Invokáció:
„Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.”
(Zsolt 55,23)

Nevezetesen a Psalmus Hungaricus Kodály-mű, melynek szövegét Kecskeméti Vég(h) Mihály Könyörgés hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Istenben című, 1561 és 1567 között készült zsoltárfordítása képezi. Ez utóbbi a zsoltárok könyvében szereplő 55. zsoltár (a héber számozásban az 54.) szabad fordítása. A mű, mely egyszerre reflektál a Dávid korabeli eseményekre, a Kecskeméti Vég(h) Mihály protestáns magyar énekszerző idejében (XVI. század) zajló háborúkra, illetve az I. világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre. A Magyar zsoltár című Kodály-mű ősbemutatója 1923. november 19-én volt. Helyszínileg Budapesten, a Pesti Vigadóban Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulója alkalmából.

A jótékonysági célokat szolgáló adventi koncertet — az adományok ugyanis a kárpátaljai Benc-Csetfalva-Sárosoroszi Református Társegyházközség támogatását szolgálják — a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány (RKK) szervezte. A Pozsonyi úti Református Hálaadás-templomban a Központi Református Kórus (karnagyok: Berkesi Boglárka és Erdélyi Dániel) mellett közreműködött Szotyori Nagy Gábor orgonaművész. Kodály művének tolmácsolásában további támpillérek voltak még a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar (karmester: Erdélyi Dániel), a Műegyetemi Kórus (karnagy: Vida Györgyi), a Pesterzsébeti Városi Vegyes Kar (karnagy: Pálffi Krisztina) és a Soli Deo Gloria Kamarakórus (karnagy: Temesvári Mónika). Szólót Bartos Barna (tenor) énekelt. Vezényelt: Erdélyi Dániel.

A karácsonyra készítő művek közül Johann Pachelbel Magnificat, illetve John Rutter Look at the world című szerzeménye volt hallható.

 Igei köszöntést nt. Berkesi Gábor lelkipásztor mondott.

„Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy. A bennünk továbbrezgő dallamok és foszlányaik olyat vallanak felőlünk, amit semmi lélekelemzés nem hoz felszínre.”

(Kodály Zoltán)