjelent könyv 107 római katolikus népéneket tartalmaz.

Újvidék után a bánáti Padén, a Szerbiai Kolping Társaság szervezésében is bemutatták Jenován Flórián többéves kutatómunkájának gyümölcsét, a római katolikus énekeskönyvet. A rendezvényen az adatközlők is jelen voltak, akiknek a közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre ez a nagy értékű mű — fogalmazott a rendezvényen Horváth Mária, az Európa Kollégium vezető nevelőtanára.


Horváth Mária, a kiadó Európa Kollégium vezető nevelőtanára köszönetet mond a szerzőnek és az adatközlőknek

A szerző gyermekkorában ismerkedett meg a zenével, illetve a hangszerekkel, a nagykikindai zeneiskolában tanult zongorázni, majd a nagybecskereki zenedében folytatta középfokú tanulmányait zongora szakon. Számos zongoraversenyen vett részt, a hazai, külföldi és nemzetközi megmérettetésekről szép eredményekkel tért haza. Egyetemi tanulmányai és közművelődési feladatai mellett a Nagybecskereki Egyházmegye több templomában volt alkalma orgonálni, a székesegyházban pedig teljes körben töltötte be a kántori-karnagyi tisztséget. Az utóbbi időben az újvidéki Szent Erzsébet-templomban látja el a kántori teendőket. Az idén jelent meg az Észak-Bánát gyöngyszemei — római katolikus népénekgyűjtemény. A könyvben rendszerezve találhatóak meg a karácsonyi, újévi, nagyböjti, húsvéti énekek, az Oltáriszentségről és a Jézusról szólók, a Mária-énekek, a Mária-ünnepekhez fűződők, a lourdes-i énekek, a májusiak, a Rózsafüzér társulati és az Úrangyala-énekek, továbbá a szentekről szólók, valamint a különböző alkalmakra — a nap megszentelésére, az esőért, a békéért, a megtérésért, a papi hivatásokért, az egyházi elöljáró névnapi köszöntésére, az esküvőkre vagy a gyászmisére — szóló énekek.


Egy kiadvány a kántoroknak s egy az énekeseknek

— Hatodik osztályos koromban kezdtem kántorkodni, és az énekkari tagok különféle énekeket hoztak nekünk, melyek nem voltak rendezve a mi énekeskönyveinkben, illetve ha le is voltak jegyezve az anyaországiakban, akkor nem abban a változatban, amelyet nálunk énekelünk. Így jött az ötlet, hogy lejegyezzem a szülőfalumban, Szajánban énekelt énekeket. Később pedig, amikor erről tudomást szereztek a padéi plébániaközösség énekesei, megkértek, hogy számukra is végezzem el ezt a munkát. Ezután magától alakult a dolog — emlékezett vissza Jenován Flórián a kezdetekre. Arról, hogy miért éppen az említett négy településen gyűjtött, a következőket mondta: — Gyakorlatias oka van annak, hogy Észak-Bánát délebbi részét választottam. Kónya Sándor ugyanis a térség északi településein, tehát Majdánytól, Rábétól kezdve Feketetóig elvégezte ezt a munkát, sőt megfordult Padén és Szajánban is, viszont ez utóbbi településeken jelentősen kevesebb anyagot gyűjtött össze, mint északabbra, ahol gyönyörű kutatást végzett. Jómagam igyekeztem egy hiánypótló gyűjtést végezni, hogy azoknak a településeknek a meglévő anyaga fel legyen gyűjtve, ahol ő nem járt. Nem egy, hanem két kiadvány került ki a nyomdából: a kisebb formátumú könyv egyszólamú kottákat tartalmaz, tehát énekeskönyv, a nagy formátumú pedig kántoroknak szól, az orgonakíséret kottája is megtalálható benne.


Jenován Flórián

A szerző nagy hálával és alázattal beszélt az adatközlőkről.

— Minden találkozás nagyon szép emlékként él bennem. Jó volt látni azt, hogy ezeknek az embereknek ezek az énekek nem feltanult, sematikus szövegek, hanem valóban élik azt, amit ezekben az énekekben mondanak. Nemcsak elmormolják az imákat vagy elénekelik az énekeket, hanem szívvel-lélekkel őrzik, ápolják és használják őket mind a mai napig. Ezt a lángot, mellyel őrzik ezeket az énekeket, nem hagyhatjuk kialudni, tovább kell adnunk a fiatalabb nemzedéknek. Nem elég, hogy le vannak jegyezve, nem a fiók számára készült a gyűjtemény.

A közönség soraiban ott ültek az adatközlők is, akik nagy átéléssel meséltek a hitükről, a fiatal gyűjtő munkájáról. A hetvenedik életéve felé közeledő, hódegyházi Urbán Piroska elmondta, nagy örömmel és szeretettel fogadták Jenován Flóriánt.

— Nagyon jó volt újra elénekelni azokat az énekeket, amelyeket gyermekkoromban tanultam az akkori húsz-harminc évesektől, akikkel együtt imádkoztunk.


Az egyik adatközlő, a hódegyházi Urbán Piroska

A gyűjtemény egy tiszaszentmiklósi halottvirrasztó ájtatosságot is tartalmaz. Észak-Bánátban csak ezen a településen él ennek a hagyománya. A helybeli Szeles Rozália arról beszélt, már csak hárman vannak énekes asszonyok a faluban. Egykor többen jártak a kórusba, és sok-sok éneket ismertek, különféle alkalmakra, de ahogy az idős asszonyok elhalnak, ez a kincs is lassan kiveszik, hiszen ő maga hetven múlt, énekestársai pedig a nyolcvanat is betöltötték.

— Nagyon örülünk, hogy van egy fiatal, aki ez iránt érdeklődik, mert a mai fiatalságot nem érdekli semmi.


A halottvirrasztó tiszaszentmiklósi asszonyok egyike: Szeles Rozália

A közönség egyetértett abban, hogy a mai középkorú szülőktől függ, hogy a gyerekek hogyan viszonyulnak a hithez, a templomi élethez. A vallásos neveltetésű, misére járó, ministráló gyerekeket gyakran kiközösítik a kortársaik, a szülőknek pedig emiatt nincs lelkük ahhoz, hogy a katolikus hitben neveljék őket — mondták. Az is gondot okoz, hogy a középkorosztály azt vallja, nincs ideje templomba járni, a hitüket őrző időseket pedig egyszerűen leszentfazekazzák.


Mariska néni, aki soha nem tegözte le az adatgyűjtőt

Amikor Padén gyűjtöttem, a Mariska néni egyetlenegy alkalommal le nem tegezött, pedig a dédnagyanyám lehetne, és ezt én nagyon szépen köszönöm neki, hiszen egy fiatal nem sokszor tapasztal ilyet — emelte ki a könyvbemutatón az adatközlőkkel kapcsolatos élményei közül Jenován Flórián. Az említett néni, Lobár Mária pedig rögtön rávágta: Mert így érdemli meg! Nagyon szívesen!

„Isten egyik legnagyobb ajándéka az ember számára az ének. Ez a csodálatos adomány meghatározó szerepet tölt be életünkben. Az ének a dal, a zene mindig éltető erőt jelentett az emberek életében. A világi életben, de még inkább az egyházi életben, az énekek különleges erőt adnak, lelkesítést és lélekemelést” — írja Miocs József atya, a szakrális zene művésze az előszóban. A római katolikus népénekgyűjtemény a könyvbemutatókon és az Európa Kollégiumban szerezhető be.

Fényképezte: Fehér Márta

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..